Papp Zoltán

Meglódult az állásteremtés az USA-ban

A júniusi és a júliusi viszonylag lanyha tempó után augusztusban felgyorsult az állásteremtés az Egyesült Államokban: a munkaügyi minisztérium jelentése szerint az agrárszektoron kívül 144 ezer új munkahely jött létre, ami csak hajszállal marad el a 150 ezres Wall Street-i várakozástól. A munkanélküliségi ráta 5,5-ről 5,4 százalékra csökkent. A foglalkoztatási adat értékét növeli, hogy a tárca utólag felfelé korrigálta az előző két hónapra vonatkozó számokat is, eszerint júniusban 96 ezer, júliusban pedig 73 ezer munkahely keletkezett, szemben a korábban jelentett 78 ezerrel, illetve 32 ezerrel. Az adatok közzétételét követően azonnal csökkent az amerikai állampapírok árfolyama, a befektetők szerint ugyanis a gazdasági tevékenység élénkülését jelző mutató arra fogja késztetni a Fedet, hogy folytassa a mérsékelt szigorítás politikáját, s a június végi és az augusztus eleji emelések után szeptemberben újabb 25 bázisponttal növelje a jelenleg 1,50 százalékos irányadó kamatot. Az állásteremtési adattal ellentétben kellemetlen meglepetést okozott a szolgáltató szektor augusztusi alakulása. Az Institute for Supply Management által összeállított üzleti bizalmi index 58,2 pontra csökkent a júliusi 64,8-ról, ami továbbra is erőteljes bővülést jelez ugyan – az 50 pont feletti érték az aktivitás erősödésére utal –, de sokkal alacsonyabb a 62,8 pontos piaci konszenzusnál. A foglalkoztatási részmutató 50-ről 52,5 pontra javult, ugyanakkor az új megrendelések részindexe jelentősen visszaesett, 66,4-ről 58,6 pontra, s gyengült a hátralékoké is, 55-ről 53 pontra.

Fordulat a japán bankfúzió ügyében

Elhárult egy komoly akadály a második és a negyedik legnagyobb japán bank, a Mitsubishi Tokyo Financial Group (MTFG) és az UFJ Holdings Inc. fúziója elől, miután az ország legfelsőbb bíróságának döntése nyomán jogerőre emelkedett az a másodfokú ítélet, amely mentesíti az UFJ-t egy korábbi kötelezettségvállalása alól. Az UFJ még májusban megállapodott a Sumitomo Trust & Banking Co.-val, hogy eladja neki vagyonkezelési üzletágát, ám amikor júliusban egyesülési tárgyalásokat kezdett az MTFG-vel, felmondta ezt az egyezséget. A Sumitomo Trust azonnal perre ment, s első fokon győzött is, a fellebbviteli bíróság azonban megfordította az ítéletet, s most a legfelsőbb instancia is az UFJ számára kedvezően döntött. Ez azt jelenti, hogy az UFJ teljes egészében beolvadhat az MTFG-be, miáltal a világ legnagyobb, 1700 milliárd dollárnak megfelelő mérlegfőösszegű bankja jön létre, megelőzve a jelenleg 1300 milliárd dollárral az élen álló amerikai Citigroupot. A fúzió mindazonáltal még nem vehető készpénznek, ugyanis a szintén a Sumitomo vállalatcsoporthoz tartozó, de a Sumitomo Trusttól függetlenül működő Sumitomo Mitsui Financial Group (SMFG) – Japán harmadik legnagyobb bankja – szintén pályázik az UFJ-re. Az SMFG a minap megtette egyesülési ajánlatát az UFJ vezetésének, amely azonban továbbra is az MTFG-vel való házasságot preferálja.

Románia is kiírta a 3G-tendert

Magyarország után Romániában is kiírták a tendert négy darab harmadik generációs mobilszolgáltatási engedélyre, de a kormány előre megszabta az árat. A parlament az EU-csatlakozáshoz szükséges törvényeket fogadott el.

