Papp Zoltán

Jól indult a karácsonyi szezon az USA-ban

Kitűnő karácsonyi szezonnak néznek elébe az Egyesült Államok kiskereskedelmi vállalatai. Az ország csütörtökön ünnepelte a Hálaadás Napját, a péntektől vasárnapig tartó – az ünnepi szezon nyitányának számító – hosszú hétvégén özönlöttek az emberek az áruházakba. A Visa kimutatása szerint az általa kibocsátott kártyák tulajdonosai pénteken és szombaton 14,3 százalékkal nagyobb értékben vásároltak, mint egy évvel korábban, a MasterCard ennél alacsonyabb, de így is magas, 9,3 százalékos emelkedésről számolt be. A ShopperTrak piackutató cég egyelőre csak péntekre vonatkozóan szolgált becsléssel, eszerint az USA összes kiskereskedelmi egységében a forgalom 11 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál – írta a Bloomberg. Ennél impozánsabban nőttek az internetes eladások – a ComScore Networks piackutató cég kimutatása szerint csütörtökön 133 millió, pénteken 250 millió dollárra rúgott az online értékesítés, ami éves összehasonlításban száz, illetve negyven százalékos emelkedést jelent. A kezdeti adatok láttán egyes elemzők már hajlanak arra a feltevésre, hogy kiskereskedelmi szempontból az idei lesz a legjobb karácsony az USA történetében, ami a magas üzemanyag- és fűtőolajár mellett némi meglepetést jelentene. A vásárlókedvet láthatóan fokozzák a tetemes árengedmények, valamint az a tény, hogy az elmúlt hónapokban viszonylag erősen nőtt a foglalkoztatás.

Kollégája váltja Sarkozyt a francia kormányban

Jacques Chirac francia köztársasági elnök tegnap Hervé Gaymard eddigi mezőgazdasági minisztert nevezte ki Nicolas Sarkozy utódjává a pénzügyi tárca élére. Sarkozy – aki a márciusi kormányátalakításkor lett a pénzügyek irányítója, s ez idő alatt a kabinet legnépszerűbb tagjává vált – tegnap mondott le, miután vasárnap a kormánykoalíció fő erejét adó UMP párt elnökévé választották őt. Gaymard kinevezése némi meglepetést jelent, Chirac ugyanis előzőleg Thierry Bretont, a France Télécom távközlési társaság vezérigazgatóját kérte föl a tisztségre, a második számú jelölt pedig Philippe Doust-Blazy egészségügyi miniszter volt. A piac gyakorlatilag nem reagált a döntésre, mivel a befektetők a személycserétől semmilyen lényeges változást nem várnak a pénzügyi politikában. Gaymard maga Chirac stabil szövetségesének számít, így biztosra vehető, hogy irányítása alatt a tárca tartózkodni fog a népszerűtlen intézkedésektől, igaz, a magas deficit mellett arra sem igen lesz módja, hogy beváltsa az államfő korábbi adócsökkentési ígéreteit. A hiány lefaragása mellett a privatizációs tervek megvalósítása ígérkezik az új miniszter legkomolyabb feladatának. Gaymard 1960-ban született és 1986-ban diplomázott az École Nationale d’Administrationban. Karrierjét a költségvetési minisztériumban kezdte, aztán 1995-ben, Chirac első államfősége kezdetén a pénzügyi, majd még ugyanabban az évben az egészségügyi és szociális tárca államtitkára lett. A mezőgazdasági minisztérium élére 2002-ben nevezték ki a nyolcgyermekes politikust, aki azóta határozottan kiállt az uniós agrártámogatások fenntartása mellett.

Elégedetlen az ECB az árfolyam-alakulással

Az Európai Központi Banknak nem tetszik az euró erősödése a dollárral szemben, ami elemzők szerint azt valószínűsíti, hogy a bank a kívánatosnál magasabb infláció ellenére sem emel kamatot egy darabig.

Belejött a költségcsökkentésbe a DT

A tervezettnél nagyobb mértékben, félmilliárd euróval csökkenti az idén bérköltségeit a Deutsche Telekom AG (DT), a Matáv Rt. többségi tulajdonosa. A hírt először a német Focus magazin közölte, ám tegnap a DT szóvivője is megerősítette. A vállalat teljes idei bérköltsége 13,4 milliárd euró lesz, a félmilliárd eurós megtakarításból 300 millió a szakszervezetekkel kötött – a munkahét rövidítését is tartalmazó – bérmegállapodás eredménye, további 200 millió pedig a korábban elbocsátott alkalmazottaknak új munkahelyeket kereső leánycégtől, a Viventótól származik. Heinz Klinkhammer, a DT emberi erőforrásokért felelős igazgatója úgy fogalmazott, hogy a vállalat nagyobb mértékben csökkenti bérköltségeit, mint a DaimlerChrysler, a Siemens és a Volkswagen együttvéve. Nem hivatalos információk szerint takarékoskodásra készül az állami tulajdonú német vasúttársaság, a Deutsche Bahn AG (DB) is. A Reuters úgy értesült, hogy a vállalat 2009-ig több mint ötezer állást szüntet meg teherszállítási részlegénél, a veszteségesen működő Railionnál. Már jövőre elküldenek kétezer embert, így a tervek szerint a Railion 2007-re nyereségessé válik. A DB egésze idén 200 millió euró nyereségre számít.

Leépítésbe kezd a Henkel

Versenyképességének javítása céljából a következő két évben hatszázalékos létszámleépítést hajt végre a háztartási vegyi árukat gyártó német Henkel.

