Szerencsi Ágnes

Nem mernek vásárolni az európaiak

Sorozatban hatodik hónapja csökken a kiskereskedelmi forgalom az eurózónában, novemberben év/éves bázison 1,5, az előző hónaphoz képest 0,6 százalékos volt a visszaesés - jelentette az Eurostat pénteken. A Bloomberg elemzői konszenzusa 2007-hez képest 1,7 százalékos csökkenést, októberhez képest stagnálást prognosztizált. A szakértők a recesszió közeli gazdasági helyzettel, a romló gazdasági kilátásokkal, a mélyponton lévő vásárlói bizalommal és a kétéves csúcsponton lévő munkanélküliség további növekedésétől való félelmekkel magyarázzák a fogyasztás visszaesését. A gazdasági helyzet nagyon gyorsan romlik, s a kilátások sem biztatók - mondta csütörtökön Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa. Decemberben a legnagyobb európai kiskereskedelmi lánc, a Carrefour egy év alatt már másodszor módosította lefelé 2008-as profit-előrejelzését, a Hennes & Mauritz, a második legnagyobb ruházati kiskereskedő novemberben szintén visszaesést regisztrált több mint egy éve meglévő üzletei forgalmában. Németországban novemberben meglepetésre 0,7 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom az előző hónaphoz képest az alacsony olajárak és a lassuló infláció következtében. Szerény mértékben a karácsonyi szezonban is nőtt a forgalom, ám a trend a szakértők szerint nem bizonyul hosszú távúnak.

Februárban ismét kamatcsökkentés várható Csehországban

Decemberben tizenöt havi mélypontra, a novemberi 4,4-ről 3,6 százalékra esett az év/éves infláció Csehországban. Az energiaárak 10,5, a szállítási költségek 3,4 százalékkal estek vissza az előző hónaphoz képest, az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal nőtt. A fogyasztói árak 0,3 százalékkal mérséklődtek a hónap folyamán. A jegybank előrejelzése szerint az év közepére 3, egyes elemzők szerint akár 2 százalék alá is süllyedhet az infláció üteme. A sorozatos monetáris enyhítések hatására augusztus óta 10 százalékot gyengült a korona az euróhoz képest, és az inflációs nyomás enyhülése a további kamatvágásnak is teret enged. A jegybank következő, februári kamatos ülésén akár újabb 50 bázisponttal, 1,75 százalékra viheti le a rátát a növekedés előmozdítása érdekében. Az élénkítésére szükség is van, mert a gazdaság lassulása következében decemberben 11 havi csúcspontra, a novemberi 5,3-ről 6 százalékra emelkedett a munkanélküliség. A külkereskedelmi mérleg is kedvezőtlenül alakult: 474 millió korona volt a hiány, noha az elemzők 5 milliárdos szufficitre számítottak. Az export éves összehasonlításban 18, az import 13,2 százalékkal csökkent. A kivitel ilyen mértékű zuhanására nem volt példa az önálló Csehország létrejötte óta. A külkereskedelmi mérleg többlete tavaly becslések szerint 65 milliárd korona (2,4 milliárd euró) volt, ami az idén egyes vélemények szerint 25 milliárdra csökken, mások nullszaldós egyenlegre számítanak. A pénzügyminisztérium számítása szerint az államadósság 107 milliárd koronával, 999,5 milliárd koronára nőtt 2008 folyamán, jelenleg a GDP 26,7 százalékát teszi ki.

