Szabó Imre

Dinamikusan fejlődik a horvát turizmus

Július végéig az előző évihez képest két százalékkal több, 5,17 millió külföldi turista látogatott Horvátországba. Az országban töltött vendégéjszakák száma öt százalékkal, 27,14 millióra nőtt. A külföldről érkező vendégek a szálláshelyek forgalmának 83 százalékát adják, ehhez képest a belföldi turizmus továbbra is igen csekély jelentőségű. A horvátországi vakáció még mindig a német, a szlovén, az olasz, az osztrák és a cseh turisták körében a legnépszerűbb; mindazonáltal közülük a 2007. évihez képest csak a szlovénok esetében nőtt egyszerre a látogatások és a vendégéjszakák száma. A listavezető németek a tavalyihoz képest három százalékkal több éjszakát töltöttek ugyan a horvát szálláshelyeken, viszont az országba érkező német turisták száma egy százalékkal csökkent. A hollandok egyelőre kimaradtak az élcsoportból, annak ellenére, hogy a tavalyinál 16 százalékkal többen érkeztek Horvátországba és 23 százalékkal több éjszakát töltöttek ott. A külföldi turisták rangsorában a magyarok a kilencedik helyen állnak, ám éves összehasonlításban négy százalékkal kevesebb magyar utazott az Adriához és a magyar vendégéjszakák száma is csökkent - két százalékkal.

Csökken a közös pénz támogatottsága Észtországban

A tallinni kormány bevételnövelés céljából jelentősen megemeli a földgáz, az alkohol és a dohánytermékek jövedéki adóját. Szakértők szerint ugyanakkor az intézkedések tovább gerjesztik az amúgy is magas inflációt, ezáltal Észtország 2011-es eurózóna-csatlakozása is veszélybe kerülhet. Maris Lauri, a Hansabank elemzője szerint az intézkedések inflációs hatását figyelembe véve nem valószínű, hogy Észtország 2011-ig teljesíteni fogja az árstabilitás maastrichti kritériumát. Lauri hozzátette, hogy természetesen sok függ a külső tényezők, mindenekelőtt a világpiaci olajár további alakulásától. Aggodalomra ad okot, hogy az olajárak közelmúltbeli esése ellenére Észtországban beragadni látszik az infláció, augusztusban 12 százalék volt a pénzromlás mértéke 2007 hasonló időszakához képest. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy az észt kormány ezúttal az államháztartási és biztonságpolitikai megfontolásokat az árstabilitás szempontja elé helyezte. Andrus Ansip miniszterelnök szerint a bevételnövelésre olyan alapvető állami feladatok, mint az oktatás, a közbiztonság vagy a honvédelem hatékonyabb ellátása miatt van szükség. Továbbra is liberális gazdaságpolitikát kívánunk folytatni, de ezeket a területeket nem szabad elhanyagolnunk - tette hozzá a kormányfő. A földgáz jövedéki adójának emelése emellett az észt energiaellátás Gazpromtól való függőségének csökkentését is szolgálhatja. Eközben egy most nyilvánosságra hozott felmérés szerint az észt közvélemény egyre kevésbé támogatja az euró bevezetését; a tavalyi 52 százalékkal szemben az idén már csak a lakosság 47 százaléka áll ki a közös pénz bevezetése mellett. Toomas Hendrik Ilves köztársasági elnök a törvényhozás előtt mondott beszédében ennek ellenére azt hangsúlyozta, hogy a gazdaság számos mostani problémája elkerülhető lett volna, ha Észtországnak már korábban sikerül csatlakoznia a valutaövezethez.

Jót tett a válság a McDonald's-nak

A McDonald's Corp. az elmúlt évhez képest 8,5 százalékkal tudta növelni globális eladásainak értékét augusztusban, ami annak köszönhető, hogy a világ legnagyobb étteremlánca gyorsan igazodott a gazdasági visszaesés nyomán megváltozott fogyasztói igényekhez. Az árérzékeny amerikai fogyasztót célozza meg például a jegeskávé- és jegestea-akció, amelyekkel a McDonald's a Starbuckstól kíván elcsábítani vendégeket. A McDonald's az ételfronton az olcsó csirkeszendvicsek és -roládok promóciójával kívánja megtartani vezető pozícióját a hagyományos vetélytársakkal, a Burger Kinggel és a Wendy's-zel szemben. A cég egyesült államokbeli eladásai augusztusban 4,5 százalékkal múlták felül az előző évi adatot, ugyanakkor Európában ennél is jóval nagyobb, 11,6 százalékos növekedést sikerült elérni. Franciaországban a Big Tasty hamburgerek és a csirkeroládok vonzanak egyre több vendéget, míg Nagy-Britanniában a McDonald's reggeli menüjének népszerűsége fokozódik. Az olimpiai reklámkampány hatása leginkább Nagy-Britanniában és Ausztráliában volt érezhető. A McDonald's-részvények árfolyama az idén hat százalékkal emelkedett a New York-i tőzsdén.

