Mind hevesebben sürgetik az egységes európai energiapolitika kialakítását a balti államok, a közösségi érdekek mellett Észtország, Lettország és Litvánia az Oroszországtól való függőségén is lazítani akar. A három ország ma különálló energiaszigetet képez az unión belül, hiszen az 1991-es rendszerváltás óta nem épültek őket a kontinenssel összekötő vezetékek. A közös balti energiapiac már 2010 elején valósággá válhat, az Európai Bizottságnak július végéig kell az erről szóló tervet elkészítenie. A három ország vezetője tavaly év végén a balti és az észak-európai energiapiacok integrációjáról is döntött, a továbbiakban a finn, a svéd és a lengyel vezetékekre csatlakozva enyhítetnének kiszolgáltatottságukon. A projektek egy része uniós forrásból valósulhat meg, a tervek szerint legkésőbb 2013-ra. Az azonos versenyfeltételek garantálása mellett a piacegyesítés a külföldi befektetők és a működőtőke számára is vonzerőt jelent - emlékeztetnek a szakértők. A tárgyalás az elmúlt hónapokban is intenzíven folyt, Észtország és Litvánia szakminiszterei a múlt héten a sokat vitatott ignaliai atomerőművet 2010 után felváltani hivatott - észt, litván, lett és lengyel kooperációban megvalósítandó - új nukleáris erőműről is tárgyaltak, ami a jelenlegi tervek szerint 2015-re készülhet el.
Szerencsi Ágnes