Kamatot csökkentett a szlovák jegybank

A szlovák jegybank pénteken végrehajtotta idei negyedik kamatcsökkentését, a fél százalékpontos enyhítés célja a korona árfolyamának gyengítése.

Bejött a fúzió az Air France-KLM-nek

A magas üzemanyagár ellenére látványosan javította eredményét az üzleti év szeptemberrel zárult második negyedében a világ legnagyobb légitársasága, az Air France-KLM SA. A francia és a holland légitársaság egyesülésével májusban létrejött vállalat 201 millió euró nettó nyereséget jelentett a tárgyidőszakra, ez pro forma alapon számolva 41 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az 5,13 milliárd eurós árbevétel 6,4 százalékkal haladja meg a két légitársaság tavaly július–szeptemberi együttes forgalmát. Az utasszám 7,7 százalékkal, a kapacitás 6,5 százalékkal nőtt éves összevetésben, így a kapacitáskihasználtság 80,2-ről 81,1 százalékra javult. Az üzemanyagköltségek 33 százalékkal, 704 millió euróra emelkedtek, ami döntően az olaj drágulásának tudható be, mivel a felhasznált mennyiség csak 5 százalékkal nőtt. Az Air France-KLM azonban ellensúlyozni tudta ezt azáltal, hogy a vártnál hamarabb jelentkeztek az egyesülésből származó szinergiák, például a beszerzések és a jegyeladás terén. A házasság sikerét jelzi egy prognózisváltoztatás is: a vállalat arra számított, hogy a fúzióból adódó költségmegtakarítás öt év alatt eléri az évi 400-500 millió eurót, ám ezt most 600 millióra módosította. A kiadott közlemény ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy az üzleti év második felében a magas olajár miatt lassulni fog a nyereségjavulás.

Újabb mélyponton a dollár

E hónapban immár hetedszer erősödött rekordszintre az euró a dollárral szemben: tegnap délután 1,3167 dollárt adtak a közös fizetőeszköz egy egységéért, szemben a keddi 1,3086-tal. Más valutákhoz képest szintén gyengült a dollár, s a Reutersnek nyilatkozó elemzők és kereskedők egyelőre nem látnak semmit, ami megállíthatná a folyamatot. Így lényegében az összes piaci szereplő a dollár további értékvesztésére játszik, miközben japán és európai politikusok hiábavalóan igyekeznek verbális intervencióval „lebeszélni” saját fizetőeszközeiket. A konszenzus szerint az Európai Központi Bank (ECB) 1,35 dollár/euróig kivár, utána azonban dollárvásárlással fog beavatkozni. Kamatfronton az ECB-nek nincs mozgástere, az eurózóna inflációja ugyanis hónapok óta magasabb a 2 százalékos plafonnál, így a kamat csökkentése kizárt. Az euró erősödésének ráadásul további lendületet adott, hogy az orosz jegybank lényegében megerősítette azt a korábbi híresztelést, amely szerint a devizatartalékán belül tovább kívánja növelni az euró részarányát. Alekszej Uljukajev, a jegybank első elnökhelyettese úgy nyilatkozott, hogy kellő elemzés után felülvizsgálatra szorulhat az eurótartalékok aránya, ám a piac ezt rögtön a növelésre vonatkozó bejelentésként értékelte. Az orosz devizatartalék meghaladja a százmilliárd dollárt, s ma az összegnek már több mint egynegyedét tartják euróban, szemben a két évvel ezelőtti tíz százalékkal.

Rendkívüli tárgyalás Microsoft-ügyben

Zárt tárgyalást hívott össze mára Bo Vesterdorf, az Európai Bíróság illetékes bírája az Európai Bizottság kontra Microsoft Corp. ügyben, miután a Novell Corp. és a Computer and Communications Industry Association (CCCI) visszavonta az amerikai szoftvercég elleni panaszát. A bizottság még tavasszal 497 millió eurós bírságot szabott ki a Microsoftra piaci túlhatalommal való visszaélés miatt, s a jogsértést többek között a Novelltől és a CCIA-tól származó információk alapján állapította meg. A Microsoft azonban nemcsak fellebbezett a döntés ellen, hanem november 8-án meg is állapodott a két panaszossal, hogy azok kiszállnak a perből: a rivális Novellnek 536 millió dollárt fizetett a peren kívüli egyezségért, a CCIA-nek pedig – amely éveken át egyik legádázabb ellenfele volt a monopóliumellenes ügyekben – 19,8 millió dollárt utalt át a korábbi jogi költségek megtérítése címén. Brüsszelt így most már csak a RealNetworks Inc., a Realplayer médialejátszó gyártója támogatja a Microsoft ellenében. A társaság fellebbezését tárgyaló Vesterdorf most arra kíváncsi, hogyan kezelje a Novell és a CCIA korábbi nyilatkozatait és a tőlük származó bizalmas dokumentumokat, azaz felhasználhatja-e azokat bizonyítékként. A bizottság álláspontja szerint a visszalépések nem változtatnak a per eddigi megállapításain – írta a Reuters. A CCIA-val való kiegyezés egyébként sajátosan sikerült, az összeg fele, 9,75 millió dollár ugyanis a Financial Times értesülése szerint a szervezet elnökének, Ed Blacknek a számlájára került. Ez teljesen legálisan történt, a CCIA igazgatótanácsának döntése alapján. A Microsoft közölte, hogy miután átutalta a 19,8 millió dollárt, onnantól kezdve nem tudott a pénz további sorsáról.