Szerencsi Ágnes

Agonizálnak a horvát szállásadók

Komoly költségvetési hiánnyal küzd Horvátország: a központi büdzsé bevétele az első negyedévben éves bázison 4,8 százalékkal, 26,02 milliárd kunára (3,56 milliárd euró) csökkent, ami elsősorban az adóbevételek 16,9 százalékos visszaesésének és a kiskereskedelem 14,7 százalékos hanyatlásának tudható be. A megemelkedett beruházások és a béremelések következtében mindeközben a kormányzati kiadások 10,6 százalékkal, 28,8 milliárd kunára (3,94 milliárd euró) nőttek, 2,78 milliárd kunára emelve a költségvetési deficitet. Ráadásul az elmúlt évtized során idén először a GDP is zsugorodni fog: a Nemzetközi Valutaalap 3,5 százalékos mínuszt valószínűsít, s ugyan 2010-ben már bővülésre számítanak, a talpra állás valószínűleg sokáig elhúzódik. Komoly bevételkiesést jelent a turizmus várhatóan gyenge teljesítménye: a foglalások száma a tavalyi évhez képest jelentősen visszaesett, a becslések szerint csaknem 20 százalékkal. A problémát némiképp orvoslandó Damir Bajs turizmusért felelős miniszter komplett mentő csomaggal állt elő a szezonra vonatkozóan, s az intézkedési tervet az ágazat képviselői is támogatják. A javaslat értelmében többek között ingyenessé válna a külföldiek számára a múzeumok látogatása, és csökkenne a közszolgáltatások és a parkolási díjak összege is. Az utazási irodák a last minute ajánlatok vonzerejére is számítanak - az utolsó pillanatban érkező vendégekre égető szükségük lenne a szállodáknak, hiszen Franko Palma, a horvát hotelmenedzserek szövetségének vezetője szerint a szállásadók 90 százaléka már a túlélésért harcol. Az ágazatnak az sem tesz jót, hogy a La Gazetta dello Sport május végi számában - többek közt Mexikó és Srí Lanka mellett - a világ öt legveszélyesebb országa közé sorolta Horvátországot az éjszakai klubokban gyakori visszaélések miatt.

Összehangoltabban szabályozna Európa

Az Európai Unión belül jelenleg igen eltérően alakul az alkohol és a dohánytermékek jövedéki adójának szabályozása, így a döntéshozók elsődleges célja, hogy a tagállami adók közti különbségeket csökkentsék. Az Európai Parlament javaslata szerint 2012 januárjától minden ezer szál cigarettát 64 euró jövedéki adó terhelne, s ez az arány 2014 januárjától minimum 75 euróra növekedne (az Európai Bizottság ennél magasabb, 90 eurós összeget és 2010-es határidőt javasolt). Vagyis 2014-re egy doboz (20 szálas) cigarettát minimum 1,5 eurós jövedéki adó sújtana. A finomdohány-termékekre a parlament 2012-re kilogrammonként 43, míg 2014-re 50 eurós jövedéki adót vetne ki (szemben az Európai Bizottság 60 eurós javaslatával), miközben a szivarokat és szivarkákat 2012-ben kilogrammonként 12, 2014-ben pedig 22 eurós jövedéki adóval terhelnék. A jövedéki adó emelése annak az átfogó stratégiának az egyik eleme, melynek célja a dohánytermékek fogyasztásának 10 százalékkal történő csökkentése a következő öt év során. A kontinensen nem létezik egységes szabályozás az alkohol jövedéki adójára vonatkozóan sem, a kérdést illetően mindössze egy minimumadószintet állapítottak meg. A sör kategóriában kiemelkedően nagy a skandináv országok által kivetett összeg: Finnországban hektoliterenként 23,6, Svédországban pedig 17,07 eurós jövedéki adót számolnak fel, de 20,39 euróval Nagy-Britannia, 19,87 euróval pedig Írország is a legszigorúbbak közé tartozik. Utóbbi a borok esetében is magas terheket ró a fogyasztókra: a 15 százaléknál magasabb alkoholtartalmú nedűkre minden száz liter után 476,06, az 5,5 és 15 százalék köztiekre 328,09 eurót, ezzel szemben Nagy-Britannia hektoliterenként minden kategóriában 264,96, Finnország 257, Svédország pedig 221,86 euró jövedéki adót számol fel, tizenöt tagállamban pedig egyáltalán nem vetnek ki a borokra jövedéki adót.