Részvényeladással csökkenti adósságát a francia állam

A francia kormány még az év vége előtt eladja intézményi befektetőknek a France Télécom SA legalább 9,6, legfeljebb – a greenshoe opció beváltása esetén – 12,1 százalékos tulajdonrészét, miáltal a távközlési társaság meglévő állami tulajdonhányada 43,5, illetve 41 százalékra csökken. Az értékesítés célja a jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) 63,7 százalékára rúgó, vagyis a valutaunióban engedélyezett 60 százalékot meghaladó államadósság csökkentése. Kiszivárgott információk szerint a kormány 18,95 és 19,25 euró közötti áron kívánja eladni a részvényeket, ez alacsonyabb a keddi 19,43 záróárnál. Tegnap délután 19,02 eurón jegyezték a papírokat, ezzel az árral számolva az ügylet 4,6 és 5,8 milliárd euró közti bevételt eredményezhet, így az idén ez ígérkezik a legnagyobb európai részvényeladásnak. Az uniós előírás értelmében a privatizációs bevétel nem fordítható a költségvetési hiány csökkentésére, az államadósság törlesztésére azonban igen. Franciaország egyébként nem az egyetlen valutauniós tag, amely az állami vagyon eladásával igyekszik javítani pénzügyi helyzetén, a német kormány a Deutsche Telekomban és a Deutsche Postban, az olasz pedig az Enel közüzemi szolgáltatóban csökkenti tulajdonrészét.

Harci helyzet az olajpiacon

A múlt heti csökkenő tendenciát megszakítva tegnap ismét drágult az olaj, miután Dél-Irakban a lázadók felrobbantottak az egyik fő olajvezetéket, aminek következtében az export napi 1,4 millió hordóra esett vissza a korábbi 2 millióról. New Yorkban az észak-amerikai könnyűolaj hordónkénti ára 31 centtel, 43,49 dollárra emelkedett (Londonban zárva voltak tegnap a piacok). A vezeték kijavítása várhatóan öt napot vesz igénybe, elemzők szerint azonban az iraki szabotázsakciók kockázatával még hosszú ideig számolni kell. A brit Barclays Capital legújabb olajpiaci jelentése a magas keresletre és az iraki helyzetre való tekintettel valószínűtlennek tartja, hogy az ár tartósan 40 dollár alá menjen. Purnomo Yusgiantoro, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) soros elnöke közleményben tudatta, hogy a kartell tagjai az elkövetkező hónapokban a még meglévő kapacitások kihasználásával mintegy napi egymillió hordóval fogják növelni kitermelésüket, és vannak tervek a kapacitás bővítésére is. John Negroponte, az Egyesült Államok iraki nagykövete kezdeményezte, hogy a kongresszus módosítson az ország újjáépítésére tavaly ősszel megszavazott 18,4 milliárd dolláros kiadási csomagon belül. A Wall Street Journal által ismertetett javaslat szerint az összegből 3,37 milliárd dollárt, amit eredetileg az ívóvíz- és villamoshálózat megújítására szántak, inkább az olajkitermelés növelésére, valamint a biztonsági erők létszámának emelésére kellene fordítani.

