Ha egy cég menedzsert keres, a fejvadászcégnek általában csak olyan információkat ad meg, mint az elvégzendő feladatok, a hierarchiában elfoglalt hely és az alapkövetelmények, pedig ez nem elég a megfelelő ember megtalálásához - véli Bojtos Tünde, a P&Bert senior tanácsadója. A teljes képhez szükséges tudni ezen kívül a napi feladatokat (ehhez érdemes személyesen beszélni a kollégákkal), megismerni a cégkultúrát, és azt is, a jelöltnek milyen személyiségjegyekkel, tudással, tapasztalattal kell rendelkeznie. Az egyik legnépszerűbb módszer az utóbbi időben a direct search - ehhez a vállalatnak meg kell határoznia, melyik konkurens alkalmazottját látná a legszívesebben, majd személyesen felkeresik az érintett céget. Bojtos szerint Romániában még jellemzőbb a kapcsolati háló alapján történő keresés - Magyarországon már inkább interneten, adatbázis segítségével, hirdetéseken keresztül és a direct searchcsel folyik a vadászat.
Korábban szokás volt a jelölt stressztűrő képességét is vizsgálni a meghallgatásokon mesterségesen generált feszült helyzetben - ezek a módszerek azonban részben elavultak már, ráadásul egy felnőtt számára nem jelent különösebb újdonságot a stressz. Az egyik legmodernebb módszer az assesment center - a jelöltek ekkor másfél-két napot együtt töltenek, közösen végeznek el szimulációs gyakorlatokat és teszteket, egyidejűleg több kompetenciát lehet vizsgálni és egy jelentésbe lehet integrálni a különböző forrásokból származó adatokat.
Ha megvan az ideális jelölt, a felek részéről gyakran a "kölcsönös eufóriában" elsikkadhat egy fontos részlet - a menedzserszerződések részleteinek tisztázása. Az új alkalmazott a fizetés, juttatások, szolgálati autó és egyéb javak mellett könnyen átsiklik afelett, hogy mi történik távozása esetén - mondta Rátkai Ildikó ügyvéd. A menedzserszerződés mint kategória ugyan nem szerepel a magyar jogban, tartalmilag azonban létezik ilyen típus, jellemzően ugyanis sokkal bővebb felelősségkört, ezzel együtt több kötelezettséget tartalmaz, mint egy átlagos munkaszerződés. Sok multinacionális vállalat tulajdonosa a standard szerződését akarja egy az egyben a magyar jogra érvényesíteni - ez azonban Rátkai szerint a legtöbb esetben nem működik, ezért inkább a jogválasztást szokták javasolni. Kétnyelvű szerződés esetén fontos kikötni, hogy eltérés esetén melyik nyelv az irányadó - ebből is számos konfliktus származott már.
A külföldi tulajdonú vállalatok általában euróban vagy dollárban akarják meghatározni a fizetéseket, ezt azonban a magyar törvények nem teszik lehetővé, így általában a szerződésbe az kerül, hogy a "kérdéses összegnek megfelelő magyar forint a tárgyhónapban irányadó MNB-középárfolyamon". A magyar munkatörvénykönyv nem ismeri a bónusz fogalmát; ennek ellenére, ha a munkáltató nem fizeti ki, három évig követelhető. Más típusú ösztönző a jutalom - ez utólag, szubjektív döntés alapján adható, így nem is követelhető.
Plankó Gergely