Szabó Imre

Hatástalan a Lufthansa-dolgozók sztrájkja?

A szerelők és légi utaskísérők sztrájkjának második napján járatainak mindössze három százalékát törölte a Lufthansa, vagyis nem hozta a várt eredményt. A ver.di szakszervezet által kezdeményezett munkabeszüntetés a légitársaság 70 belföldi, illetve Európán belüli járatát, valamint részben a frankfurti és müncheni légikikötő forgalmát érintette. A szerelők sztrájkja a Lufthansa légiflottájából kilenc gép felszállását tudta megakadályozni. A ver.di ennek ellenére bízik abban, hogy a határozatlan ideig tartó akció előbb-utóbb meghozza a várt eredményt. A hetekig tartó tárgyalásokon a szakszervezet a mintegy ötvenezer főnyi földi kiszolgáló személyzet számára 9,8 százalékos béremelést követelt, a Lufthansa ezzel szemben csak 6,7 százalékos, kétszakaszos béremelést ígért. A tárgyalások kudarca után a szakszervezeti tagság több mint 90 százaléka a sztrájk mellett állt ki. Wolfgang Mayrhuber vezérigazgató szerint a szakszervezetek követelései túlzók és felelőtlenek, a rekordmagasságú üzemanyagárak mellett a sztrájk okozta bevételkiesés tovább rontja a társaság helyzetét. Tavaly a Lufthansa még meg tudta duplázni nyereségét, egy ekkora sikerre az idén egyre kevesebb az esély.

Tesco-gazdaságos kölcsön

A Tesco Plc átveszi az eddig a Royal Bank of Scotlanddel közösen működtetett fogyasztóihitel-üzletágát. A brit áruházlánc 950 millió fontért (1202,14 millió euró) vásárolja meg az RBS tulajdonrészét. Az üzletet segíthet nyélbe ütni, hogy az RBS-nek sürgős tőkebevonásra van szüksége a hitelpiaci válság során elszenvedett veszteségei kompenzálására. Az ABN Amro tavalyi felvásárlása óta az RBS folyamatos likviditási gondokkal küzd. A Tesco az RBS kivásárlásával kívánja a tizenegy éve létrehozott és eddig rendkívül sikeres pénzügyi szolgáltatások részlegét széles spektrumú, önálló kereskedelmi bankká alakítani. A Tesco pénzügyi szolgáltatások részlege tavaly 206 millió font nyereséget ért el. Az áruházlánc jelenleg hitelkártya-konstrukciókat, áruhiteleket, személyi kölcsönt és biztosításokat kínál az ügyfeleknek, a vezetés most fontolgatja a kínálat bővítését bankszámlanyitási lehetőségekkel és jelzáloghitel-konstrukciókkal. Az önálló Tesco bank nagy reményekkel indulhat a fogyasztókért folytatott versenyben, mivel a hagyományos kereskedelmi bankokba vetett bizalom a hitelpiaci válság nyomán mára alaposan megcsappant. A Tesco emellett a rejtett költségek egyre elterjedtebb gyakorlatával szemben átlátható és könnyen érthető szerződési feltételeket ígér, ami szintén növelheti vonzerejét a hagyományos nagybankokban csalódott ügyfelek szemében. A vezetés szándékainak komolyságát jelzi, hogy Andrew Higginson eddigi pénzügyi igazgatót nevezték ki a szolgáltatások üzletág élére. Higginson feladata lesz, hogy az üzletág jelenlegi nyereségét néhány éven belül a duplájára, 1 milliárd fontra növelje. A pénzügyi szolgáltatások mellett ebbe az üzletágba tartozik a szintén dinamikusan növekvő telekommunikáció és az internetes vásárlások részleg is.

Oroszországban terjeszkedne a CEZ

Közép-Európa legnagyobb energetikai vállalata, a cseh CEZ közölte, hogy részt kíván venni a tenderen, amelyet az orosz áramtermelő óriásvállalat, az Egységes Energiarendszer (EESZ) hirdetett meg a kalinyingrádi körzetben lévő leányvállalat és az ott felépíteni tervezett atomerőmű 49 százalékára. Az EESZ partnereket keres a várhatóan hatmilliárd euróba kerülő erőmű megépítéséhez. A tervek szerint már 2016-ban megindulhat az áramtermelés a 2000 megawatt kapacitású Baltic 1 erőműben. Eva Novakova, a CEZ szóvivője megerősítette a vételi és együttműködési szándékot, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy semmit sem lehet biztosra venni, amíg nem jelenik meg a hivatalos tender és nem tisztázódnak az ügylet részletei. Martin Roman vezérigazgató az oroszországi tervektől függetlenül nemrég egy lapinterjúban arról számolt be, hogy a CEZ egy törökországi atomerőmű építése iránt is érdeklődik. A CEZ piaci értéke jelenleg 53,7 milliárd dollár.

