A tallinni kormány bevételnövelés céljából jelentősen megemeli a földgáz, az alkohol és a dohánytermékek jövedéki adóját. Szakértők szerint ugyanakkor az intézkedések tovább gerjesztik az amúgy is magas inflációt, ezáltal Észtország 2011-es eurózóna-csatlakozása is veszélybe kerülhet. Maris Lauri, a Hansabank elemzője szerint az intézkedések inflációs hatását figyelembe véve nem valószínű, hogy Észtország 2011-ig teljesíteni fogja az árstabilitás maastrichti kritériumát. Lauri hozzátette, hogy természetesen sok függ a külső tényezők, mindenekelőtt a világpiaci olajár további alakulásától.
Aggodalomra ad okot, hogy az olajárak közelmúltbeli esése ellenére Észtországban beragadni látszik az infláció, augusztusban 12 százalék volt a pénzromlás mértéke 2007 hasonló időszakához képest. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy az észt kormány ezúttal az államháztartási és biztonságpolitikai megfontolásokat az árstabilitás szempontja elé helyezte. Andrus Ansip miniszterelnök szerint a bevételnövelésre olyan alapvető állami feladatok, mint az oktatás, a közbiztonság vagy a honvédelem hatékonyabb ellátása miatt van szükség. Továbbra is liberális gazdaságpolitikát kívánunk folytatni, de ezeket a területeket nem szabad elhanyagolnunk - tette hozzá a kormányfő. A földgáz jövedéki adójának emelése emellett az észt energiaellátás Gazpromtól való függőségének csökkentését is szolgálhatja.
Eközben egy most nyilvánosságra hozott felmérés szerint az észt közvélemény egyre kevésbé támogatja az euró bevezetését; a tavalyi 52 százalékkal szemben az idén már csak a lakosság 47 százaléka áll ki a közös pénz bevezetése mellett. Toomas Hendrik Ilves köztársasági elnök a törvényhozás előtt mondott beszédében ennek ellenére azt hangsúlyozta, hogy a gazdaság számos mostani problémája elkerülhető lett volna, ha Észtországnak már korábban sikerül csatlakoznia a valutaövezethez.
Szabó Imre