Papp Zoltán

Nem készül szigorításra az ECB

A Federal Reserve-nek jó okai voltak a kamatemelésre, nekünk jó okaink voltak arra, hogy változatlanul hagyjuk a kamatokat – jelentette ki Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke a Fed nyíltpiaci bizottságának, illetve az ECB kormányzó tanácsának legutóbbi kamatdöntésére utalva. A párizsi Europlace nemzetközi pénzügyi konferencián felszólaló Trichet alapvetően kielégítőnek értékelte a fogyasztói árak alakulását. Megítélése szerint az olaj drágulása rövid távon az infláció erősödését vonja ugyan maga után, s emiatt a tizenkét havi ráta a vártnál hosszabb ideig – talán egész a jövő év első feléig – magasabb lehet az ECB kétszázalékos plafonjánál, középtávon azonban az infláció összhangban lesz az árstabilitási kívánalommal. Ezt a kedvező áralakulást ugyanakkor több kockázati tényező is fenyegeti – tette hozzá Trichet. Az első ilyen az, hogy a globális konjunktúra miatt emelkedik a nyersanyagok ára, és az olajár szintje is magasabb lesz a vártnál. A második rizikófaktor a közvetett adók és a központilag szabályozott árak jövőbeni alakulásával kapcsolatos bizonytalanság. Harmadszor fennáll a túlzott bérkiáramlás veszélye, végül negyedszer a pénzpiaci adatokból az következik, hogy viszonylag magasak az inflációs várakozások. Mindezek miatt az ECB-nek különösen ébernek kell lennie – szögezte le Trichet, akinek ezt a kijelentését elemzők úgy értékelik, hogy az elnök nyitva hagyja a kamatemelés lehetőségét arra az esetre, ha a középtávú inflációs prognózis nem válna be.

A munkanélkülieken spórol a német kormány

A parlamenti felsőházi jóváhagyás után jövőre csökken Németországban a tartósan munka nélkül lévők segélye. A legfrissebb adatok a kivitel további erőteljes bővüléséről tanúskodnak.

Dől a dohány Brüsszelbe

A Philip Morris tíz éven át 1,25 milliárd dollár fizet az EU-nak a cigarettahamisítás és -csempészés elleni harc pénzelésére, illetve a jogi viták rendezése érdekében.

Újabb orosz milliárdos a célkeresztben?

Az orosz belügyminisztérium és a szövetségi biztonsági szolgálat vizsgálatot indított és lefoglalt számos dokumentumot az ismert oligarcha, Viktor Vekszelberg érdekeltségeit egybefogó Renova ipari holdingnál, illetve leányvállalatainál – értesült rendőrségi forrásokból az Interfax. A Renova cáfolta a hírt. Úgy tudni, hogy a vizsgálat egyik szála a PGB bank feltételezett csődbűntette kapcsán indult. Vekszelberg – aki néhány hónapja az amerikai Forbes családtól megvette a 90–120 millió dollár értékűre becsült Fabergé-tojásokat, amelyeket II. Miklós cárnak készített a világhírű ékszerész – több más oligarchához hasonlóan az olajiparból, konkrétan a tyumeni TNK olajtársaság tulajdonosaként gazdagodott meg, sokak szerint nem kifejezetten törvényesen. Még 1998-ban a helyi bíróság segítségével megfosztotta az egyik tyumeni mezőre érvényes kitermelési jogától a kanadai Ivanhoe Energyt, amely pert indított ellene, de utóbb 30 millió dollár ellenében visszakozott. Nem így a szintén kanadai Norex Petroleum, amely egy hasonló ügyben csalással, megvesztegetéssel, zsarolással, erőszak alkalmazásával és pénzmosással vádolja Vekszelberget és társait, s félmilliárd dollár kártérítést és másfélmilliárd dollár büntetést szeretne megítéltetni egy New York-i bíróságon (Vekszelbergnek állandó amerikai lakhelye van). A brit BP szintén olajmezők törvénytelen megszerzése miatt indított pert a TNK ellen, ám a felek végül megegyeztek, és a BP egy évvel ezelőtt 6,4 milliárd dollár készpénzért és részvényért kivásárolta Vekszelberget és partnereit a TNK-ból.

Green kilencmilliárd fontot ajánl a Marks & Spencerért

A brit Marks & Spencer kiskereskedelmi cég megszerzéséért küzdő Philip Green több mint kilencmilliárd font fölé emelte felvásárlási ajánlatát.

