Szerencsi Ágnes

Megnyugtatta a német befektetőket az olajár esése

A gazdaság globális gyengélkedése ellenére már második hónapja emelkedett szeptemberben a ZEW gazdaságkutató befektetői bizalomindexe, ami az elemzők szerint elsősorban az olajárak csökkenésének és az euró gyengülésének köszönhető. A mutató az augusztusi mínusz 55,5 pontról mínusz 41,1 pontra emelkedett, meghaladva a Bloomberg elemzői konszenzusa által várt mínusz 43 pontot, bár még mindig jócskán elmarad a történelmi átlagnak számító plusz 28 ponttól. Az olaj hordónkénti ára 38 százalékot esett a júliusi 147,27 dolláros rekordárhoz képest, eközben az euró az elmúlt három hónapban 8 százalékot gyengült a dollárral szemben. A felmérés azonban szeptember 1-15. között készült, azaz még az amerikai bankszektorral kapcsolatos újabb rossz hírek előtt. Egyértelműen kedvező hír viszont, hogy a végleges adatok szerint is négy hónapja először mérséklődött az infláció az eurózónában az olajárak visszaesésének következtében: 3,8 százalék volt az év/éves ütem a júliusi 4 százalék után. A német statisztikai hivatal ugyancsak megerősítette előzetes adatát, amely szerint az infláció a júliusi 3,5 százalékról augusztusban 3,3 százalékra mérséklődött. Az Európai Központi Bank, amely továbbra is tart a másodlagos inflációs hatásoktól, szeptemberben a korábbi 3,4-ről 3,5 százalékra emelte ez évi inflációs előrejelzését és 2,4-ről 2,6 százalékra növelte 2009-re vonatkozó prognózisát.

IMF-hitel Grúziának

A Nemzetközi Valutaalap 750 millió dolláros hitelt nyújt Grúziának az ország valutatartalékainak helyreállítása és a befektetői bizalom növelése érdekében - jelentette be tegnap a nemzetközi szervezet. A kiemelkedően magasnak számító összeg egyharmadát rögtön megkapja az ország, a többit pedig a következő 18 hónap során, hat részletben utalják. A 2003 óta fellendülést mutató grúz gazdaság növekedését az augusztusban Oroszországgal kitört fegyveres konfliktus vetette vissza, ám a szakértők a támogatásnak köszönhetően gyors felépülésre számítanak. Az Európai Unió még hétfőn bejelentette, hogy 500 millió euró összegű (712 millió dollár) segélyt nyújt a kaukázusi országnak. Az összeget, mint Benita Ferrero-Waldner külkapcsolatokért felelős uniós biztos elmondta, elsősorban a menekültek megsegítésére, a konfliktust követő helyreállításra és infrastruktúra-fejlesztésre szánják. A grúz kormány ugyancsak a pénzügyi szektor és a bankrendszer megerősítését, valamint a Szaakasvili elnök regnálása óta elkezdődött reformok folytatását tűzték ki célul, amitől a nyersanyagban gazdag országban érdekelt külföldi befektetők bizalmának visszatértét remélik.

Jövőre 173 milliárdot kaphat a vasút

A vasúti személyszállítás lebonyolításához 173 milliárd forint költségkiegészítést javasol az állam a MÁV-Start Zrt. számára - jelentette be Szabó Pál közlekedési miniszter kedden egy szakkonferencián. A vasút fejlesztésére a növekvő közúti terhelés, az energia- és üzemanyagárak növekedése következtében erősödő környezettudatosság, a környezetbarát közlekedési módok és az ország tranzitszerepének felértékelődése miatt van szükség. Szabó szerint a most előirányzott fejlesztések minőségi hatása legkorábban öt év múlva, 2013 környékén lesz majd érezhető, a beszerzett modern mozdonyok és vasúti kocsik nyújtotta lehetőségeket akkorra tudják majd maximálisan kihasználni - írta az MTI-Eco. A 2009-es költségvetési tervezet szerinti általános forrásmegvonás a MÁV-ot és annak leányvállalatait nem érinti, a személyszállítási közszolgáltatásra és a pályahálózat működtetésére pedig az idei összegnél kétharmaddal nagyobb summát, 135 milliárd helyett csaknem 230 milliárd forintot szánnak a döntéshozók. Ennek nagyobb része is a MÁV-hoz kerül, s csak kisebb részét kapják a Volán-társaságok.