Meddig tart a lengyel konjunktúra?

A lengyel pénzügyminisztérium lefelé módosította 2009-re szóló növekedési előrejelzését. Katarzyna Zajdel-Kurowska pénzügyminiszter-helyettes szerint az eredetileg kitűzött ötszázalékos cél egyre kevésbé tűnik tarthatónak, a legújabb minisztériumi forgatókönyvekben már egy 4,6 és öt százalék közti adat szerepel. A jövő évi költségvetés-tervezet kidolgozásához szükséges makrogazdasági előrejelzést a pénzügyminisztérium csak azután véglegesíti, hogy a központi statisztikai hivatal (GUS) nyilvánosságra hozta a kibocsátás szerkezetében végbement változásokat is. A pénzügyminisztérium elemzői ugyanis a növekedésnél is lényegesebbnek tartják a GDP összetételének alakulását. A GUS jelentése szerint a lengyel gazdaság az idei második negyedévben az előzetesen várt 5,5 helyett 5,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A beruházások volumene 15,2, a belső kereslet 6,2 százalékkal múlta felül az előző évi értéket. A pénzügyminiszter-helyettes a mostani kedvező adatok ellenére is hangsúlyozta, hogy a jövő évi kilátások bizonytalanok, ezért kockázatos lenne fenntartani a korábbi ötszázalékos célt. A borúlátó kormányzati véleményeket a vállalati szféra szereplői is osztják, miután augusztusban hatéves mélypontra zuhant a lengyel beszerzésimenedzser-index (PMI). A visszaesés mindenekelőtt az uniós kereskedelmi partnerek gyengélkedésével, a zloty erősödésével, valamint a növekvő munkaerőköltségekkel magyarázható. Ezek a hatások leginkább az exportot fogták vissza. A növekedési kilátásoknál kedvezőbb képet mutat az infláció alakulása. A pénzromlás üteme idén júliusban 4,8 százalékon tetőzött, és elemzők szerint októbertől megkezdődhet a fokozatos enyhülés. A pénzügyminisztérium szerint idén az éves infláció csak kevéssel fogja felülmúlni az előzetesen tervezett 4,1 százalékot, a jövő évi 2,9 százalékos előrejelzést pedig egyáltalán nem kell módosítani. Zajdel-Kurowska úgy véli, az élelmiszer- és üzemanyagárak stabilizálódásával az előzetes célok teljesülése útjában álló legkomolyabb akadályok hárultak el. Szakértők szerint ugyanakkor az infláció mérsékléséhez szeptemberben újabb kamatemelésre lesz szükség. A monetáris politikai tanács (RPP) 2007 áprilisa óta nyolcszor emelte a jegybanki alapkamatot, amely jelenleg hat százalékon áll. A lengyel költségvetés helyzete továbbra is stabil, az idén az államháztartás GDP-arányos hiánya 1,9 százalék körül fog alakulni. A kormány a privatizáció felgyorsítását tervezi, az eladásra szánt cégek közt szerepel az Enea, az Energa, a PGE és a Tauron energetikai vállalat, valamint a lengyel nemzeti légitársaság, a LOT. A lengyel közvélemény ugyanakkor a hajógyártás privatizációjára tett újabb kísérletet követi a legnagyobb figyelemmel. Az Európai Bizottság szeptember 12-éig adott haladékot a lengyel kormánynak, hogy előálljon a csőd szélén álló, az uniós versenyszabályokat sértő támogatásokkal életben tartott hajógyárak átszervezési tervével.

