A lengyel pénzügyminisztérium lefelé módosította 2009-re szóló növekedési előrejelzését. Katarzyna Zajdel-Kurowska pénzügyminiszter-helyettes szerint az eredetileg kitűzött ötszázalékos cél egyre kevésbé tűnik tarthatónak, a legújabb minisztériumi forgatókönyvekben már egy 4,6 és öt százalék közti adat szerepel. A jövő évi költségvetés-tervezet kidolgozásához szükséges makrogazdasági előrejelzést a pénzügyminisztérium csak azután véglegesíti, hogy a központi statisztikai hivatal (GUS) nyilvánosságra hozta a kibocsátás szerkezetében végbement változásokat is. A pénzügyminisztérium elemzői ugyanis a növekedésnél is lényegesebbnek tartják a GDP összetételének alakulását.
A GUS jelentése szerint a lengyel gazdaság az idei második negyedévben az előzetesen várt 5,5 helyett 5,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A beruházások volumene 15,2, a belső kereslet 6,2 százalékkal múlta felül az előző évi értéket. A pénzügyminiszter-helyettes a mostani kedvező adatok ellenére is hangsúlyozta, hogy a jövő évi kilátások bizonytalanok, ezért kockázatos lenne fenntartani a korábbi ötszázalékos célt. A borúlátó kormányzati véleményeket a vállalati szféra szereplői is osztják, miután augusztusban hatéves mélypontra zuhant a lengyel beszerzésimenedzser-index (PMI). A visszaesés mindenekelőtt az uniós kereskedelmi partnerek gyengélkedésével, a zloty erősödésével, valamint a növekvő munkaerőköltségekkel magyarázható. Ezek a hatások leginkább az exportot fogták vissza. A növekedési kilátásoknál kedvezőbb képet mutat az infláció alakulása. A pénzromlás üteme idén júliusban 4,8 százalékon tetőzött, és elemzők szerint októbertől megkezdődhet a fokozatos enyhülés.
A pénzügyminisztérium szerint idén az éves infláció csak kevéssel fogja felülmúlni az előzetesen tervezett 4,1 százalékot, a jövő évi 2,9 százalékos előrejelzést pedig egyáltalán nem kell módosítani. Zajdel-Kurowska úgy véli, az élelmiszer- és üzemanyagárak stabilizálódásával az előzetes célok teljesülése útjában álló legkomolyabb akadályok hárultak el. Szakértők szerint ugyanakkor az infláció mérsékléséhez szeptemberben újabb kamatemelésre lesz szükség. A monetáris politikai tanács (RPP) 2007 áprilisa óta nyolcszor emelte a jegybanki alapkamatot, amely jelenleg hat százalékon áll. A lengyel költségvetés helyzete továbbra is stabil, az idén az államháztartás GDP-arányos hiánya 1,9 százalék körül fog alakulni. A kormány a privatizáció felgyorsítását tervezi, az eladásra szánt cégek közt szerepel az Enea, az Energa, a PGE és a Tauron energetikai vállalat, valamint a lengyel nemzeti légitársaság, a LOT. A lengyel közvélemény ugyanakkor a hajógyártás privatizációjára tett újabb kísérletet követi a legnagyobb figyelemmel. Az Európai Bizottság szeptember 12-éig adott haladékot a lengyel kormánynak, hogy előálljon a csőd szélén álló, az uniós versenyszabályokat sértő támogatásokkal életben tartott hajógyárak átszervezési tervével.
Szabó Imre