Világháború a dohányzás ellen

Humoros videókkal üzen hadat a dohányzásnak az EU: a tagországokban június és szeptember közt látható rövidfilmekkel a közösség a fiatalok figyelmét akarja felhívni a cigarettázás káros hatásaira. Emellett a kampány honlapján akárki bemutathatja, hogyan sikerült leszoknia a dohányzásról. Az EU elsősorban a 35 év alatti korosztályt célozta meg, hiszen náluk évek óta magas a dohányosok aránya, ráadásul a dohányosok többsége fiatalon kap rá a káros szenvedélyre. A kontinensen a füstölés vezeti az elkerülhető halálokok listáját, évente 650 ezer ember hal meg a dohányzás okozta szövődmények miatt. Az EU-tagországok közül elsőként Írországban tiltották be a dohányzást minden zárt nyilvános helyen 2004-ben, utána következett Olaszország, Málta, Svédország, Skócia, Wales és Anglia. 2007. január 1-jétől Franciaországban is tilos a dohányzás, csakúgy, mint 16 német tartományból 14-ben. Nagy-Britanniában még a vasútállomások peronján sem szabad rágyújtani. Németországban néhány államban az alkotmánybíróság enyhítette a szabályozást, miután a kiskocsmákban nem tudtak külön helyiséget biztosítani a dohányzóknak. A holland éttermi dohányzási tilalom furcsasága, hogy a dohánnyal kevert kábítószer fogyasztása is tilos, ám tisztán kábítószerfélékből sodort cigarettát továbbra is lehet szívni. Vagyis az követ el szabálysértést, aki dohánnyal "vizezi fel" jointját. Kubában 2005 februárja óta tilos a dohányzás a közterületeken, néhány étteremben azonban még mindig vannak dohányzásra kijelölt helyek, ahol sűrű szivarfüstben lehet poharazgatni. Dubai az első arab állam, amely korlátozni szeretné a dohányzást, ám kevés az esély arra, hogy 2009 vége előtt hatályba lépjen ez a törvény. Japánban olcsó a cigaretta és szinte mindenhol hozzá lehet jutni, még néhány gyógyszertárban is. A bárok és éttermek zömében szabad dohányozni.

Zuhanó foglalkoztatás az eurózónában

Negyedéves bázison 0,8, 2008 hasonló időszakához képest pedig 1,2 százalékkal esett vissza az első negyedévben a foglalkoztatottak száma az eurózóna országaiban - jelentette a luxemburgi statisztikai hivatal tegnap. Ez összesen 1,22 millió állás megszűnését jelenti, amire a statisztika 14 éves történetében nem akadt még példa. Bár a gazdasági indikátorok a konszolidáció kezdetét jelzik, a munkanélküliség továbbra is emelkedik, és a szakértők 2010-ben sem számítanak jelentős javulásra. Az euróövezet GDP-je 4,6 százalékkal zsugorodhat az idén és 0,3 százalékkal jövőre - jelzi előre az Európai Központi Bank (ECB) júniusi jelentése. A bank a jelenlegi - csaknem tízéves rekordnak számító - 9,2 százalékkal szemben 2009-re átlagosan 9,9, jövőre pedig 11,5 százalékos munkanélküliséget valószínűsít. A legrosszabb helyzet Írországban és Spanyolországban várható. A statisztikai hivatal adatai szerint az első negyedévben összesen 223,8 millió főt foglalkoztattak Európában, ebből 146,2 milliót az eurózóna országaiban.

Németországban most jön a neheze?

