Szabó Imre

Ingyen nyaralás bolgár nyugdíjasoknak

A bolgár kormány a költségvetési többlet egy részéből nyugdíjasok üdültetését tervezi finanszírozni - közölte tegnap Szergej Sztanisev miniszterelnök. A legalább háromezer, legfeljebb ötezer nyugdíjast a szociális minisztérium a nyugdíjasszervezetekkel együttműködve választja majd ki - áll Emilia Maslarova szociális miniszter közleményében. A szerencsések a szeptember-novemberi utószezonban utazhatnak tengerparti vagy hegyvidéki vakációra. A jobboldali ellenzék szerint (ki tudja, miért?) az intézkedések egyetlen célja, hogy növeljék a baloldali kormány népszerűségét a jövőre esedékes választások előtt.

2060-ra minden harmadik uniós polgár 65 éven felüli lesz

Kevés meglepetéssel szolgál az Eurostat most nyilvánosságra hozott népesedési előrejelzése. A jelentés 2035-től az unió népességének fokozatos csökkenésével számol, illetve arra figyelmeztet, hogy a 65 éven felüliek az unió össznépességén belüli aránya 2060-ra elérheti a 30 százalékot. 2008. január 1-jén 495 millióan éltek az unióban, az előrejelzés szerint 2035-re ez a szám 521 millióra nő, majd 2060-ig 506 millióra csökken. 2015-től a közösség népességének természetes fogyását a vándorlási többlet tudja majd ellensúlyozni, de csak 2035-ig, amikor is megindul majd a népesség fokozatos csökkenése. Az előrejelzés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az általános trendtől az egyes tagállamok népesedési folyamatai jelentős eltérést mutathatnak. A 2008-2060 közti időszakban Ciprus népessége 66, Írországé 53, Luxemburgé 52, az Egyesült Királyságé 25, Svédországé pedig 18 százalékkal fog nőni. A legkomolyabb csökkenés Bulgáriában (28 százalék), Lettországban (26 százalék), Litvániában (24 százalék) és Romániában (18 százalék) várható. Az előrejelzés szerint Magyarországon 2060-ban 8 millió 717 ezren fognak élni, ami 2008-hoz képest 13,2 százalékos csökkenést jelent. 2060-ra 77 millió lakossal Nagy-Britannia lesz az unió legnépesebb állama, őt követi majd Franciaország (72 millió lakos) és a jelenleg még első Németország (71 millió lakos). A vizsgált időszakban a kontinens elöregedése is folytatódni fog, részben az alacsony természetes szaporulat, részben a várható élettartam növekedése miatt. 2060-ra az EU-27 népességének 30, Magyarország népességének 31,9 százalékát a 65 éven felüli korosztály fogja kitenni (ebben a mutatóban kisebb az országok közti szórás). Az időskorú eltartottak munkaképes korú lakossághoz viszonyított aránya az EU-n belül a jelenlegi 25-ről 2060-ra 53 százalékra emelkedhet. A volt szocialista országok rendkívül rosszul állnak ezen a téren. Romániában ez az arány 65,3, Csehországban 61,4, Magyarországon pedig 57,6 százalék.

A német tévézők segítik az RTL-t

Az európai kontinens legnagyobb tévétársasága, az RTL-csoport az idei első félévben 17 százalékkal, az előző évi 290 millióról 338 millió euróra növelte a részvényesek számára kiosztható nettó nyereségét. A kedvező adat elsősorban a németországi egység és a műsorgyártási üzletág sikereinek köszönhető. Mindazonáltal a hirdetési piac gyengélkedése és a túl erős euró következtében az üzemi nyereség az előző évi 515 millióról 502 millió euróra (2,5 százalékkal) esett vissza. Az árbevétel 0,9 százalékkal, 2,86 milliárd euróra csökkent. Az RTL a Bertelsmann médiakonglomerátum legsikeresebb tagjaként 42 televízió- és 32 rádiócsatornát működtet tíz európai országban. (A Bertelsmann az RTL-ben jelenleg 89,8 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik és komoly erőfeszítéseket tesz a kisebbségi tulajdonosok kivásárlására.) Az RTL, VOX, n-tv, RTL II és Super RTL csatornákat tömörítő német egység adózás előtti nyeresége 29 százalékkal nőtt, a francia, spanyol és brit csatornák viszont veszteséggel zárták a félévet. Tovább rontja a kilátásokat, hogy az eurózóna gazdaságainak lassulása miatt gyengélkedik a hirdetési piac, ami az ingyenes vételű, földi sugárzású csatornák egyetlen bevételi forrását apaszthatja el. Szakértők szerint 2010 előtt nem várható a reklámpiac felélénkülése.