Minden nap egy új Magnit

Oroszország második legnagyobb kereskedelmi lánca, az OAO Magnit az idén 320 új diszkontáruház és 17 hipermarket megnyitását tervezi - jelentette ki Szergej Galitszkij tulajdonos-vezérigazgató egy vele készült interjúban. A terjeszkedés nagyságrendjét érzékelteti, hogy ebben az évben minden huszonhetedik órában nyílik egy új Magnit-egység. Az expanzió nyomán a cég 2008-as eladásainak értéke elérheti az 5,5 milliárd dollárt, ami a tavalyi forgalomhoz képest ötvenszázalékos növekedést jelent. Galitszkij a jövőt illetően is rendkívül bizakodó, szerinte folytatódik a dinamikus keresletnövekedés, és még évekig nem várható a piac telítődése. A Magnit fő versenytársai a jelenleg piacvezető és orosz tulajdonban lévő X5 csoport, a szintén hazai OOO Lenta, valamint a német Metro és a francia Auchan. Az amerikai Wal-Mart és a francia Carrefour nemrég nyitották meg első oroszországi üzleteiket. A Magnit és ezzel együtt Galitszkij sikertörténete 1998-ban, nem sokkal az orosz pénzügyi válság után kezdődött. Az orosz gazdaság talpra állásával, majd dinamikus növekedésével párhuzamosan a lakossági fogyasztás is erőre kapott, a kiskereskedelmi forgalom tavaly 25 százalékkal haladta meg az előző évit. A kedvező környezetben a Magnit-üzletek száma tíz év alatt 2300-ra nőtt, Galitszkij vagyona pedig a Forbes becslése szerint elérte a 2,2 milliárd dollárt. Elemzők szerint a Magnit elsősorban annak köszönheti sikereit, hogy a vidéki kisvárosokat tekinti fő célpontjának, hiszen a külföldi versenytársaknál sokkal jobban kiigazodik a helyi (elsősorban ingatlanvásárlási) szabályokban, és jobban fel tudja mérni a helyi igényeket. A cégvezetés a további sikerek érdekében a sajátmárkás termékek arányának növelését és a logisztikai hálózat korszerűsítését tervezi.

Erőre kapnak az exjugoszláv vállalati kapcsolatok?

A horvát kereskedelmi és iparkamara jelentése szerint jelenleg 120 horvátországi székhelyű vállalat folytat gazdasági tevékenységet a szomszédos Szerbiában is. A horvát cégek szerbiai befektetéseinek értéke eléri a 390 millió eurót, az összes külföldre áramló tőke 17,4 százalékát. A 390 millió euró önmagában nem nagy összeg, viszont kiemelkedőnek számít, ha figyelembe vesszük a horvát gazdaság méretét és azt, hogy Horvátország továbbra is elsősorban tőkeimportőr. A Szerbiába irányuló befektetések szerkezete tükrözi a horvát gazdaság szektoronkénti összetételét. A legfontosabb célterület ennek megfelelően az élelmiszeripar, megelőzve az építőipart és a kereskedelmet. A régión belüli gazdasági kapcsolatok kibontakozását továbbra is gátolják a nacionalista érzelmek, jóllehet a nyugati cégek betörése miatt egyre inkább szükség lenne a helyi szereplők összefogására. A második leggazdagabb horvát üzletember, Ivica Todorics tulajdonában lévő élelmiszer-ipari és kiskereskedelmi cég, az Agrokor három évvel ezelőtt kezdeményezte az exjugoszláv térség hasonló profilú cégeiből álló konzorcium létrehozását. A szerb Delta és a szlovén Mercator végül elutasította az ajánlatot, részben nemzeti előítéletek, részben a részvények elosztása körüli viták miatt. A kudarc ellenére Todorics nem adta fel a szerb piaccal kapcsolatos terveit, és megkezdte a nehéz helyzetben lévő kisebb cégek felvásárlását. Az eddigi zsákmányok közt szerepel egy mirelit termékeket előállító vállalat, egy növényi olajat gyártó cég, valamint számos vajdasági székhelyű malom- és sütőipari vállalkozás. Az Agrokor célja, hogy a közeljövőben 20 százalékos részesedést érjen el a szerb élelmiszeriparban.