Erősödik a fogyasztás az USA-ban

Az Egyesült Államokban júliusban 0,8 százalékkal nőttek a személyi kiadások júniushoz képest – közölte a kereskedelmi minisztérium. A tárca egyszersmind korrigálta a júniusi adatot, eszerint akkor a kiadások csak 0,2 százalékkal csökkentek, szemben az eredetileg jelentett 0,7 százalékos gyengüléssel. A júliusi fogyasztási adat megfelel a piaci várakozásoknak, nem jött be ugyanakkor a személyi jövedelmek emelkedésére vonatkozó 0,4 százalékos elemzői konszenzus, a jövedelmek ugyanis csak 0,1 százalékkal bővültek a júniusi 0,2 százalék után; ez közel két éve a legalacsonyabb növekedés, ami az elkövetkező hónapokban fékezheti a kiadások erősödését. Kedvezően alakult viszont szintén júliusban a személyi fogyasztási kiadások árindexe, amely a Federal Reserve által preferált – az élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó – inflációs mutató. Az index havi összevetésben stagnált, a 12 havi ráta pedig 1,5 százalék, ami éppen a Fed 1-2 százalékos célsávjának középértéke. A piacok pillanatnyilag ezzel együtt is 80 százalékos valószínűségét látják annak, hogy a Fed szeptemberben kamatot emel, a döntő azonban az lesz, hogy milyen adatokat mutat majd az augusztusra vonatkozó munkahely-teremtési jelentés, amelyet pénteken tesznek közzé.

Nyugdíjreformra készül a cseh kormány

A cseh kormány lehetőség szerint még mandátumának lejárta, azaz 2006 közepe előtt végre akarja hajtani a nyugdíjrendszer reformját. Martin Jahn, az újonnan megalakult kabinet gazdasági minisztere úgy nyilatkozott, hogy a reform tervezetéről egyeztetni kívánnak majd az ellenzékkel – a kormányzó koalíciónak mindössze egyfős többsége van a törvényhozásban –, s ha politikai szinten sikerül megállapodni, akkor 2006 elején a parlament elé terjesztik a javaslatot. Csehországban az előző kormányok mind elmulasztották átalakítani a nyugdíjbiztosítást, legfeljebb apró változtatásokat vezettek be, így jelenleg is csak az állami felosztó-kirovó rendszer működik. A nyugdíjkassza hiánya hozzájárul a magas, idén a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát elérő államháztartási hiányhoz. Ezzel kapcsolatban Jahn kijelentette, hogy az euró 2010-es bevezetése érdekében – amelynek egyik feltétele az, hogy a deficit ne haladja meg a GDP 3 százalékát – csökkenteni fogják a hiányt. Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a nyugdíjreform egy ideig csak rontja az államháztartási egyenleget, hiszen a járulékok egy része az államkassza helyett a magánpénztárakba kerül.

Sikerterméknek ígérkezik az új Sanofi-gyógyszer

Évi több milliárd euró bevételt hozhat a Sanofi-Aventisnek a klinikai vizsgálatokon sikeresen teljesítő új gyógyszer, amely a kilók leadásában és a dohányzás abbahagyásában is segít.

Kamatot csökkentett a román jegybank

A román jegybank 50 bázisponttal, 18,75 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot. Szűk egy hónapon belül ez a második ilyen arányú kamatcsökkentés, s a lépés azért is meglepő, mert júliusban az idei legmagasabb szintre, 12,1 százalékra ugrott az infláció. Cristian Popa, a jegybank alelnöke szerint azonban ez egyszeri fejlemény volt, augusztusban várhatóan már 12 százalék alá csökken a ráta, az év hátralévő részében pedig folytatódik a dezinfláció. Popa hangsúlyozta, hogy a mostani kamatcsökkentés nem a monetáris politika lazítását jelzi, hanem csak a reálkamat szükséges korrekciójáról van szó. A kormányzati célkitűzés értelmében az éves infláció idén 9 százalékra süllyed a tavalyi 14,1 százalékról, jövőre 6-7 százalék lesz, 2008-ban – az európai uniós csatlakozás tervezett dátuma utáni első évben – pedig már mindössze 2 százalék. A kormány most azzal igyekszik hozzájárulni az idei inflációs cél teljesüléséhez, hogy a költségvetésnek a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított hiányát 1,64 százalékra szorítja le az eredetileg előirányzott 2,1 százalékról. A folyó fizetési mérleg egyenlege rosszabb ugyan a tavalyinál, a hiány az első félévben 1,62 milliárd euró volt – szemben az egy évvel korábbi 1,29 milliárddal –, de Popa szerint ez nem ad okot aggodalomra, mert a deficit finanszírozása jelentősen javult.