Papp Zoltán

Nem tetszik az OPEC-nak az olajár csökkenése

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének e heti tanácskozásán megvitatják a javaslatot, hogy az olajárak csökkenése miatt fogják vissza a kitermelést és emeljék a referencia-ársávot.

Veszített lendületéből az eurózóna szolgáltató szektora

Tizenöt havi mélységbe, 52,6 pontra süllyedt novemberben az eurózóna szolgáltató szektorának beszerzési menedzserindexe (PMI) az októberi 53,5 pontról, jóval elmaradva az 53,3-as elemzői konszenzustól. A Reuters megbízásából az NTC Research által készített PMI az elkövetkező hónapokra nézve sem ígér sok jót, az új üzleti megrendelések részindexe az októberi 52,1-ről 50,7 pontra esett, tehát már alig haladja meg a növekedés és csökkenés közti határt jelző 50 pontos értéket, az üzleti hátralékok részindexe pedig már ez alá került 49,0 ponttal. Az NTC szerint az index a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékos negyedév/negyedévi növekedését implikálja. Az euróövezet mindhárom vezető gazdaságában gyengült az index, Németországban 52,2-ről 51,3, Franciaországban 54,8-ról 54,0, Olaszországban 54,4-ről 53,1 pontra. Az európai kereskedelmi kamarákat tömörítő Eurochambres 76 ezer cégre kiterjedő felmérése szerint a vállalatok a 2005-ös kilátásokat illetően kevésbé bizakodóak, mint voltak 2004-re nézve, a szervezet ezért sürgeti, hogy az Európai Központi Bank (ECB) fél százalékponttal, 1,5 százalékra csökkentse az irányadó kamatot. Az ECB kormányzótanácsának két tagja, Guy Quaden belga és Klaus Liebscher osztrák jegybankelnök védelmébe vette a jelenlegi kamatszintet, s Liebscher még azt is hozzátette, hogy szerkezeti reformokkal kellene gyorsítaniuk a gazdasági növekedést, nem pedig a monetáris politikától várniuk annak serkentését.

Túlságosan függ Európa az orosz gáztól

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az Európai Uniónak csökkentenie kellene függőségét az orosz gázimporttól, s a Gazprom olajipari terjeszkedése szintén aggályokat vet fel.

Acélhiány fékezi a Suzukit is

Acélhiány miatt kénytelen lemondani az év utolsó hónapjára tervezett többlettermelésről a japán Suzuki autógyár, elemzők azonban nem várnak acélsokkot az ágazatban.

Elmúlt a hurrikánhatás az USA munkaerőpiacán

A Wall Street által várt 200 ezer helyett csupán 112 ezer új munkahely keletkezett novemberben az Egyesült Államokban a munkaügyi minisztérium pénteki jelentése szerint. A tárca egyúttal lefelé korrigálta az előző két havi adatot, eszerint szeptemberben 119 ezerrel, októberben 303 ezerrel nőtt az állások száma, szemben a korábban közölt 139, illetve 337 ezerrel. A lassulás részben azzal magyarázható, hogy a délkeleti államokban gyengült a szeptemberi hurrikánok nyomán felerősödött építőipari tevékenység: októberben az építőiparban 65 ezer új állás jött létre, novemberben már csak 11 ezer. Elemzők szerint a novemberi visszaesés nem fogja meggátolni a Federal Reserve-t abban, hogy december közepén folytassa a szigorítási kurzust, és újabb 25 bázisponttal, 2,25 százalékra emelje a szövetségi alapkamatot. A vártnál jobban alakult viszont a szolgáltatószektor teljesítményét tükröző, az Institute for Supply Management (ISM) által készített beszerzési menedzserindex: az érték novemberben 61,3 pontra nőtt az októberi 59,8-ról, bőven meghaladva az 59 pontos piaci konszenzust. Az új megrendelések részindexe valamelyest gyengült ugyan, 60,5-ről 59,9 pontra, az üzleti hátralékoké ellenben 52,5-ről 54,0 pontra emelkedett. A foglalkoztatás tovább nőtt, bár kevésbé, mint októberben – a részindex 55,8-ról 55 pontra változott. Az ISM által vizsgált tizenhét szolgáltatási területből tizenkettőben növekedést hozott az elmúlt hónap, kettőben gyengülést, háromban pedig stagnálást.

