Az elkövetkező másfél évben az olajár szempontjából meghatározó lesz, hogyan alakul a küszöbönálló tizenegy nagyberuházás sorsa – derül ki a Reuters ágazati felméréséből. A volt Szovjetunióban, Brazíliában és Nyugat-Afrikában megvalósuló projektek – részben olajkút-, részben vezetéképítések – révén 2005 végéig előreláthatólag napi 2,4 millió hordóval bővül a világpiaci kínálat. A tervezett kisebb beruházások ezt további 1 millió hordóval növelik.
Ha a projektek késést szenvednek, az felnyomhatja az olaj árát, ugyanis – döntően a kínai gazdaság megnövekedett igényei miatt – a kereslet rohamosan nő. Idén a világkereslet eddig napi 2,3 millió hordóval emelkedett, elérve a napi 80 millió hordót, ehhez képest a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetén (OPEC) kívüli termelők csak 1,2 millió hordóval fokozták kitermelésüket. Jövőre az elemzők újabb napi 1,5-2 millió hordós keresletnövekedést várnak, viszont az OPEC jelenlegi kitermelése már napi 1, de legfeljebb 2 millió hordóra megközelíti a maximális kapacitást. Ilyen helyzetben kulcsfontosságú az OPEC-en kívüli beruházások tervek szerinti megvalósulása, ellenkező esetben egy komolyabb, terrorcselekmény vagy műszaki hiba okozta kínálati zavar hirtelen drasztikus drágulást idézhet elő.
A fejlesztések szükségességét jelzi az a tény is, hogy Oroszországban júniusban újabb posztszovjet rekordszintre, a májusi napi 9,09 millióról 9,26 millióra nőtt ugyan a kőolaj-kitermelés, de a vezetékhálózatot üzemeltető Transznyefty a kapacitásgondok miatt csak 70 ezer hordóval, 4,05 millió hordóra tudta növelni az exportot. A tartályhajókkal történő szállítást az útvonalak zsúfoltsága miatt nemigen lehet bővíteni, a vasúti szállítás pedig meglehetősen drága.
Papp Zoltán