Több mint négy százalékkal, nyolc hónap óta a legalacsonyabb szintre süllyedt tegnap a világ legnagyobb élelmiszer-ipari csoportja, a svájci Nestlé SA árfolyama, miután meglehetősen halovány adatokat jelentett az első félévre. Az árbevétel éves összehasonlításban csupán 2,5 százalékkal, 42,45 milliárd svájci frankra nőtt (1 euró=1,53 frank), igaz, az árfolyamváltozásokat nem számítva az emelkedés 3,6 százalék lett volna. A nettó nyereség csak 2,1 százalékkal, 2,84 milliárdra javult, ami elmarad a 2,95 milliárd frankos piaci konszenzustól. Üzemi szinten ennél is kisebb mértékben, 1,4 százalékkal nőtt az eredmény, s az 5,12 milliárd frankos kamatfizetés, adózás és amortizáció előtti nyereség (EBITA) azt jelenti, hogy az üzeminyereség-ráta 12,2-ről 12,1 százalékra romlott. Elemzők szerint különösen az ad okot csalódásra, hogy az úgynevezett organikus – a felvásárlások hatását nem tükröző – növekedés üteme 4,6 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 5,5 százalékról. Peter Brabeck, a társaság vezérigazgatója ezzel együtt úgy látja, hogy az év egészében teljesíteni tudják az 5-6 százalékos célkitűzést.
A vártnál rosszabb teljesítmény nagyrészt a vállalaton kívüli okokra vezethető vissza. A hideg tavasz és a nyár első hónapjában uralkodó rossz időjárás visszavetette a keresletet a Nestlé jégkrémjei, üdítői és ásványvizei iránt. Ennek hatása különösen a csoport összes eladásaiból 43 százalékkal részesedő Nyugat-Európában jelentkezett, ahol az árbevétel 0,4 százalékkal csökkent, az EBITA-ráta pedig 0,8 százalékponttal, 11,4 százalékra gyengült. Ugyancsak nehezítette a Nestlé helyzetét a nyersanyagok, így a tej, a cukor és a kávé, továbbá az energia és a szintén olajárfüggő csomagolóanyagok drágulása; a cukor ára például 28 százalékkal emelkedett az év eleje óta. E kedvezőtlen fejleményeket a Nestlé költségcsökkentéssel igyekszik ellensúlyozni, az éves cél 1,1 milliárd frank megtakarítás, aminek az első hat hónapban a fele már meg is valósult.
Bubrik Gáspár
Papp Zoltán