Papp Zoltán

Adócsökkentés kell Olaszországnak?

Az olasz gazdasági miniszterhelyettes szerint jövőre mintegy 9 milliárd euróval csökkenteni kell az adókat, ellenkező esetben a bruttó hazai termék (GDP) növekedése fél százalékponttal lassabb lesz a vártnál. A kormány hivatalos prognózisa szerint a GDP 2,1 százalékkal bővül jövőre, Mario Baldassarri azonban az Il Giornalénak adott interjújában úgy vélekedett, hogy az adókönnyítés nélkül az ütem csak 1,6 százalék lehet. Olaszországban az utóbbi hetekben élénk vita folyik arról, hogy miképpen egyeztessék össze a gazdaságélénkítést és a fiskális fegyelmet, vagyis az adóterhek enyhítését és a valutauniós stabilitási paktumban foglalt 3 százalékos GDP-arányos deficitlimit betartását. Silvio Berlusconi kormányfő a múlt héten hatmilliárd eurós adócsökkentést javasolt, ám a jobboldali Nemzeti Szövetséget képviselő Baldassarri szerint ennél többre is mód van anélkül, hogy túllépnék a 3 százalékos küszöböt. Javaslata szerint hárommilliárd eurót lehetne megtakarítani a közigazgatásban, további hármat pedig azzal, ha a kezdő vállalkozásoknak nyújtott vissza nem fizetendő támogatást adókedvezményekkel váltanák föl. A kincstár még hárommilliárd eurónyi adócsökkentésnek már megtalálta a fedezetét Baldassarri szerint, így a végösszeg akár nagyobb is lehetne kilencmilliárdnál, mivel a vártnál jobb eredménnyel jártak azok az erőfeszítések, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő emberek aktívak maradjanak. Az olasz jegybank tegnap prognózist tett közzé, mely szerint a jövő évi GDP-növekedés akár 1,7 százaléknál is alacsonyabb lehet. A borúlátó előrejelzést a bank a magas olajárral és az euró erősségével indokolja, ugyanakkor nem tartja lehetetlennek, hogy teljesüljön a kormányzati célkitűzés, amely szerint a deficit nem haladhatja meg a GDP 2,7 százalékát.

Csalódást okozott a Gazprom

Patthelyzet az Oracle és a PeopleSoft között

Bár a PeopleSoft részvényeseinek többsége támogatja, hogy a szoftvercég az Oracle tulajdonába kerüljön, az igazgatóság továbbra is elutasítja a felvásárlási ajánlatot.

Adósságelengedés Iraknak

A szuverén hitelezőket tömörítő Párizsi Klub tagjai megállapodtak arról, hogy több lépcsőben elengedik az iraki adósság 80 százalékát. Irak 42 milliárd dollárral tartozik a 19 országnak. A megállapodást egyedül Oroszország nem írta alá, amellyel szemben Iraknak 8 milliárd dollár adóssága van. Az ország további 80 milliárd dollárral tartozik arab államoknak. A világ húsz legnagyobb gazdasága (G–20) pénzügyi vezetőinek hét végi berlini tanácskozásán John Snow amerikai pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy Moszkva is csatlakozik az egyezséghez. A G–20 értekezletének napirendjén sokak várakozásával ellentétben nem szerepelt a dollár gyengülésének kérdése, habár a résztvevők közül többen nemkívánatosnak nevezték az erőteljes árfolyamváltozást. Előzőleg Alan Greenspan, a Federal Reserve elnöke Frankfurtban úgy nyilatkozott, hogy az USA magas folyómérleg-hiánya miatt idővel szükségszerűen csökkennie kell a dolláreszközök iránti befektetői étvágynak. Szavai nyomán a dollár a jennel szemben négy és fél éves mélypontra süllyedt, az euró pedig 1,3055 dollárral megközelítette az eddigi rekordot, az 1,3074-et.

A GE a legelismertebb cég

Az idén is a General Electric Co. (GE) lett a világ legelismertebb társasága a Financial Times és a PricewaterhouseCoopers felmérése szerint, melyben 25 országban ezernél több vállalatvezetőt és véleményformálót kértek meg arra, hogy nevezzék meg az általuk legtöbbre becsült cégeket. Ez a hetedik ilyen felmérés, és a GE hetedik alkalommal végez az élen, mint ahogy a Microsoft Corp. is immár hetedszer második. A GE kapcsán a válaszolók kiemelték, hogy a csoport évtizedek óta stabilan nő, a szerteágazó tevékenység ellenére is átláthatóan működik, és soha nem keveredett etikai botrányba. Az örök második Microsoft számára némi vigasz, hogy a megkérdezettek őt tartják a legtöbbre olyan szempontokból, mint az innováció, a részvényesi érték és a társadalmi felelősség, továbbá hogy a legrespektáltabb üzleti vezetők rangsorát is alapítója és volt elnöke, Bill Gates vezeti. A második helyen Jack Welch, a GE volt vezérigazgatója áll, utána következik Carlos Ghosn, a Nissan, Warren Buffet, a Berkshire Hathaway, és Michael Dell, a Dell első embere. Jeff Immelt, a GE jelenlegi vezérigazgatója a hetedik.