Az infláció alakulására figyelnek a Fed döntéshozói

Az infláció erősödésének hatására egyfajta konszenzus kezd kialakulni az USA jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) héjái és galambjai között atekintetben, hogy a döntéshozóknak elsősorban az árnyomás alakulására kell figyelniük. A héják már kevésbé hangoztatják, hogy minél hamarabb szigorítani kell, a galambok viszont belátják, hogy az olajárak csökkenése nem jelenti feltétlenül az inflációs kockázatok enyhülését - írta a Financial Times. A közeledés oka annak felismerése, hogy az inflációs kockázat már nem annyira az élelmiszerek és az energiahordozók emelkedésének következménye, hanem annak, hogy a nyersanyagárak eddig végbement emelkedése más területeken is növeli az árnyomást és fokozza az inflációs várakozásokat. Ebből következően az eddiginél is jobban figyelnek a maginfláció alakulását mutató adatokra. A Fed két döntéshozója, Richard Fisher, a dallasi Fed elnöke és Jeffrey Lacker, a Fed richmondi körzetének elnöke, akiket a héják között tartanak számon, kedden úgy nyilatkoztak hogy a Fednek készen kell állnia a szigorításra, ha a növekedés lassulása nem hozza magával az infláció mérséklődését, ami korábbi kemény álláspontjuk enyhülését jelenti. A galambok viszont elfogadták, hogy az árnyomás enyhítése érdekében bele kell nyugodni abba, hogy a gazdaság hosszabb ideig gyengélkedni fog. Az inflációs nyomás növekedésére utal a kedden közzétett adat, amely szerint a termelői árak júliusban 1,2 százalékkal emelkedtek havi és 9,8 százalékkal éves összehasonlításban. Ez utóbbi 1981 júniusa óta a leggyorsabb ütemet jelenti. A változékony élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított termelői maginfláció 3,5 százalék volt, ami 1991 óta nem látott magas érték. A vártnál kedvezőtlenebb adat nyomán gyengültek a részvényindexek és erősödött a dollár a kamatemelési várakozások miatt. A lakáspiac folytatódó gyengélkedését jelzi az ugyancsak kedden közzétett adat, amely szerint júliusban 11 százalékkal kevesebb lakás építése kezdődött meg, mint júniusban. Ez annualizált szinten 965 ezer megkezdett építkezést jelent, ami 1991 márciusa óta a legalacsonyabb szám és tavaly júliushoz képest 30 százalékos zuhanást jelent. Építési engedélyből 17,7 százalékkal adtak ki kevesebbet.

Kína is élénkítené gazdaságát

A kínai kormány fiskális ösztönzési program végrehajtását fontolgatja, emellett elképzelhető, hogy lazítja monetáris politikáját. A költségvetési csomagban adócsökkentés, a tőkepiacok stabilizálásának terve, valamint a lakáspiac támogatását célzó intézkedések szerepelhetnek - közölte Frank Gong, a JP Morgan Chase kínai kutatórészlegének vezetője. Az intézkedések összköltsége elérheti 400 milliárd jüant (58 milliárd dollár), ami a GDP 1,5 százalékának felel meg. A kormány július óta az infláció mérséklése helyett a növekedés fenntartásának ad prioritást, miután romlanak az ország exportkilátásai. Az elmúlt négy negyedévben folyamatosan lassult a GDP növekedési üteme. A jegybank még idén kamatot fog csökkenteni, miután a pénzromlás üteme a februári 8,7-ről júliusban 6,3 százalékra mérséklődött, és némileg lassult a devizatartalékok növekedési üteme. Emellett csökkenteni fogja a jelenlegi igen magas, 17 százalékos kötelező banki tartalékrátát. A jegybank tavaly hét alkalommal szigorított, de idén még nem nyúlt a kamathoz. Kiemelt cél még a kínai kis- és középvállalkozások támogatása: a pénzügyi tárca bejelentette, hogy kétmilliárdról 3,5 milliárd jüanra emeli kisvállalkozás-fejlesztési keretét.