Ukrajna feltölti gáztartalékait

Újabb vita alakult ki az orosz Gazprom és a Naftogaz ukrán gázvállalat között, ezúttal az ukránok által felhasználható gázkvóta túllépése miatt. Az ukrajnai orosz gázexportot lebonyolító, 50 százalékban a Gazprom tulajdonában levő RosUkrEnergo szerint július első hetében az ukrán partner a szerződésben megengedett mennyiségnél 1 milliárd köbméterrel több földgázt vett ki az európai tranzitvezetékekből. Az ukrán fél egyelőre nem nyilatkozott az ügyben. Szakértők szerint Ukrajna a tranzitvezetékek "megcsapolásával" tölti fel gáztartalékait, hogy tompítani tudja a téli fogyasztásnövekedés és a jövőre esedékes drasztikus gázáremelés hatásait. A Gazprom 2009. január 1-jétől az Ukrajnába szállított gáz árát ezer köbméterenként 179 dollárról 400 dollárra emeli. A mostani konfliktus tovább élezi a Gazprom és a Naftogaz július eleje óta ismét igen feszült viszonyát: a két fél azóta nem tud megállapodni az ukránok 2008 során felhalmozott fizetési hátralékának rendezéséről. A több mint kétmilliárd dolláros orosz követelésből az ukrán importőr csak 879 milliót ismer el.

Moszkva törvénnyel korlátozná az energiafogyasztást

Az orosz kormány törvénnyel korlátozná a hazai iparvállalatok energiafogyasztását - jelentette a Kommerszant. Erről Igor Suvalov miniszterelnök-helyettes tárgyalt az érintett minisztériumok képviselőivel. Bár a megbeszélés részleteit nem hozták nyilvánosságra, valószínűsíthető, hogy a közeljövőben szigorítják az elavult, energiafaló ipari berendezések üzemeltetési szabályait. Egy 2006-os felmérés szerint az orosz vállalkozások közel kétharmada tíz évnél, egynegyede pedig 25 évnél is idősebb gépekkel termel. A Világbank fejlesztési ügyekkel foglalkozó szervezete, az IFC szerint ezért a valódi megoldás a gyári berendezések teljes cseréje lenne. A becslések szerint ez az egyszeri, 320 milliárd dollár értékű beruházás a későbbiekben a fogyasztóknak évi 80, a gazdaság egészének pedig további 120-150 milliárd dollárnyi megtakarítást jelentene. Az orosz gazdaság egy főre eső GDP-hez viszonyított energiaigénye jelenleg háromszorosa a német és majd kétszerese a kanadai mutatónak, a világ energiafogyasztásának 6 százalékát teszi ki.

Lendületben a számítógép-eladások

A Gartner Inc. amerikai piackutató cég jelentése szerint a második negyedévben az Egyesült Államokban 4,2, globálisan 16 százalékkal nőtt a pc-eladások száma. A rivális IDC is hasonló, az előzetes várakozásokat felülmúló adatokat tett közzé. Az amerikai gazdaság gyengélkedésének, valamint az energia- és élelmiszerárak emelkedésének negatív hatásait ellensúlyozta a laptopok iránti kereslet dinamikus növekedése Európában, a Közel-Keleten és Afrikában. Az európai eladásokat az erős euró is segítette, Ázsiában ugyanakkor a vártnál gyengébb volt a növekedés üteme. Elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy a csökkenő kereslettől való félelem hatására agresszív árverseny alakult ki a gyártók közt, ami az eladások számát növelte ugyan, de a bevételre gyakorolt hatása hátrányos. A gyártók globális rangsorát 13,03 millió darabos eladással és 18,1 százalékos piaci részesedéssel továbbra is a kaliforniai székhelyű Hewlett-Packard vezeti, őt szorosan követi a texasi Dell (11,21 milliós eladás, 15,6 százalékos részesedés). A két amerikai cég mellett az első ötben található a tajvani Acer, a kínai Lenovo és a japán Toshiba. Az Egyesült Államok számítógéppiacán a Dellnek sikerült átvennie a HP-tól a vezetést, az Apple pedig eladásai rendkívül dinamikus, 38,1 százalékos bővülésének köszönhetően a harmadik helyre jött fel. A piackutató cégek jelentése szerint az árverseny hatására felgyorsulhat az iparág konszolidációja.