Bolgár áramszolgáltatókat vásárol a CEZ

Az állami tulajdonú Ceské Energeticke Zavody (CEZ) AS cseh villamos művek pénteken aláírta a szerződést a bolgár állami vagyonügynökséggel arról, hogy 281,5 millió euróért 67-67 százalékos tulajdonrészt szerez három bolgár regionális áramszolgáltató cégben. A Szófiát, Szófia körzetét, illetve Plevent ellátó társaságokra kiírt privatizációs tendert a CEZ még júliusban nyerte meg. Az ügylet az eddigi legnagyobb összegű cseh befektetés külföldön. A három áramszolgáltató 1,89 millió ügyfelet szolgál ki, tavaly együttesen 8596 gigawattórányi áramot értékesített, s 19,3 millió leva nyereséget ért el (1 euró=1,95 leva). A bolgár kormány az egész szektort privatizálja: a német E.On AG 140,7 millió euróért szerez szintén 67 százalékos érdekeltséget az ország északkeleti részét lefedő két áramszolgáltatóban, további három társaság pedig az osztrák EVN AG többségi tulajdonába kerül 271 millió euróért.

A 3G esztendeje lesz 2005

A 2005-ös esztendő a harmadik generációs mobilszolgáltatás globális elterjedésének éve lesz, elemzők szerint a mostaninak a kétszeresére, száz fölé fog emelkedni a működő hálózatok száma.

Cseh álom

Külföldön is szép sikereket arat már két fiatal cseh rendező, Filip Remunda és Vit Kusak Cseh álom című filmje, ami azt mutatja be, milyen hatalommal bír a fogyasztók fölött egy jól megtervezett reklámkampány. A készítők reklám- és pr-ügynökségeket, pszichológusokat, grafikai tervezőket és nyomdákat kértek meg, hogy működjenek közre egy olyan szupermarket megnyitásának reklámozásában, amely a valóságban egyáltalán nem épült meg. Az egész folyamatot filmre vették – de nemcsak ezt, hanem azt a jelenetet is, ahogyan a kampány hatására a megadott időpontban ezernél több izgatott vásárló gyűlik össze Prága egyik külvárosában, és hirtelen rájön, hogy az ország legnagyobb és legolcsóbb szupermarketjeként hirdetett áruház egyszerűen nem létezik. Meglepő módon a tömeg nem különösebben dühös, vita alakul ki arról, hogy azoké-e a fő felelősség, akik becsaptak másokat, vagy azoké, akik hagyták magukat becsapni. Idővel aztán a hoppon maradottak egy része átvonul a közeli Tescóba. Az Economist a cseh történelem legnagyobb átverésének nevezi az alkotást, amely igényt tarthat az idei legviccesebb európai film címére is.

Romániát befektetési kategóriába emelte a Fitch

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet két fokozattal feljavította Románia devizában és lejben jegyzett hosszú lejáratú szuverén adósságának besorolását. A devizaadósság minősítése BBB-mínuszra, a beladósságé BBB-re változott az eddigi BB-ről, illetve BB-pluszról. Az új osztályzatok már a befektetésre ajánlott kategóriába tartoznak. A két másik nagy hitelminősítő intézetnél Románia még nem áll ezen a szinten, a Standard & Poor’s BB-plusz, a Moody’s Ba3 fokozaton tartja nyilván a hosszú lejáratú küladósságot. A Fitch a 2007-ben várható EU-csatlakozás kedvező hatásaival, a gyors gazdasági növekedéssel, a részben ennek, részben a jó fiskális politikának köszönhető deficitcsökkenéssel, valamint a szerkezeti reformokkal indokolja a javítást, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan bővülni fog jövőre. Az elemzők többségét meglepte a Fitch lépése, részint mert csak egyfokozatú javítást vártak, részint pedig az időzítés miatt: Románia még nem zárta le a csatlakozási tárgyalásokat az unióval, ráadásul az átminősítésre másfél héttel a parlamenti és elnökválasztások előtt került sor.