- Biztosi mandátumának letelte után hogyan folytatja karrierjét - vagy szívesen venné az újrajelölését?
- A biztosok jelölése a kormányok, a miniszterelnök feladata, így nincs jelentősége annak, hogy a legtöbb országban, így hazánkban is, hosszú az önjelöltek listája. Én még nem beszéltem erről Bajnai Gordon miniszterelnök úrral. Hazatérésem után szívesen hasznosítanám több évtizedes politikai tapasztalataimat, széles körű nemzetközi kapcsolataimat és uniós ismereteimet, akár egyetemi oktatóként vagy tanácsadóként is.
- Hogyan értékeli Magyarország első öt évét az Európai Unióban?
- Magyarország uniós tagsága joggal minősíthető sikertörténetnek, hiszen a legnagyobb gazdasági teljesítőképességgel rendelkező, a világkereskedelem első számú tényezőjének számító, a világpolitikában is elsők közt lévő tömörülés tagjaként hazánk érdekérvényesítő képessége és vonzereje is nőtt. Ez utóbbi főképp a külföldi tőkebefektetések miatt lényeges. Fontos az is, hogy az unió egyenjogú tagjaként minden döntéshozó fórumon jelen vagyunk. A 2007-2013 közötti uniós költségvetésből kilencezermilliárd forintot kapunk a felzárkózáshoz, az ipar, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a környezetvédelem, az oktatás, az egészségügy fejlesztéséhez. A jelenlegi világgazdasági válságban az EU segítségével tudtunk talpon maradni. Az unió tehát nem a probléma, hanem a megoldás része. Magyarország azon tagállamok közé tartozik, amelyek legeredményesebben tudták lehívni és felhasználni a közösségi forrásokat. Ezt Danuta Hübner regionális politikáért felelős biztos is megfogalmazta múlt heti látogatásán.
- A sikerek ellenére több szempontból is gyakran említik az országot az újonnan felvett tagállamok leggyengébbjeként, sereghajtóként.
- Ha az Eurostat adatait megnézzük, Magyarország jelenleg már semmilyen szempontból nem számít sereghajtónak. Az államháztartási hiány például idén 3,8 százalék körül alakul, szemben a tagállamok többségének a 10 százalékot közelítő vagy meghaladó értékével. Az ír csodának is vége, csakúgy, mint a balti államok sikertörténetének. Igaz, Csehország és Szlovénia az egy főre jutó GDP tekintetében megelőzi hazánkat, de ezek az országok mindig is fejlettebbek voltak. Szlovákia bevezette az eurót és több területen is jobban áll nálunk, de nem mindenben. Például ott magasabb a munkanélküliség.
- Hogyan értékeli saját teljesítményét?
- Sikeresnek tekintem. Ezt támasztják alá az eredmények és a visszajelzések is. Az elmúlt öt év során több, sok éve függőben lévő problémát sikerült megoldani, így például a kedvezményes áfakulcsok használatának kiterjesztését, melynek köszönhetően most a gazdasági válság ellenére is több ezer kisvállalkozás - s ezzel több tízezer munkahely - menekült meg a felszámolástól. Végigvittem az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások áfafizetési helyének megváltoztatását célzó javaslat elfogadtatását is, így 2011-től már nem a kiinduló, hanem a célországban - így például Magyarországon - fizetnek adót a szolgáltatás után. Folyamatban van az adócsalások elleni átfogó stratégia végrehajtása, ami azért fontos, mert a visszaélések évente 200-250 milliárd euró veszteséget jelentenek Európának. Az intézkedések célja az áfacsalás megfékezése, a megtakarítások jövedelme utáni adó kikerülésének lehetetlenné tétele, valamint a vagyonok és jövedelmek adóparadicsomokba menekítésének megakadályozása. Az EU más nemzetközi szervezetekkel együtt a banktitok, mint az információ-visszatartás eszközének megszüntetését szorgalmazza. Mindezt a második félév során fogadhatja el a pénzügyminiszteri tanács. Az elmúlt öt év jelentős sikere a közösségi vámkódex korszerűsítése is, mellyel gyorsabbá, hatékonyabbá, olcsóbbá válik a vámeljárás. Az erre épülő teljes körű elektronikus vámrendszer 2011-től lép majd életbe, mely évente 2,5 milliárd eurós megtakarítást jelent.
- Milyen visszajelzéseket kap a brüsszeli adminisztrációban dolgozó magyarokról?
- Az uniós intézményekben dolgozó magyar munkavállalókról nagyon pozitív a visszajelzés, mind a szakmai, mind a nyelvtudást illetően kiemelkedő a teljesítményük. Jelenleg több mint ötszázan dolgoznak a bizottságnál, sokan közülük pályájuk elején járó fiatal. Ez a szám a második legnagyobb a lengyelek után az újonnan csatlakozott tagállamok között. A vezető tisztségeket elnyert magyar pályázók számát tekintve Lengyelországot is megelőzzük.
- A közösségi döntéshozás gátjaként gyakran említik az uniós bürokráciát. Önnek biztosként mi a tapasztalata erről?
- A bürokrácia valóban lassítja a döntéshozatalt. Ennek okát elsősorban abban látom, hogy a teljesítmény helyett inkább a hivatalban eltöltött idő számít, gyors, látványos karrierre nincs igazán lehetőség. Ez a kényelmes, óvatos munkavégzést ösztönzi, hiszen a kezdeményezés, a megszokottól való eltérés mindig kockázattal jár.
A bürokrácia leépítésére, a szabályozás egyszerűsítésére a bizottság komoly erőfeszítéseket tesz, ezek sikerét az idő dönti majd el.
Szerencsi Ágnes