Papp Zoltán

Csődgondnok a Rovernél

A PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég csődgondnokaira bízza magát a brit MG Rover Group Ltd. autógyár, miután immár nem tud fizetni beszállítóinak. A vállalat kénytelen volt leállítani termelését egyetlen, Birmingham melletti gyárában, mert a beszállító cégek közölték, hogy tartozásai miatt felfüggesztik az alkatrészellátást. Korábban még valószínűnek látszott, hogy a kormány százmillió font áthidaló kölcsönnel segíti ki az utolsó, még brit tulajdonban lévő nagy tömegben termelő autógyárat, amíg az meg nem egyezik reménybeli megmentőjével, a kínai Sanghai Automotive Industry Corp.-pal (SAIC) (NAPI Gazdaság, 2005. április 5., 6. oldal). Az elképzelés az volt, hogy a SAIC 75 százalékban megveszi és tőkeinjekcióval talpra állítja a Rovert, ám információk szerint az autógyár kritikus pénzügyi helyzete miatt elállt szándékától. Így azonban a kormány sem folyósította a kilátásba helyezett hitelt, a Rover pedig kifutott pénzéből. A Roverrel ellentétben állami segítséghez jutnak viszont a beszállító cégek. A kormány összesen 40 millió fontot juttat nekik, a támogatás elsősorban azt szolgálja, hogy diverzifikálni tudják szállításaikat. Az érintett vállalatoknál mintegy 15 ezer ember munkahelye van veszélyben a Rover miatt, ami alig egy hónappal a választások előtt fontos szempont a kormány számára. A Rover hanyatlása az elmúlt hónapokban felgyorsult, a vállalat a 2003-as 1 százalék után tavaly már csak 0,8 százalékos részesedéssel rendelkezett a nyugat-európai autópiacon – ez 113,5 ezer darabos értékesítést jelentett –, februárban pedig már 0,5 százalékra zsugorodott a ráta.

Erősen kezdte az évet a Hennes & Mauritz

A vártnál magasabb nyereséggel zárta az első negyedévet Európa vezető ruhaáruházlánca, a rövidesen Magyarországon is megjelenő svéd Hennes & Mauritz.

Bejött az adócsökkentés Romániának

Csaknem két százalékkal emelkedtek a román költségvetés bevételei az első negyedévben a januári radikális adókönnyítés ellenére – vagy inkább épp annak hatására.

Mégsem törvényellenes a C-vitamin

Több uniós irányelvet is megsért és ezért érvénytelen az a direktíva, amely drasztikusan szigorítaná a táplálékkiegészítőket – vitaminokat, ásványi és gyógyhatású természetes anyagokat – tartalmazó termékek gyártását és forgalmazását – állapította meg Leendert Geelhoed, az Európai Bíróság főügyésze. Az EU kormányai által 2002-ben elfogadott, ez év augusztusában hatályba léptetni kívánt rendelkezés értelmében csak olyan vitaminokkal és ásványi anyagokkal lehetne dúsítani az élelmiszereket, amelyek szerepelnek egy központi listán, emellett maximálva volna a megengedett vitaminmennyiség, a gyártóknak pedig júliusig közepéig részletesen bizonyítaniuk kellene, hogy termékeik biztonságosak. Geelhoed szerint azonban a direktíva ellenkezik a jogbiztonságról és a jogi védelemről szóló irányelvvel, mivel nem tisztázza, hogy a hatóságok pontosan milyen szabályok alapján engedélyeznek vagy tiltanak be termékeket, továbbá nem felel meg az arányosság elvének sem, mert túl magas költségeket ró a cégekre. A főügyész ugyanakkor közölte, hogy nem elvi kifogást támasztott a direktívával szemben. A tervezett jogszabályt először az egészséges élelmiszereket gyártó és forgalmazó brit cégszövetségek támadták meg hazájukban – ahol az EU-országok közül a legerősebb az élelmiszeripar e szegmense –, az ügy tavaly került át az Európai Bírósághoz. Geelhoed állásfoglalása még nem jelent ítéletet, azt a bírák fogják meghozni – előreláthatólag júliusban –, akik azonban általában a főügyészhez hasonlóan szoktak dönteni. Az érintett vállalatok szerint a direktíva életbe lépése akár ötezer termék, köztük bizonyos C vitaminokat tartalmazó tápanyagok megszűnését is okozhatná.

Megint kikosarazta a Verizont az MCI

A második legnagyobb amerikai távolsági távközlési cég, az MCI Inc. igazgatótanácsa harmadik alkalommal is elutasította a Qwest Communications International Inc. felvásárlási ajánlatát, jóllehet a megemelt összeg csaknem másfél milliárd dollárral magasabb a Verizon Communications Inc. által kínált vételárnál. Február közepén az MCI már megállapodott a Verizonnal, az USA vezető távközlési szolgáltatójával a házasságról, de pár nappal később a rangsorban a negyedik helyen álló Qwest közbeszólt. A Verizon-ajánlat értéke a jelenlegi árfolyamon 7,51 milliárd dollár, a Qwest viszont előbb 8 milliárdot, majd a nemleges válaszra 8,45 milliárdot kínált, amit azonban az MCI szintén elutasított. A kitartó Qwest erre a múlt héten 8,94 milliárd dollárra vitte föl az összeget (NAPI Gazdaság, 2005. április 4., 6. oldal), ám az MCI igazgatói tegnap közölték, hogy bizonytalannak látják a Qwest költségmegtakarítási becsléseit, és aggasztja őket a kérő magas – 17 milliárd dolláros – adósságállománya, ezért továbbra is a Verizont preferálják stabil pénzügyi helyzete és jó növekedési kilátásai miatt. Elemzők jó esélyt látnak arra, hogy az ismételt elutasítás nyomán a Qwest az igazgatótanács megkerülésével ellenséges ajánlatot tesz közvetlenül az MCI részvényeseinek, akik közül sokan keveslik a Verizon kínálta árat.