Visszaminősítette Olaszországot az S&P

A Standard & Poor's a kedvezőtlen fiskális folyamatokra hivatkozva AA-ról AA-mínuszra rontotta le Olaszország hosszú lejáratú szuverén küladósságának besorolását. A központi költségvetés hiánya az idei első félévben 12,7 milliárd euróval – a bruttó hazai termék (GDP) 0,9 százalékának megfelelő összeggel – volt nagyobb, mint a tavalyi azonos időszakban, s ha a kormány végrehajtja is az ígért kiadáscsökkentést és teljesülnek a privatizációs célok, az egész éves deficit akkor is a GDP 3,1 százalékára nő a 2003-as 2,4 százalékról. Jövőre a tervezett adócsökkentés miatt már 4 százalék lehet a hiány, mivel kérdéses, megvalósulnak-e a finanszírozáshoz szükséges korlátozások a kiadási oldalon. Az S&P arra számít, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya még éveken át 105 százalék körül marad, miközben az AA besorolással nyilvántartott országok mediánátlaga idén várhatóan csak 48 százalék lesz.

Nem EU-konform az olasz futballtörvény

Az Európai Bizottság felszólította az olasz kormányt, hogy módosítsa a futball megmentése céljából tavaly elfogadott jogszabályt, amely szerint az első osztályban szereplő labdarúgóklubok tíz éven keresztül leírhatják a játékosigazolási díjakat. Brüsszel az uniós számviteli törvénnyel ellentétesnek ítéli ezt a megoldást, mivel így a klubok mérlege nem ad hiteles képet pénzügyi helyzetükről. Az EU-direktíva értelmében a vállalatok maximum három éven át írhatják le tőkeveszteségeiket. Jonathan Todd brüsszeli szóvivő szerint félő, hogy ha az olasz futballkluboknak ennél hosszabb időt engedélyeznek, akkor más országok és más társaságok szintén élni kívánnak majd a lehetőséggel. Az olasz kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a brüsszeli felszólításra, s ha a válasz nem kielégítő, a bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet.

Jobb besorolás a baltiaknak és Szlovéniának

A Fitch Ratings egy fokkal javította a három balti ország és Szlovénia devizában jegyzett hosszú lejáratú szuverén adósságának besorolását. Szlovénia minősítése így A-pluszról AA-mínuszra, Észtországé A-mínuszról A-ra, Lettországé és Litvániáé egyaránt BBB-pluszról A-mínuszra változik. A kilátás továbbra is pozitív mind a négy országnál. Magyarországot a Fitch A-mínuszon tartja nyilván, de negatív kilátással. Az intézet a minősítés javítását azzal indokolta, hogy Szlovénia, Észtország és Litvánia június végén bejelentette csatlakozását az euró előszobájának számító ERM II árfolyam-mechanizmushoz, Lettország pedig, bár csak 2005-re tervezi ugyanezt, velük azonos stádiumban van. A négy ország hiteles konvergenciaprogramot készített, így 2007-ben – illetve Lettország 2008-ban – bevezetheti az eurót, ami jelentős pozitív fejlemény a külső hitelképességet illetően, mivel csökkenti a folyómérleg-passzívumból és a külső sokkhatásokból adódható kockázatokat.

Spórol a gyógyszereken a német kormány

A német államkasszának évi egymilliárd euró körüli megtakarítást jelent a kormány és a nemzetközi gyógyszergyártó cégek között most létrejött megállapodás, amelynek értelmében bizonyos gyógyszerfajták esetében rögzítik az állami egészségbiztosítók által fizetendő árat. Jelenleg a biztosítók a generikus termékekért fix összeget utalnak át a gyártóknak, a szabadalommal védett termékek azonban sokkal többe kerülnek. A tegnapi egyezség szerint 2005-től a szabadalmilag védett készítmények ára nem lesz magasabb a generikusakénál abban az esetben, ha azok nem hatékonyabbak generikus változataiknál. Ulla Schmidt egészségügyi miniszter korábban többször szóvá tette, hogy a gyártók a magasabb ár elérése érdekében sokszor olyan termékeket védetnek le szabadalommal, amelyek valójában csak minimális újítást jelentenek a megelőző verzióhoz képest. A megállapodás részletei még kidolgozásra várnak, így rögzíteni kell, hogy mely gyógyszer-kategóriáknál alkalmazzák az új szabályozást. Néhány hete egy orvosokból és az egészségbiztosítók képviselőiből álló bizottság három nagy termékcsoportra – köztük például a vérnyomáscsökkentőkre – javasolt árkontrollt, most azonban a kormány és a gyártók abban egyeztek meg, hogy nem állítanak föl ilyen nagy csoportokat, hanem differenciáltabb megközelítést alkalmaznak. Elemzők ezt örvendetesnek tartják, rámutatva, hogy a gyógyszerek beskatulyázása és a vállalatok ezzel járó nyereségcsökkenése ártana az innovációnak. A kormány további engedményt is tett a szektornak: az év végéig 16-ról 6 százalékra mérséklik a gyógyszergyárak által az állami egészségbiztosítóknak kötelezően fizetendő árkedvezményt.