Kormánytámogatást kap az Opel

A General Motors (GM) tulajdonában lévő német Opel a kértnél is nagyobb, 1,8 milliárd euró (2,5 milliárd dollár) összegű mentőövet kap a német kormánytól. A vállalat tavaly novemberben valamivel több mint egymilliárd euró segítségért folyamodott, s Angela Merkel kancellár az amerikai autógyárak bizonytalan pénzügyi helyzete miatt segítséget is ígért a külföldi tulajdonos miatt speciális esetnek számító vállalatnak. A GM azóta 13,4 milliárd dollár hitelt kapott a washingtoni kormányzattól, ennek ellenére nélkülözhetetlen a német kormány segítsége, hiszen az USA által biztosított összegből valószínűleg nem juttatnak az európai ágazatnak. A GM európai divíziójának eladásai 14 százalékkal estek vissza decemberben, és valamennyi márka, így az Opel értékesítése is jelentősen csökkent. A múlt év egészében 6,5 százalékkal csökkentek az eladások. A támogatás részleteiről január 13-án folytatódnak a tárgyalások az Opel, valamint a szövetségi és tartományi kormányok között, a cégnek ugyanis garanciát kell vállalnia arra, hogy a hitelt csak Németországon belül használja fel, s nem utal belőle az amerikai anyacégnek. Az Opel Németországban 26 ezer főt, ezen belül Hessen tartományban 18 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A szövetségi kormány most dolgozik a tervezett 50 milliárd eurós gazdaságélénkítő terv részletein, miután októberben már elfogadott egy 480 milliárd euró összegű csomagot a bankrendszer működőképességének garantálására, emellett további 100 milliárd eurós alap felállítását fontolgatja a hitelfelvételi nehézségekkel küszködő vállalatok megsegítésére.

Betilthatják a Google-t Kínában

Tovább szigorítja az internetes oldalak állami ellenőrzését a kínai kormány, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy eltávolítsák a morális szempontból kifogásolható, valamint a fiatalok fizikai és lelki egészségére káros hatást kifejtő webes tartalmakat. A kínai védelmi minisztérium által indított országos kampány során 19 internetszolgáltatót és weboldalt neveztek meg, melyek nem tesznek eleget az állami internetcenzorok felszólításainak, s tevékenységükkel a vulgaritás, illetve a pornográfia terjedéséhez asszisztálnak. A kérdéses honlapokat pénzbüntetéssel sújthatják, sőt végleg elérhetetlenné tehetik őket a felhasználók számára. Erre a sorsra juthat a jövőben a Google, valamint kínai versenytársa, a keresők piacának kétharmadát uraló Baidu is. A távol-keleti országot a nemzetközi közösség már az olimpiai játékok előtt is éles kritikával illette az internetes tartalmak korlátozása miatt. Az elemzők szerint a szigorítás közvetett kiváltó oka a gazdasági válság előidézte elégedetlenség miatti kormányzati aggodalom, de idén lesz a huszadik évfordulója az 1989. június 4-i, Tienanmen téri diáktüntetéseknek is, amelyeket akkor a pekingi vezetés a hadsereg bevetésével kíméletlenül elfojtott. Kínában az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt a regisztrált internethasználók száma, ma csaknem 300 millióan használják a világhálót, s ezzel párhuzamosan fokozódott az államhatalom kritikusainak fő platformjaként szolgáló közösségi és blogoldalak népszerűsége is.

Nagyot zuhant az infláció az eurózónában

A várakozásokat meghaladó mértékben, 2007 augusztusa óta nem látott mélységbe, a novemberi 2,1 százalékról 1,6 százalékra mérséklődött az eurózóna inflációja decemberben - jelentette tegnap az Eurostat. A nagyarányú visszaesést az olajárak további csökkenésével és a fogyasztás zsugorodásával magyarázzák a szakértők. A lassuló infláció növeli az Európai Központi Bank (ECB) mozgásterét, hogy jövő heti ülésén tovább csökkenthesse a kamatot. A piac jelenleg egy legalább 25 bázispontos vágást tart elképzelhetőnek, amellyel október eleje óta már 2 százalékponttal, 2,25 százalékra süllyedne az irányadó ráta. A gazdasági feltételek enyhítésére szükség is van, hiszen az ECB múlt havi előrejelzése szerint ez évben 0,5 százalékkal zsugorodik az eurózóna gazdasága, s csak 2010-ben várható növekedés. Az erősödő kamatcsökkentési várakozások következtében esett az euró árfolyama a világ vezető devizáival szemben. A dollárhoz képest 1,339-ig süllyedt a kurzus, ami december 15-e óta a legalacsonyabb érték, s egyes elemzések szerint év végére akár az 1,1-es, a jennel szemben pedig 110-es szintre is gyengülhet a közös európai fizetőeszköz árfolyama. A kamatcsökkentést a romló makroadatok is indokolják: a szolgáltató szektor beszerzési menedzserindexe (PMI) a Markit piackutató intézet tegnap közzétett adatai szerint a novemberi 42,5-ről 42,1 pontra esett. Az index értéke 50 pont alatt a teljesítmény gyengülését, felette annak növekedését jelzi. A feldolgozóipari PMI a múlt hét végi adatok szerint a novemberi 35,6-ról decemberben 33,9 pontra csökkent, így a két szektor együttes teljesítményét mutató kompozit index a novemberi 38,9 után 38,2 pont lett, ami a legalacsonyabb érték, amióta a mutatót 1998-ban számítani kezdték.