Tovább gyorsult a bolgár gazdaság

Az első negyedévi hét százalékról a második három hónapban 7,1 százalékra gyorsult a GDP bővülésének üteme Bulgáriában, ami három éve a legmagasabb érték, és jócskán felülmúlja a Bloomberg elemzői konszenzusa által várt 6,5 százalékot. A balkáni ország az EU legszegényebb tagállama: az egy főre jutó GDP az uniós átlag mindössze 37 százalékát éri el, de az elmúlt három évben gyors növekedésbe kezdett a gazdaság a fogyasztás fellendülése, a befektetési kedv növekedése, az alacsony adók és az olcsó munkaerő következtében. A második negyedévben minden szektor jól teljesített: az agrártermelés, amely az előző három hónapban 1,6 százalékkal visszaesett, a második negyedévben 6,7 százalékkal emelkedett, az ipari növekedés 7,7 százalékról 8,4 százalékra gyorsult. Az import bővülésének üteme több mint kétszeresére 5,8 százalékról 13,7 százalékra nőtt, az export alakulásában ugyanakkor már megmutatkoznak a lassuló európai gazdaság hatásai: az első negyedévi 9,2 százalék után csak 6,5 százalékkal emelkedett. Az elemzők az év egészére 6,2 és 6,5 százalék közti GDP-növekedést várnak, elsősorban a jó mezőgazdasági terméshozamnak köszönhetően.

Befejeződhet a transzatlanti vámháború

A nemzetközi nyomásnak engedve Brüsszel immár hajlandóságot mutat az új fejlesztésű high-tech termékekre kivetett uniós importtarifák eltörlésére. A Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) tegnap benyújtott uniós javaslat elfogadásával véget érhet egy hosszú ideje húzódó és költséges világkereskedelmi vita. Brüsszel eddigi álláspontja szerint a szóban forgó termékek fogyasztói elektronikai eszköznek minősülnek, s így 14 százalékos vám sújtja őket, Washington álláspontja szerint ezzel szemben ezek a termékek eredetileg is szerepelnek az érintett vámok felszámolását célzó, 1996-ban kötött információtechnológiai egyezményben, így a vám kivetése törvénytelen. Az ellentmondást feloldandó az EU most az említett megállapodás felfrissítését és kiterjesztését szorgalmazza. Az elektronikai és távközlési termékek adják a globális export egyötödét, mintegy 1500 milliárd dollár értékben, s ez a volumen csaknem háromszorosa az 1996. évinek. Bár az amerikai export kevesebb mint 5 százalékát teszi ki az Európai Unió importjának, a kereskedelmi veszteség ennél jóval nagyobb mértékű - állítják a szakértők. A két éve pereskedő Egyesült Államokon kívül már Japán és Tajvan is panaszt nyújtott be a WTO-nak az EU ellen. Brüsszel a múlt hónapban már visszautasított egy, a tarifák jogosságára irányuló hivatalos vizsgálatot, és mivel ezt másodjára nem teheti meg, szeptember végén kivizsgálás kezdődhet az ügyet illetően.

Kamatcsökkentés Kínában

Hat év óta először kamatot csökkentett a kínai jegybank: 27 bázisponttal, 7,2 százalékra mérsékelte egyéves irányadó kamatlábát, emellett az öt legnagyobb bank kivételével az összes hitelintézetnek megengedte, hogy egy százalékponttal, 16,5 százalékra csökkentse kötelező tartalékrátáját. Az indoklás szerint az intézkedésekre az egyre mélyülő hitelpiaci válság és a gyengülő export következtében lassuló gazdaság élénkítése érdekében van szükség. A világ negyedik legnagyobb gazdaságában a második negyedévben 10,1 százalékos volt a GDP év/éves bővülése, ami azt jelenti, hogy immár negyedik negyedéve lassul az ütem. Az egyre mélyülő pénzügyi válság, az amerikai bankok sorozatos fizetésképtelenné válása az eddig előre jelzettnél jóval súlyosabb következményekkel járhat a kínai exportra nézve, s nagyban megnehezítheti az előirányzott gazdaságösztönző intézkedések sikerét is. Az infláció ugyanakkor az év nyolcadik hónapjában tizennégy havi mélypontra, 4,9 százalékra csökkent, ami jó makrogazdasági környezetet biztosít a mostani intézkedések foganatosításához.