Visszaverte riválisai támadását a Nokia

A második negyedévhez hasonlóan a harmadikban is növelte részesedését a globális mobilkészülék-piacon a Nokia Corp. – derül ki a Gartner Inc. piackutató cég jelentéséből. A finn társaság 30,9 százalékot mondhatott magáénak, ami 1,2 százalékponttal magasabb az előző negyedévinél, viszont jócskán elmarad az egy évvel korábbi 34,2 százaléktól. A Nokia a tavalyi utolsó és az idei első negyedévben egyaránt veszített részesedéséből, ahogyan a riválisok előretörtek népszerű flipes készülékeikkel. Tavasszal azonban a Nokia szintén kihozott flipes készülékeket, emellett csökkentette árait. Világszerte 167,1 millió új mobilkészülék talált gazdára a harmadik negyedévben, szemben az egy évvel korábbi 132,8 millióval és a második negyedévi 156,5 millióval. A növekedést a Gartner a vártnál jobbnak nevezi, s azzal magyarázza, hogy az érett piacokon az ügyfelek nagy számban cserélték le régi telefonjaikat újra, a feltörekvő piacokon pedig erőteljesen nőtt az új előfizetők száma. A gyártók versenyét tekintve a legfeltűnőbb fejlemény az, hogy a Samsung Electronics Corp. megelőzte az eddig a második helyen álló Motorola Inc.-et. A dél-koreai társaság globális részesedése az előző negyedévhez képest 1,7 százalékponttal, 13,8 százalékra nőtt, míg az amerikaié 2,4 százalékponttal, 13,4 százalékra csökkent. A Gartner azonban megjegyzi, hogy a felhalmozott készletek alapján a Motorola negyedik negyedéve erősnek ígérkezik. A negyedik helyen továbbra is a német Siemens AG áll, részesedése 6,9-ről 7,6 százalékra nőtt negyedéves összevetésben, ami némileg meglepő, miután a cégnek vissza kellett hívnia a 65-ös modellcsaládot. A következő két helyen azonban szintén változás történt, a dél-koreai LG Electronics Inc. megelőzte a japán–svéd Sony Ericsson Ltd.-t.

Belehúzott az USA gyáripara

Az előző hónaphoz képest kerek egy ponttal, 57,8 pontra javult novemberben az USA feldolgozóiparának teljesítményét jelző beszerzési menedzserindex. Az Institute for Supply Management (ISM) által készített mutató tavaly június óta folyamatosan magasabb az erősödés és gyengülés közti határt jelző 50 pontnál, de értéke november előtt három hónapig csökkent. A termelés alakulását jelző részindex 57 pontra süllyedt ugyan az októberi 58,9-ről, az új megrendelések részindexe viszont 58,3-ről 61,5 pontra javult. Látványosan erősödött a foglalkoztatás is, ennek részindexe 54,8-ről 57,6 pontra változott. A kereskedelmi minisztérium jelentése szerint októberben havi viszonylatban 0,7 százalékkal nőttek a személyi kiadások, ami magasabb mind a szeptemberi 0,6 százaléknál, mind a 0,4 százalékos elemzői konszenzusnál. Az elsősorban a foglalkoztatási helyzet javulásával magyarázható erősödés azt jelzi, hogy a lakossági fogyasztás szempontjából jól kezdődött a gazdaság utolsó negyedéve. A kiadások további növekedését vetíti előre, hogy a személyi jövedelmek a szeptemberi 0,2 után októberben 0,6 százalékkal emelkedtek. A személyi fogyasztási vásárlások árindexe 0,4 százalékkal nőtt szeptemberhez képest, ugyanakkor az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt index – a Federal Reserve preferált inflációs mutatója – csak 0,1 százalékkal emelkedett, ami tizenkét havi összehasonlításban 1,5 százalékos maginflációt jelent. Ez épp a Fed 1-2 százalékos célsávjának közepe, a piac azonban így is arra számít, hogy a Fed a hónap közepén újabb 25 bázisponttal, 2,25 százalékra emeli az irányadó kamatot.

