Az egész német gazdaságot fenyegeti, ha nem alakítják át gyökeresen a keleti tartományok újjáépítési programjait, és a térség továbbra is rá lesz utalva a költségvetési transzferekre - szögezi le a gazdasági és a kereskedelmi tárca által a téma megvizsgálására felkért bizottság jelentése. A tizenhat szakértőből, kutatóból és pénzügyi vezetőből álló, Klaus von Dohnanyi volt hamburgi polgármester által vezetett csoport megállapítja, hogy a volt NDK nem tudott önfenntartó gazdasággá válni, mert bár az 1990-es újraegyesítés óta 1250 milliárd eurót irányítottak oda központi forrásból, ennek csak 15 százalékát fordították ténylegesen a gazdaság javítására, az összeg nagy része költségvetési és társadalombiztosítási kiadásokra ment el. A fél éve alakult bizottság fő javaslata az, hogy a 2019-ig a keletnémet infrastruktúra fejlesztésére szánt 152 milliárd euró egy részét inkább a vállalatok és az alkalmazott kutatás közvetlen támogatására használják föl. Szükséges volna továbbá regionális növekedési központok kialakítása, az alacsony bérű foglalkoztatás állami ösztönzése a 18 százalékos - a nyugatinál kétszer nagyobb - munkanélküliség csökkentése végett, a vállalatok hosszú távú pénzügyi megsegítése a jelenlegi induló támogatás helyett, továbbá a programok jobb ellenőrzése. A javaslatok megvalósulása azonban kérdéses, mivel Wolfgang Clement gazdasági és Manfred Stolpe közlekedési miniszter azonnal erős fenntartásainak adott hangot az infrastruktúrára szánt keret megnyirbálásával kapcsolatban.
Stolpe, aki a kormányban a keletnémet fejlesztés felelőse, a Financial Times Deutschlandnak adott interjújában egyetértett azzal a bizottsági véleménnyel, hogy többet kell költeni kutatásra és meg kell könnyíteni a vállalatok pénzhez jutását. Az újjáépítési erőfeszítéseket szerinte koncentrálni kell az úgynevezett növekedési centrumokban: az autógyártást az ország délkeleti, a biotechnológiát az északkeleti körzetében, a high-techet Drezda vidékére. A végcél, hogy 2020-ra a volt NDK életszínvonala elérje a nyugati tartományokét.