A nap bukása

Leépítésre kényszerül a Logitech

Kína a Google-t is betilthatja

Peking tovább szigorítja az világháló cenzúráját, melynek elsősorban a nagy keresők eshetnek áldozatul.

Erős lökést kaphat a német gazdaság

A legmerészebb becsléseknél is nagyobb összegű gazdaságösztönző csomaggal állhat elő a német kormány, a részletekről az Angela Merkel kancellár vezette koalíció tegnap egyeztetett Berlinben. Volker Kauder, a kereszténydemokrata CDU parlamenti frakcióvezetője egy rádióinterjúban azt mondta, hogy a kormányzati intézkedések - az infrastrukturális beruházások és a sokat vitatott adócsökkentés - összege 2009-ben és 2010-ben akár az 50 milliárd eurót is elérheti. A CDU/CSU új terve szerint 4 százalékkal, fejenként évi 8 ezer euróra emelkedne a személyi jövedelemadó alól mentesülő jövedelem, és a legalacsonyabb keresetűek adóterheit is mérsékelnék. Emellett a kormánykoalíció a társadalombiztosítási hozzájárulást is mérsékelné. A koalícióban részt vevő szociáldemokrata párt (SPD) ezzel szemben 40 milliárd eurós ösztönző csomaggal számol és elsősorban energia-, oktatási és kommunikációs, infrastrukturális fejlesztéseket eszközölne, ezenkívül a 125 ezer eurónál többet keresők jövedelmét is fokozottabban adóztatná a jövőben. Ez utóbbit a szakértők egy része hevesen ellenzi, mivel szerintük elsősorban a fogyasztás fellendítésére kell helyezni a hangsúlyt, az ország csak így tud kilábalni a második világháború óta nem látott recesszióból. Az eredetileg 31 milliárd eurós csomag összegének megemelése elejét venné a további bírálatoknak is, hogy a kormány az állam eladósodásától félve nem tesz lépéseket az ország gazdaságának megmentésére. A csomagot hivatalosan az új amerikai elnök január 20-ai beiktatása után hozzák nyilvánosságra.

Két százalékkal nő a munkanélküliség az EU-ban

Az Európai Bizottság becslése szerint az idén átlagosan két százalékkal nő a munkanélküliek száma az EU-ban - közölte Vladimír Spidla, az EU munkaügyi és esélyegyenlőségért felelős biztosa egy televíziós műsorban. Az egyes tagállamok között természetesen jelentős különbségek lesznek e tekintetben, a legjobban Spanyolországot, Nagy-Britanniát és Írországot sújtják majd a munkaerő-piaci hatások. Spanyolországban egyes becslések szerint akár a 20 százalékot is elérheti az állástalanok aránya. Az állampolgárok érzékelik is ezt: a legutóbbi, december 18-án publikált Eurobarometer eredményei szerint már a megkérdezettek 53 százaléka tart a munkanélküliség növekedésétől, ez 18 százalékkal több az előző felmérésben hasonlóan nyilatkozók arányánál. Az EU soros elnöki székében Franciaországot januárban váltó Csehország komoly kihívások előtt áll, a legfontosabb feladat a tagállamok közti kohézió fenntartása és az együttműködés biztosítása lesz, hiszen csak így valósítható meg a gazdasági válságkezelés - osztja Spidla véleményét Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter is. A cseh kormány egyébként arra számít, hogy a munkanélküliek aránya ez év végére 6 százalékra emelkedik a tavaly novemberi 5,3 százalékról. Nagy-Britanniában a munkaerő-fejlesztéssel és -szervezéssel foglalkozó CIPD intézet arra hívta fel a munkáltatók figyelmét, hogy hosszú távon jobban megéri a foglalkoztatottak megtartása, mint a tömeges leépítés útjának választása. Az elbocsátás költsége ugyanis több mint 16 ezer fontra rúg munkavállalónként.