Nem elég viharálló a Levi's

Május 31-ével zárult második üzleti negyedévében 98 százalékkal, 1 millió dollárra csökkent a Levi Strauss nettó nyeresége. A nagy múltú, hagyományosan farmernadrágok gyártására specializálódott ruhaipari céget a jelek szerint elérték az amerikai gazdaság gyengélkedésének következményei, amit a Levi's a tengerentúli piacokon sem volt képes ellensúlyozni. A magas energia- és élelmiszerárak mellett egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy a cég világmárkának számító termékeit vásárolják. Problémát jelent az is, hogy a jelenlegi Levi's-modellek a fiatal vásárlók körében továbbra is kevéssé népszerűek. Az USA-ban piacvezető Wal-Mart áruházlánc nemrég arról döntött, hogy szűkíti az üzleteiben kapható Levi's-farmerek kínálatát. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a megrendeléseket lebonyolító új szoftver hibája miatt számos kereskedőhöz nem jutottak el időben a vállalat termékei. Az eladások mindezek nyomán az Egyesült Államokban 19, globálisan pedig nyolc százalékkal csökkentek. Költségoldalon a dollár alulértékeltsége okoz komoly gondokat - áll a cégvezetés közleményében. John Anderson vezérigazgató a jövőt illetően is igen borúlátó, mivel szerinte nem várható javulás a makrogazdasági feltételek terén. A jelenlegi helyzetben azt fontolgatják, hogy költségtakarékossági céllal a vállalat központját San Franciscóból a közeli Oaklandbe teszik át.

Nagyot zuhant a német ipari termelés

Az elemzői várakozásokra rácáfolva májusban jelentősen visszaesett a német ipari termelés, újabb jeleként annak, hogy az eurózóna legnagyobb gazdasága kezd veszíteni lendületéből. A gazdasági minisztérium közlése szerint az áprilisi 0,2 százalékos csökkenést követően májusban 2,4 százalékkal esett vissza az ipari termelés az előző hónaphoz képest. Éves összehasonlításban 0,8 százalékos növekedést mértek. A kedvezőtlen adatok hátterében az energiaárak emelkedése, az euró túlértékeltsége, valamint a globális kereslet visszaesése áll, amelyek egyszerre fékezik a belföldi fogyasztást és az exportot. Hosszú távon is aggodalomra adhat okot, hogy a nagyobb német vállalatokhoz egyre kevesebb megrendelés érkezik. Az IMK gazdaságkutató intézet szerint az adatok egyértelműen igazolják, hogy végéhez közeleg a német gazdaság fellendülésének időszaka. A PMI-adatok tanúsága szerint júniusban zsugorodott a feldolgozóipari termelés. Peer Steinbrück gazdasági miniszter szerint 2008-ban tartható lesz a kormány 1,7 százalékos éves növekedési becslése, de 2009-ben már sokkal komolyabb kihívásokkal kell szembenézni.

Sztrájk a Lufthansánál

A poggyászkezelők és az utasfelvételnél dolgozók múlt heti akciója után most a pilóták sztrájkja okoz komoly fennakadásokat a Lufthansa forgalmában. A légitársaság tegnap délutánig több mint kétszáz járatát törölte két leányvállalatánál, a CityLine-nál és az Eurowingsnél dolgozó pilóták egynapos sztrájkja miatt. A pilótákat tömörítő Cockpit szakszervezet azt követően döntött a munkabeszüntetés mellett, hogy vasárnap megszakadtak a hónapok óta folyó tárgyalások a Lufthansa vezetésével a béremelési követelésekről. A sztrájk valamennyi német repülőteret érinti, köztük a Lufthansa fő légikikötőit Frankfurtban és Münchenben. A cég szóvivője szerint a Lufthansa mindent megtesz, hogy az utasoknak a lehető legkevesebb kellemetlenséggel kelljen szembesülniük a sztrájk alatt. A Lufthansa a CityLine-ban száz, a Eurowingsben 49 százalékos részesedéssel rendelkezik. A két kisebb cég kizárólag belföldi és európai célállomásokra indít járatokat. Holnap valószínűleg újraindulnak a korábban megszakadt tárgyalások a vezetés és a ver.di szakszervezet között a földi kiszolgálók és az utaskísérők béreiről.