A gazdasági válság még csak most fogja igazán érzékeltetni hatását a német munkaerőpiacon, az állástalanok száma a következő hónapokban az eddiginél is magasabbra nőhet - nyilatkozta Norbert Walter, a Deutsche Bank vezető közgazdásza tegnap a Bild napilapnak. A munkanélküliség 2010 telén tetőzhet, az ötmillió fős határt is átlépve, amire eddig csupán egyszer, 2005 telén került sor. A talpra állás több hónapig is elhúzódhat, fordulatra legkorábban 2011 tavaszán lehet számítani - véli az elemző. A német gazdaság visszaesése már elérte mélypontját: Walter 2009-re 5-6 százalék közti zsugorodást prognosztizál. Európa legnagyobb gazdasága jövőre stagnálni fog - valószínűsíti a szakértő. Meglepő módon a nagyobb bankrendszere miatt a válságot jobban megszenvedő Nagy-Britanniáról viszont pozitív értékelés látott napvilágot. A brit gazdaság van a legjobb állapotban Európában, a szigetországban sikerült "intelligens" válságkezelő intézkedéseket hozni, s a bankrendszer stabilizációja is hatékonynak bizonyult - fogalmazott Paul Krugman az Observernek nyilatkozva. A Nobel-díjas közgazdász szerint a kormány éppen ezért további bizalmat érdemelhet, és ha a Munkáspártnak a 2010-ben esedékes választásokig sikerül kitartania, ők lesznek azok, akik elmondhatják magukról, hogy kihúzták Nagy-Britanniát a gödörből. A közgazdász korábban hevesen kritizálta az Obama-kormány válságkezelését, mondván, a tengerentúlon a meghirdetettnél jóval nagyobb ösztönző csomagra lenne szükség, ám tegnapi interjújában már okosnak és impresszívnek nevezte az amerikai elnököt.

Rekordáron Ronaldo

Minden idők legdrágább focistája lehet Cristiano Ronaldo: a Real Madrid tulajdonosa, Florentino Perez tegnap 130 millió dollárt ajánlott a világklasszis portugál focisztárért a jelenlegi tulajdonos Manchester Unitednak, s az angol klub közleménye szerint elvben elfogadta az ajánlatot. A fiatal titán ezzel Zinedine Zidane-t taszítja le a képzeletbeli trónról, az eddigi rekordtartó francia focista 2001-ben ugyanis "csak" 108 millió dollárért kelt el. A 24 éves Ronaldo már többször jelezte, hogy el kívánja hagyni jelenlegi klubját, ráadásul a spanyol Real már tavaly nyáron le akarta igazolni a 2003 óta a szigetországban focizó labdarúgót, ám akkor Sir Alex Ferguson, a Manchester menedzsere nem engedte el a három bajnoki címet és egy Bajnokok Ligája-győzelmet is magáénak tudó játékost. A mostani tárgyalások várhatóan június végén zárulnak, a vételár mellett a feleknek még a focista jövőbeli fizetéséről is meg kell állapodniuk. Ronaldo megvásárlása a Real Madrid átalakításának csak az egyik lépése, Perez ugyanis már múlt héten elkezdte a bevásárlást, melynek első tételeként 100 millió dollárért egy másik aranylabdást, Kakát szerződtette le. A klubvezető eltökélt szándéka, hogy új csapatot épít a spanyol fővárosban, amivel egy új fényes korszak kezdetét alapozhatja meg a patinás klub történetében.

Csáki szerint júliusban csökkenhet az alapkamat

Lehetséges, hogy a nemzeti bank már júliusban csökkenti a jegybanki alapkamatot, mivel a döntéshozók egyre inkább aggódnak az Európában legmagasabbnak bizonyuló magyar kamatszint gazdasági károkat okozó hatásai miatt - nyilatkozta a Bloomberg hírügynökségnek Csáki Csaba, a monetáris tanács tagja. A kamatmérséklésre a reálgazdaság megsegítése miatt van szükség, így arra már júliusban sor kerülhet, s akár fél százalékpontos csökkentés is lehetséges. Segíteni akarjuk a reálgazdaságot, a kamatmérséklés ügye a levegőben van - fogalmazott a tanácstag, aki hozzátette: megérti Simor András jegybankelnök érvelését, amely szerint az árfolyam-stabilitás, a befektetők bizalmának erősítése miatt fontos a magas kamat. Csáki szerint ugyanakkor hamarabb lehetővé válik a változtatás, mint ahogyan azt a bank vezetői gondolják.

