A szlovák központi bank pénteken 50 bázisponttal csökkentette kamatait. A mától hatályos döntés értelmében az irányadó kéthetes repokamat 4 százalékra, az egynapos refinanszírozási hitelkamat 5,5, az egynapos betéti kamat 2,5 százalékra módosul. A lépéssel a bank a korona erősödésére reagált, de a piaci hatás viszonylag csekély volt: az euró árfolyama 39,30 koronára változott a kamatcsökkentés előtti 39,25-ről. A szlovák fizetőeszköz év eleje óta 4,5 százalékkal erősödött az euróhoz képest, s a múlt kedden elérte az eddigi rekordot jelentő 39,20-as árfolyamot. Aznap Karol Mrva, a jegybanktanács tagja közölte, hogy készek beavatkozni az erősödés megállítása végett, jóllehet nem árulta el, milyen eszközt kívánnak alkalmazni (NAPI Gazdaság, 2004. november 24., 2. oldal). Elemzők jelentős része piaci intervencióra számított, így őket meglepte a kamatcsökkentés.
Marian Jusko, a jegybank kormányzója sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a korona erősödése nincs összhangban a gazdasági fundamentumokkal és olyan környezetben megy végbe, amelyet a külkereskedelmi egyensúly romlása jellemez. A jegybank emellett a kedvező inflációs kilátásokkal is indokolta a kamatcsökkentést. Októberben a tizenkét havi infláció 6,6 százalék volt, de ez részben a központilag szabályozott árak és a közvetett adók év eleji emelésére vezethető vissza, s így jövő januárban már 4 százalék alatti ráta várható.
Jusko helyzetértékelését nem minden elemző osztja. Egyesek szerint Szlovákia versenyképességére nézve nem jelent komoly fenyegetést a korona erősödése, a gazdaság exportteljesítménye és külső egyensúlya jónak mondható. Ugyanakkor jövőre várhatóan gyorsul a reálbérek emelkedése, ami a fogyasztás növekedésén keresztül magasabb inflációt gerjeszt. Több elemző adott hangot annak a véleményének is, hogy a kamatcsökkentés nemigen fogja fékezni a korona erősödését.
Papp Zoltán