E hét végén tartja tavaszi ülésszakát Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) monetáris és pénzügyi, valamint a Világbankkal közös fejlesztési tanácsa, a tanácskozás során az intézmények működését és az eddig elért eredményeket veszik nagyító alá. Magyarország részéről Oszkó Péter pénzügyminiszter vesz részt az ülésszakon, tárgyalásainak célja a személyes bemutatkozás, illetve a hétvégén hozott kiadáscsökkentő és adóintézkedések bemutatása - mondta el tegnap Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca sajtófőnöke. A magyar kormány a továbbiakban is tartja magát az IMF-fel és a nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodáshoz - felelte a sajtófőnök arra a kérdésre, hogy mi lesz a válasz, ha esetleg felmerül a Magyarországgal tavaly ősszel, még a Gyurcsány-kormány idején kötött, 2010 tavaszán lejáró hitelszerződés meghosszabbítása. A magyar kormány vállalta a kétoldalú szerződésben, hogy ha év közben hoz intézkedéseket a hiány tartása érdekében, akkor tájékoztatja a Valutaalapot, illetve az Európai Uniót.
Az IMF a gazdasági válság tavaly szeptemberi eszkalálódása és 2009. március vége között több mint 33 milliárd SDR (49,5 milliárd dollár) értékben nyújtott készenléti hitelt a likviditási problémákkal küszködő országoknak, ebből Magyarország kapta a második legnagyobb összeget a maga mintegy 10,5 milliárd SDR-es keretével. Ezen túlmenően április eleje óta Mongóliának biztosítottak 229,2 millió dolláros kölcsönt a gazdasági stabilizációs program kivitelezéséhez, és az IMF elvben Törökországgal is megállapodott egy három évre szóló kölcsönről, amelynek összege a 45 milliárd dollárt is elérheti. Április közepén Romániával is megegyeztek a Bukarestnek nyújtandó 17,51 milliárd dolláros kölcsönről, de a hírek szerint Horvátország is hitel felvételét fontolgatja.
A legnagyobb összeget, mintegy 16,4 milliárd dollárt Ukrajna kapta két évre a pénzügyi és a gazdasági stabilitás, az ország iránti bizalom helyreállítása céljából. Az IMF szakértői számára fontos érv volt, hogy a fő ukrán exportcikk, az acél világpiaci árának esése megtépázta a belső gondokkal is terhelt gazdaságot. Az első, 4,5 milliárdos részt rögtön lehívhatta Kijev, a második, 1,9 milliárdos részletet viszont februárban felfüggesztette az IMF, mert nem látták biztosítottnak a költségvetési hiány finanszírozhatóságát. A két fél a múlt héten végül megállapodott, hogy május közepén újraindul a folyósítás. Hasonlóan járt Lettország is: márciusban nem kapták meg az esedékes kölcsönrészletet, mert Riga nem hajtotta végre a megszabott költségvetési módosításokat. A lett pénzügyminisztérium jelezte, hogy az ország valutatartalékai több hónapra elegendőek, mindazonáltal azóta se cáfolták Valdis Dombrovskis miniszterelnök szavait, hogy ha nem férnek hozzá az IMF és az EU támogatásaihoz, akkor június végére államcsőddel kell számolni.
A pénzügyi válság egyik fő érintettjeként számon tartott Izlandon a valutaalap 2,1 milliárd dolláros hitele nem sokat segített: az ország további 2,5 milliárd dollárt kapott az északi országoktól, de félmilliárd dolláros hitelre számít Oroszországtól is.
Az IMF márciusban jelentette be, hogy megújítja hitelezési gyakorlatát és megalkotják a rugalmas hitelvonalat (FCL), kifejezetten válságmegelőzési szándékkal: a készenléti hiteltől eltérően ebből a keretből bármikor lehívható a pénz. Eddig Mexikó (47 milliárd dollár), Lengyelország (20 milliárd dollár) és legutóbb Kolumbia (10,4 milliárd dollár) jelezte, hogy élne a rugalmas hitelfelvétel lehetőségével.
Az IMF ma teszi közzé a világgazdaságra vonatkozó 2009-es prognózisát. A visszaesés még a márciusban jósolt 0,5-1 százalék közötti mínusznál is erőteljesebb lehet - nyilatkozta Dominique Strauss-Kahn IMF-vezér vasárnap a Handelsblattnak. A várakozások szerint a jövő évi növekedési ütem sem éri majd el a korábban prognosztizáltat, 3 százalék helyett 1,7-1,9 százalék között mozoghat. Strauss-Kahn szerint a válság még nem jutott túl mélypontján, de az IMF arra számít - tette hozzá -, hogy 2010 első felében megkezdődhet az élénkülés.
Papp Zsolt
Szerencsi Ágnes