Kevés meglepetéssel szolgál az Eurostat most nyilvánosságra hozott népesedési előrejelzése. A jelentés 2035-től az unió népességének fokozatos csökkenésével számol, illetve arra figyelmeztet, hogy a 65 éven felüliek az unió össznépességén belüli aránya 2060-ra elérheti a 30 százalékot. 2008. január 1-jén 495 millióan éltek az unióban, az előrejelzés szerint 2035-re ez a szám 521 millióra nő, majd 2060-ig 506 millióra csökken. 2015-től a közösség népességének természetes fogyását a vándorlási többlet tudja majd ellensúlyozni, de csak 2035-ig, amikor is megindul majd a népesség fokozatos csökkenése.
Az előrejelzés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az általános trendtől az egyes tagállamok népesedési folyamatai jelentős eltérést mutathatnak. A 2008-2060 közti időszakban Ciprus népessége 66, Írországé 53, Luxemburgé 52, az Egyesült Királyságé 25, Svédországé pedig 18 százalékkal fog nőni. A legkomolyabb csökkenés Bulgáriában (28 százalék), Lettországban (26 százalék), Litvániában (24 százalék) és Romániában (18 százalék) várható. Az előrejelzés szerint Magyarországon 2060-ban 8 millió 717 ezren fognak élni, ami 2008-hoz képest 13,2 százalékos csökkenést jelent. 2060-ra 77 millió lakossal Nagy-Britannia lesz az unió legnépesebb állama, őt követi majd Franciaország (72 millió lakos) és a jelenleg még első Németország (71 millió lakos). A vizsgált időszakban a kontinens elöregedése is folytatódni fog, részben az alacsony természetes szaporulat, részben a várható élettartam növekedése miatt. 2060-ra az EU-27 népességének 30, Magyarország népességének 31,9 százalékát a 65 éven felüli korosztály fogja kitenni (ebben a mutatóban kisebb az országok közti szórás). Az időskorú eltartottak munkaképes korú lakossághoz viszonyított aránya az EU-n belül a jelenlegi 25-ről 2060-ra 53 százalékra emelkedhet. A volt szocialista országok rendkívül rosszul állnak ezen a téren. Romániában ez az arány 65,3, Csehországban 61,4, Magyarországon pedig 57,6 százalék.
Szabó Imre