A magántulajdon megjelenésével várhatóan nő a működés hatékonysága, a társaságok együttesen elegendő méretűek a tőzsdére lépéshez, és a szabályozási környezet rendezését követően a szektorban megfelelő növekedési potenciál lesz ahhoz, hogy a részvények árfolyama fokozatosan emelkedjen - indokolta lapunknak a Pénzügyminisztérium (PM) sajtóosztálya, hogy miért döntöttek a víziközmű-társaságok részbeni privatizációja mellett. Az Új tulajdonosi programba (ÚTP) való bevonással pedig a lakosság is közvetlenül részesedhet - a PM szerint - a javuló működés által elért eredményekből.
Nem olyan régen még lényegesen más álláspontot képviselt a minisztérium - tavaly októberben az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén Tátrai Miklós, a PM akkori államtitkára úgy nyilatkozott, nemhogy nem indult meg semmilyen privatizációs eljárás, még a kormány napirendjén sem szerepel a kérdés. Igaz, most is kisebbségi tulajdonról van szó, a többségi tulajdont az állam továbbra is meg akarja tartani - erre utal többek között az is, hogy a lex Mol nevesíti a víziközmű-társaságokat mint nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű vállalatokat.
Mivel a részvények kisebbségi hányadát értékesítenék, a tulajdon legfeljebb 20 százaléka pedig az önkormányzatokhoz kerül, a PM elsősorban nem a stratégiai-szakmai, hanem a pénzügyi befektetők és a kisbefektetők érdeklődésére számít. A víziközmű-társaságok várható piaci értéke jelenleg még nem határozható meg pontosan, azonban a jogszabályi környezet rendezését követően a minisztérium reményei szerint tőzsdére vezethetők a cégek.
Az önkormányzatok ugyanakkor beadvánnyal fordultak a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH), hogy a lakosság számarányának megfelelően részesülhessenek a víziközmű-társaságokból. Többségi tulajdonra van szükségük az önkormányzatoknak, hogy saját hatáskörben dönthessenek a fejlesztésről és az üzemeltetésről - mondta a Napinak a beadványt másokkal együtt jegyző Oroszlány alpolgármestere, Székely Antal. A vagyontárgyak szerintük maradhatnak állami tulajdonban, az önkormányzatoknak az üzemeltetésre van szükségük. Ha a MeH elutasító választ ad, az érintett helyhatóságok közösen döntik el, mi legyen a következő lépés.
Plankó Gergely