Dacolnak a versenyhivatallal az orosz olajcégek

Szankciókra számíthat az a négy orosz olajcég, amely határidőig nem tett eleget a versenyhivatal adatszolgáltatási felszólításának. A hivatal még júliusban indított vizsgálatot öt nagy olajvállalat - a Lukoil, a Gazprom Nyefty, a Rosznyefty, a Szurgutnyeftyegaz és a brit-orosz TNK-BP - ellen, azzal a váddal, hogy árkartellbe tömörülve mesterségesen felhajtották a kerozin és a gázolaj nagykereskedelmi árát. A versenyhivatal egyben adatszolgáltatásra szólította fel az érintett cégeket, de a kért információkat eddig egyedül a Szurgutnyeftyegaz adta meg. A felügyelet az együttműködést megtagadó cégek vezetőit pénzbüntetéssel, jogi lépésekkel és rendőrség segítségének igénybevételével fenyegeti. Az ügy előzménye, hogy Vlagyimir Putyin kormányfő a közelmúltban többször is kijelentette: Oroszországban a legdrágább a kerozin az egész világon, és fejek hullhatnak a versenyhivatalban, ha nem lép fel határozottan az üzemanyag árának gyors ütemű növekedése ellen.

A vártnál jobban teljesített a BNP és a Commerzbank

Az előzetes várakozásokat felülmúló nyereségadatokat tett közzé Franciaország legnagyobb tőzsdén jegyzett bankja, a BNP Paribas és a német Commerzbank, újabb jeleként annak, hogy az európai nagybankok többsége viszonylag jól viseli az amerikai jelzálogpiac összeomlásának következményeit. A BNP Paribas profitja a második negyedévben 34 százalékkal, 1,51 milliárd euróra csökkent, a Reuters elemzői azonban kisebb, 1,48 milliárd körüli nyereségre számítottak. A profit csökkenése elsősorban a vállalati és befektetési banki üzletág nyereségének nagymértékű visszaesésére vezethető vissza. A BNP tavaly nyáron három befektetési alapjának működését befagyasztotta, azóta azonban a kedvezőtlen körülmények ellenére meglepően jól teljesít. A német Commerzbank a második negyedévben 6,4 százalékkal, 817 millió euróra tudta növelni nyereségét, szemben a 311 millió euró körüli várakozásokkal, nagyrészt a subprime-válságban érintett értékpapírok leírásának vártnál kedvezőbb alakulása és a német adószabályok változása miatt.

Megemelte inflációs előrejelzését a román jegybank

A román jegybank tegnap 6,0-ról 6,6 százalékra emelte idei éves inflációs előrejelzését a gazdaság túlfűtöttségére hivatkozva. A gazdasági növekedés az idén elérheti a 9 százalékot, ami a belső kereslet továbbra is igen erőteljes növekedésével párosulva komoly mértékben növeli az inflációs nyomást. Mugur Isarescu jegybankelnök szerint a legnagyobb problémát a munkaerőköltségek emelkedése okozza, de fokozza az inflációt az olaj- és élelmiszerárak növekedése, a lej gyengülése és a hatósági gáz- és áramárak emelése. Az év/éves infláció a júniusi 8,6 után júliusban 9,1 százalékra gyorsult, ami a legmagasabb érték 2005 júliusa óta. Az áremelkedések ütemének további növekedése újabb kamatemelésre kényszerítheti a jegybankot. Tavaly októberben az alapkamat még 7 százalékon állt, azóta hét ízben került sor kamatemelésre, utoljára a múlt héten, amikor a jegybank 25 bázisponttal, 10,25 százalékra emelte a hitelköltségeket, ami a legmagasabb az Európai Unión belül.

A vártnál nagyobb a cseh külkereskedelmi többlet

Júniusban a várakozásokat felülmúlva, 13,9 milliárd korona többlettel zárt a cseh külkereskedelmi mérleg, ami idén a második legnagyobb szufficit. A májusi 9,2 milliárd után az elemzők sokkal szerényebb növekedésre, 9,5 milliárd koronára számítottak. Tavaly júniushoz viszonyítva 5,8 milliárd korona a növekedés. Az export folyó áron éves összehasonlításban 1,7 százalékkal nőtt, az import egy százalékkal csökkent. A korona erősödése miatt euróban számolva az adatok jóval magasabbak, év/éves alapon az export 19,4, az import 16,2 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz képest a szezonális tényezők figyelembevételével az export 1,3, az import 2 százalékkal emelkedett. Legdinamikusabban a gépi berendezések és a járművek exportja nőtt, ugyanakkor a fosszilis energiahordozók importjának és exportjának egyenlege 3,4 milliárd koronával romlott. Az adatok arra engednek következtetni, hogy egyelőre nem jelentkezik az erősödő korona külkereskedelemre gyakorolt kedvezőtlen hatása.