Aranyrészvényekről döntött a lengyel kormány

A lengyel kormány törvényjavaslatot fogadott el arról, hogy az állam mely vállalatokban tartson meg különleges vétójogot biztosító aranyrészvényt a privatizáció után. A listán tizennégy cég szerepel, köztük a TPSA távközlési szolgáltató, a PKN Orlen és a Grupa Lotos olajtársaságok, a PGNIG gázmonopólium, valamint a PKE és a BOT áramtermelő vállalatok. Jacek Socha kincstárügyi miniszter szerint a törvényjavaslat célja az érzékeny szektorok privatizációjának előkészítése. Varsó úgy látja, az aranyrészvény nem ellentétes az európai uniós szabályozással, mivel azzal az állam csak szigorúan meghatározott esetekben vétózhat – ilyen például a felszámolási vagy a külföldre telepítési kezdeményezés –, a rendes kereskedelmi tevékenységbe nem szólhat bele. A javaslatot mindenesetre megküldik előzetes egyeztetésre az Európai Bizottságnak. Krzysztof Rybinski, a lengyel jegybank alelnöke úgy nyilatkozott, hogy készen kell állniuk a devizapiaci beavatkozásra a zloty további erősödésének megakadályozása végett. A májusi EU-csatlakozás óta a zloty közel 14 százalékkal erősödött az euróhoz képest, s Rybinski szerint a mostani árfolyam már nem felel meg a makrogazdasági fundamentumoknak, továbbá fennáll a veszély, hogy Lengyelország a versenyképességre nézve hátrányos középárfolyamon lép be a valutaunió előszobájának számító ERM-2-be. A jegybank nincs könnyű helyzetben, mert prognózisa szerint a 12 havi infláció egész 2006 végéig magasabb lesz a 2,5 plusz-mínusz 1 százalékos célnál, de ha a nyáron három lépésben végrehajtott 125 bázispontos kamatemelés után – melynek eredményeként az irányadó kamat 6,50 százalékra változott – újra szigorítana, az növelné a zlotyvásárlási kedvet. Jan Czekaj, a jegybank monetáris politikai tanácsának tagja erre utalva kockázatosnak nevezte a további kamatemelést. A kormány jelenleg is túl magasnak ítéli a kamatszintet.

Megduplázta nyereségét a ThyssenKrupp

Az egy évvel korábbi 774 millió euróról 1,58 milliárd euróra nőtt a német ThyssenKrupp AG adózás előtti nyeresége a szeptemberrel zárult üzleti évben. Az acéltermékeket, autóalkatrészeket és felvonókat gyártó, valamint technológiai és kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtó csoport elsősorban a kínai kereslet miatt bekövetkezett acélár-emelkedésnek köszönhette a javulást, acélipari divíziója 911 millió eurós adózás előtt nyereséget ért el, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbi 439 milliónak. A szolgáltatási üzletág szintén döntően az acélkereskedés révén tudta 36 millióról 271 millió euróra növelni adózás előtti nyereségét. A ThyssenKrupp árbevétele 11 százalékkal, 39,3 milliárd euróra, új megrendeléseinek állománya pedig 17 százalékkal, 41 milliárd euróra emelkedett, a nettó eredmény 568-ról 904 millió euróra nőtt. A Fitch hitelminősítő a hosszú lejáratú adósság besorolásának BBB-mínuszról BBB-re való javításával, a Standard & Poor’s pedig a kilátások pozitívra változtatásával reagált arra, hogy a ThyssenKrupp az év folyamán 4,25 milliárdról 2,83 milliárd euróra csökkentette adósságát.