Még egy "rossz bank" Németországban

A német kormány tegnap elfogadta azt a javaslattervezetet, amelynek értelmében a magánkézben lévő kereskedelmi bankok "rossz bankja" mellett a tartományi bankoknak (Landesbankok) is létrehoznak egy ilyen szervezetet - jelentette a Financial Times. Az úgynevezett rossz bankok lehetővé teszik, hogy a pénzintézetek ezekbe helyezzék behajthatatlan hiteleiket, illetve átadják ezeknek azokat a divízióikat, amelyek tevékenysége javíthatatlanul veszteséges. A tervezetet Peer Steinbrück pénzügyminiszter (képünkön) nyújtotta be a múlt héten, a javaslat célja a Landesbankok megtisztításán túl az, hogy 2010 végéig egységesítse ezeknek a pénzintézeteknek a tevékenységét, előmozdítsa kereskedelmi bankokká alakulásukat. Ezzel megvalósulhat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság által is több ízben sürgetett reformjuk. A rossz bank elnevezésnél szebb meghatározással a pénzügyi stabilitás megteremtését szolgáló szövetségi intézménynek (FMSA) nevezett szervezetet Frankfurt központtal állítják fel. Várakozások szerint a hét érintett pénzintézet közül négy: a HSH Nordbank, a BayernLB, az LBBW és a WestLB is igénybe veszi majd az FMSA sajátos szolgáltatását. Mérgező eszközeik összesített értékét több milliárd euróra teszik a szakemberek. A német pénzügyi rendszer reformja nem halasztható tovább. Az országban több mint kétezer bank működik, amelyek nagy része regionális vezetés alatt áll. A Landesbankok profilja és valós funkciója zavaros: a helyi gazdaság fejlesztése mellett szociális célok megvalósítását is szolgálják, emellett a politikusok gazdasági befolyásának is eszközei. Brüsszel azt akarja, hogy a Landesbankok tisztán pénzügyi szervezetek legyenek, ennek érdekében 2005-ben gyakorlatilag megtiltotta eszközeik állami garantálását, ami korábban biztosította számukra a legmagasabb hitelminősítéseket. A német pénzintézetek közül csak a Deutsche Bank szerepel a harminc legnagyobb európai bank listáján, ami ékes bizonyítéka a német pénzügyi rendszer krónikus tőkehiányának. Rontani fogja a helyzetet, hogy az idei év első három hónapjában 7712 vállalkozás jelentett csődöt, ami tízszázalékos növekedés 2008 hasonló időszakához képest.

Új IMF-megállapodást akar Orbán

A gazdasági válságból történő kilábaláshoz és a növekedés lehetőségeinek megteremtéséhez az adó- és járulékcsökkentés az egyetlen lehetséges út, ezért Magyarországnak átmenetileg magasabb államháztartási hiánycélokat kellene kitűznie - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Reutersnek adott interjújában tegnap. A választások után Orbán új tárgyalásokat kezdene az IMF-fel a 2010 márciusában lejáró hitelkeret meghosszabbítása ügyében, az új megállapodás céljai közt a foglalkoztatás növelése, a gazdaság élénkítése, valamint az euró bevezetése szerepel, mivel utóbbi "a magyar pénzügyi rendszer végső stabilizáló tényezője". A pártelnök elmondta: nem tartja valószínűnek az euró 2014 előtti bevezetését, ennek ellenére fontos, hogy annak céldátumát rögzítsék majd az IMF-fel aláírandó új hitelszerződésben. "Szakmai alapon nem bírálom a Magyar Nemzeti Bank elnökét. Csak azt mondom, hogy nem a megfelelő ember erre a posztra" - fogalmazott Orbán.