Visszaeső ipari termelés, növekvő foglalkoztatottság az unióban

Az előző hónap 0,2 százalékos visszaesése után júliusban mind az eurózónában, mind pedig a 27 uniós tagállamban egyaránt 0,3 százalékkal csökkent a szezonálisan kiigazított ipari termelés - jelentette az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala. Ez év/éves összehasonlításban az eurózónában 1,7 százalékos, a huszonhetek esetében pedig 1,3 százalékos mérséklődést jelent. Az egyes tagországokat vizsgálva az ipari termelés tizenegy ország esetében nőtt, tíz államban pedig csökkent. Legjobban Portugália (+2,1 százalék) és Spanyolország (+2 százalék) teljesített, a legnagyobb visszaesést Szlovéniában (-5,4 százalék) és Hollandiában (-2,2 százalék) regisztrálták. Ugyanakkor az euróövezetben foglalkoztatottak száma 2008 második negyedévében az első három hónaphoz képest 0,2 százalékkal (283 ezer fővel), mind a huszonhét tagállamot vizsgálva pedig ugyanekkora arányban (401 ezer fővel) emelkedett. Az első negyedévben még mindkét csoport esetében 0,3 százalékos volt a növekedés. A foglalkoztatottak száma a második negyedévben az unió területén elérte a 226,4 millió főt, az eurózónában pedig a 146 milliót.

Rekordnagyságú kínai kereskedelmi többlet augusztusban

Rekordnagyságú, 28,7 milliárd dolláros kereskedelmi többletet könyvelt el augusztusban a kínai gazdaság, 14,9 százalékkal nagyobbat, mint 2007 nyolcadik hónapjában. A világkereskedelem gyengélkedése ellenére is fellendülést mutató export év/éves összehasonlításban 21,1 százalékkal, 134,9 milliárd dollárra nőtt, míg az import 23,1 százalékkal 106,18 milliárd dollárra emelkedett. A távol-keleti ország első számú külkereskedelmi partnere továbbra is Európa, a partnerek közt az év első nyolc hónapjában 27 százalékkal nőtt az áruforgalom. Az export volumenének lassulása miatt az elemzők ugyanakkor a kormány részéről most adócsökkentést és a hitelfelvételi feltételek könnyítését várják. A kereskedelmi minisztérium tegnap tette közzé honlapján, hogy január és augusztus között a közvetlen külföldi beruházások értéke 41,6 százalékkal nőtt, összesen 67,7 milliárd dollárt fektettek be idén a külföldiek. Az infláció a júliusi 6,3-ról augusztusban 4,9 százalékra mérséklődött, ami 2007 júniusa óta a legalacsonyabb érték. A fogyasztói árak kordában tartására Peking emelte a kamatlábakat, az alapvető élelmiszerek esetében árszabályozást vezetett be, a mezőgazdasági termelőket pedig pénzügyi juttatásokkal ösztönözte.

Elektromos motoron robog tovább a Honda és a Yamaha

Elektromos modellek fejlesztésén dolgozik a Honda Motor Co. és a Yamaha Motor Co., a világ két legnagyobb motorkerékpár-gyártója, hogy a magas üzemanyagárak ellenére is megtartsa piaci pozícióit. Bár a két társaság a gyártásra vonatkozóan még semmilyen részletet nem közölt, a hírek szerint a Yamaha 2010-ben, a Honda pedig egy évvel később tervezi piacra dobni új modelljeit. Benzin helyett mindkét vállalat a most hordozható számítógépeket és mobiltelefonokat is tápláló lítium-ionos akkumulátorral működteti majd az új motorokat, s mind magánszemélyek, mind vállalatok számára értékesítené azokat. A Nikkei English News értesülései szerint az elektromos kétkerekűek ára 200 és 400 ezer jen (1900-3700 dollár) között várható. A kereslet már most ígéretesnek mutatkozik, többek között a japán posta jelezte, hogy 90 ezres motorállományát elektromos modellekre cserélné. A benzin ára Japánban a júniust megelőző 12 hónapban átlagosan 29 százalékkal nőtt, az Egyesült Államokban pedig 20 százalékos volt a drágulás idén.