H&M-ADATOK

(milliárd korona) 2003/04 I. n.év* 2004/05 I. n.év* Árbevétel 11,76 12,61 Üzemi eredmény 1,70 2,20 Adózás előtt eredmény 1,79 2,31 Adózott eredmény 1,16 1,50 EPS (korona) 1,40 1,81 *a decembertől februárig tartó negyedév Forrás: Dow Jones

Állami segítségre szorul a Rover

A brit kormány százmillió font hitelt nyújtana a Rovernak, hogy az autógyár kihúzza addig, amíg tőkéhez jut a kínai SAIC-tól.

Ellenzi az IMF aranyeladási tervét a Bundesbank

A német jegybank ellenzi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azon elképzelését, hogy aranytartalékainak eladásából vagy újraértékeléséből finanszírozza a legszegényebb országok adósságainak elengedését. A hírt elsőként a Frankfurter Allgemeine Zeitung közölte egy belső használatra készült Bundesbank-jelentésre hivatkozva, utóbb a Buba szóvivője úgy nyilatkozott, hogy az újságcikkben írtak a bank hivatalos álláspontját tükrözik. Az adósságelengedés ekképp történő finanszírozásának ötletét eredetileg a brit kormány vetette fel, a hét gazdasági nagyhatalom (G-7) pénzügyi vezetői pedig felkérték Rodrigo Ratót, az IMF ügyvezető igazgatóját, hogy e hónapban terjesszen elő jelentést a javaslatról. Az IMF 103,4 millió uncia arannyal rendelkezik, amelyet 9 milliárd dollár értéken tart nyilván, holott jelenlegi árfolyamon a mennyiség 42,3 milliárd dollárt ér. A Bundesbank szerint azonban a Valutaalap nem fejlesztési szervezet, és a jegybankoktól származó aranytartalékát nem fejlesztési segélyezésre kell fordítania. A Buba felhívja a figyelmet arra, hogy az aranytartalék nem realizált árfolyamnyeresége extra biztonságot jelent és többletforrásokat biztosít a donor országok számára, eróziója pedig negatív hatással járna a jegybankok finanszírozási képességére. Az elképzelést egyébként az Egyesült Államok is ellenzi, a német kormány viszont nyitott arra, hogy ilyen módon segítsenek a szegény országoknak.

Bekebelezi a Unocalt a ChevronTexaco

A ChevronTexaco Corp., az Egyesült Államok második legnagyobb olajtársasága egy 16,4 milliárd dolláros ügyletben felvásárolja a szintén amerikai Unocal Corp.-ot, továbbá átvállalja annak 1,6 milliárd dollárnyi adósságát. A 2001-ben szintén fúzió eredményeként létrejött ChevronTexaco – amely a múlt év végéig 10,7 milliárd dollár készpénzt halmozott föl – 75 százalékban saját részvénnyel, 25 százalékban készpénzzel fizet a Unocal részvényeseinek, az ár részvényenként 62 dollárnak felel meg. Ez 2,3 dollárral alacsonyabb a Unocal múlt pénteki záróárfolyamánál, de az összképhez hozzátartozik, hogy a kilencedik legnagyobb amerikai olajcég részvényei 54 százalékkal drágultak január 5. óta, amikor a Financial Times azt közölte, hogy a hongkongi China National Offshore Corp. (CNOOC) szemet vetett rá. A felvásárlási versenybe időközben nemcsak a ChevronTexaco, hanem az olasz ENI S.p.A. is beszállt, és hétvégi sajtójelentések még az ENI-t tartották a legesélyesebbnek. Tavaly a ChevronTexaco napi 2,51 millió, a Unocal 411 ezer hordó kőolaj-egyenértéket termelt ki, a két társaság kitermelése azonban igencsak eltérő összetételű, a ChevronTexacóénak 28, a Unocalénak 62 százalékát teszi ki a földgáz. A ChevronTexaco számára épp a Unocal ázsiai földgázlelőhelyei a legfontosabbak, a kontinensen ugyanis egyre nő a cseppfolyósított földgáz iránti kereslet. A Unocal 1,75 milliárd hordó kőolaj-egyenértéknyi bizonyított tartalékkal rendelkezik, a ChevronTexaco hétszer ennyivel. A várhatóan hat hónapon belül lezáruló ügylet után a ChevronTexaco több mint kétmilliárd dollár értékű vagyoneladást tervez, s arra számít, hogy az egyesülés évi 325 millió dolláros adózás előtti megtakarítást eredményez.