Gyengült a német export

Az elemzői várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakult a júliusi német külkereskedelmi mérleg, mivel a kivitel erőteljes visszaesése a behozatal gyorsulásával párosult. A szövetségi statisztikai hivatal jelentése szerint a júniusi 19,9 milliárdról júliusban 13,9 milliárd euróra esett vissza a külkereskedelmi mérleg többlete. A folyó fizetési mérleg többlet ugyanebben az időszakban 18,9-ről 11,8 milliárd euróra zuhant. Az export az előzetes várakozásoknak megfelelő egy százaléknál erőteljesebben, 1,7 százalékkal csökkent, miközben az import 2002 júniusa óta a leggyorsabb ütemben, 7,4 százalékkal emelkedett. Az exportőröket leginkább a világgazdaság lassulása sújtja, a német gyártókhoz egyre kevesebb megrendelés érkezik a hagyományos európai és tengerentúli partnerektől. Erre válaszul számos cég a feltörekvő ázsiai országok és az olajexportőrök piacain kíván terjeszkedni. A szakértők úgy látják, hogy a legújabb adatok a negatív trendek erősödését és a kilábalás esélyeinek csökkenését mutatják.

Erősödik a gazdasági nacionalizmus Kínában

Az utóbbi években Kínában erőre kapott a gazdasági nacionalizmus, amit a befektetések adminisztratív korlátainak fenntartása, valamint a külföldi cégek hátrányos megkülönböztetése jelez - nyilatkozta Jörg Wuttke, a Pekingben működő európai kereskedelmi kamara elnöke. Egyre több európai cég számol be a kínai hatóságok protekcionista lépéseiről, mind gyakoribb például a külföldi pályázók kizárása az infrastrukturális és energetikai nagyberuházásokból. A jelentősebb európai és kínai cégek fúziói is váratnak magukra, miközben a kínai befektetők Európában egyre sikeresebbek. Wuttke szerint eddig egyetlen nyugati cég sem tudott igazán nagy zsákmányt felmutatni Kínában, a kamara ezért most árgus szemekkel figyeli, mi lesz a sorsa a Coca-Cola 19,45 milliárd hongkongi dolláros ajánlatának, amelyet az amerikai cég a legnagyobb kínai üdítőital-gyártó, a Huijan felvásárlására tett. A tervezett fúziót monopólium létrejöttének veszélye miatt jelenleg a pekingi kereskedelmi minisztérium vizsgálja, de a kínai közvélemény is ellenzi az ügyletet. Wuttke hangsúlyozta, hogy az európai befektetők mindössze azt szeretnék elérni, hogy egyenlő feltételek mellett versenyezhessenek a kínai szereplőkkel. Legutóbb az EU-Kína közbeszerzési megállapodás tervezete okozott számukra csalódást, amely továbbra is lehetőséget adna a külföldi vállalatok kizárására a kínai állami beruházásokból, még akkor is, ha azok kizárólag kínai munkavállalókat alkalmaznak. A kínai közbeszerzések ajánlattételi és kiválasztási feltételei az európai pályázók számára továbbra is áttekinthetetlenek. Összességében megállapítható, hogy a szabályozási környezet nem tart lépést a gazdaság expanziójával - mondta Wuttke. Kína tavaly 160 milliárd euró kereskedelmi többletet halmozott fel az unióval szemben.

Hollywood az Öbölbe költözik?

Az Abu Dhabi Media Co. egymilliárd dolláros kezdőtőkével, Imagenation Abu Dhabi néven filmgyártó vállalatot hoz létre. A kormány tulajdonában lévő médiavállalat vezetői arra számítanak, hogy a kezdeményezés a helyi rendezők mellett a bollywoodi, sőt a hollywoodi filmesek érdeklődését is fel fogja kelteni. Az Öböl menti ország újonnan épülő stúdióiban évente nyolc nagy költségvetésű mozifilm forgatását tervezik. Abu-Dzabi területén található az Egyesült Arab Emírségek kőolaj- és földgázkészleteinek legnagyobb része, így az utóbbi évek olajárrobbanásából is az emírség profitált a legtöbbet. A kormány tulajdonában álló vagyonalapok a rekordösszegű olajbevételekre alapozva mindinkább nemzetközi befektetővé válnak. A célpontok az ingatlanalapoktól a megújuló energiaforrásokig terjednek, de a vagyonalapok részesedést szereztek a Citigroup bankcsoportban, a Ferrariban és a Manchester City brit futballcsapatban is. A filmgyártás finanszírozása sem tűnik reménytelen ötletnek, hiszen a hitelpiaci válság nyomán a hollywoodi producerek forgatásaikhoz egyre nehezebben találnak megfelelő forrásokat. A Merryll Lynch májusban jelentette be, hogy csökkenti a filmgyártóknak nyújtható hitelek keretét, a Paramount Pictures és a Deutsche Bank pedig közösen sem talált a filmgyártásban érdekelt befektetőket.