Háromnegyed milliárd dollárt fizet a Microsoft
Háromnegyed milliárd dollárt fizet a Microsoft
Áttörést hozhat klímaügyben a G8-csúcs
Minden valószínűség szerint áttörést hoz a klimatikus változásokkal szembeni fellépés ügyében a nyolc vezető hatalom (G8) vezetőinek e heti csúcstalálkozója, miután a múlt hét végén diplomatáknak sikerült kidolgozniuk egy megállapodástervezetet. Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Oroszország alkotta csoport eddig alapvetően azért nem tudott megegyezni, mert Washington a tudományos megalapozottság hiányára hivatkozva elutasította az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátásának korlátozásáról szóló kiotói egyezményt. A most elkészült tervezet viszont – amelyet a remények szerint a kormány- és államfők változatlanul jóváhagynak a skóciai Gleneaglesben szerdától péntekig megrendezendő csúcson – kimondja, hogy a tudomány állása szerint az emberi tevékenység hozzájárul a klimatikus változáshoz, s hogy ezért cselekvésre van szükség. Diplomáciai források szerint a szöveg a francia igénynek megfelelően kétszer is explicite utal a kiotói egyezményre, ugyanakkor az USA-nak is engedményt tesz azzal, hogy a környezetre veszélyes emisszió korlátozásának szükségességét nemcsak a klimatikus változással, hanem az energiaellátás biztonságának megőrzésével is összhangba hozza. Ha létrejön a megállapodás, az komoly siker lesz a soros G8-elnök Nagy-Britannia kormányfője számára. Kevésbé gyümölcsözőek Tony Blair erőfeszítései a legszegényebb afrikai országok megsegítésével kapcsolatban. Noha a G8-pénzügyminiszterek a múlt hónapban egyezségre jutottak arról, hogy 40 milliárd dollárt elengednek az érintett országok adósságából, Blair – eddig legalábbis – nem tudta elfogadtatni kollégáival azt az ötletét, hogy az évtized végéig 50 milliárd dollárral növeljék az Afrikának nyújtani tervezett fejlesztési támogatást.
Kanadában épít gyárat a Toyota
A gyorsan növekvő kereslet kielégítése céljából megépíti hetedik észak-amerikai gyárát is a japán Toyota Motor Corp. A világ második legnagyobb autógyárának választása ezúttal egy kanadai városra, az Ontario állambeli Woodstockra esett. A beruházás értéke 800 millió kanadai dollár (650 millió amerikai dollár), a RAV4 hobbiterepjárókat gyártó üzem 2008-ra készül el, éves kapacitása 100 ezer jármű lesz, és legalább 1300 embernek ad majd munkát. A Toyotának jelenleg öt gyára működik Észak-Amerikában – a legújabb, a mexikói decemberben kezdett termelni –, a hatodikat jövőre adják át San Antonióban. A mexikóit nem számítva az eddigi négy üzem tavaly 1,513 millió autót állított elő – ez meghaladja 1,48 milliós hivatalos kapacitásukat –, a hat gyár együttes kapacitása 1,66 millió lesz. A Toyota többek közt azért választotta Kanadát, mert az állami egészségbiztosítás miatt alacsonyabbak az alkalmazottaknak járó egészségügyi juttatások költségei. Ontario állam 70 millió kanadai dollárral járul hozzá a projekthez, azon belül a képzéshez és az infrastruktúra fejlesztéséhez.
Schrödernek sikerült megbuktatnia magát
Gerhard Schröder német kancellár pénteken szándékosan elvesztette a maga ellen kért bizalmi szavazást, s ezzel lehetőség nyílhat arra, hogy az esedékesnél egy évvel korábban, idén szeptemberben általános választásokat tartsanak. Az alsóházban 296-an szavaztak Schröder ellen, 151-en mellette, 148-an pedig tartózkodtak. A német alkotmány értelmében csak az államfő oszlathatja fel a parlamentet és írhat ki új választásokat, és ő is csak akkor, ha kancellár elveszít egy bizalmi szavazást. Az elnöknek ugyanakkor nem kötelessége ezt megtenni, tehát még nem biztos, hogy előrehozott választásokra kerül sor. Horst Köhlernek három hét áll rendelkezésre mérlegelésre, s ha pozitív döntést hoz, legkésőbb 60 napon belül le kell bonyolítani a választásokat. Schröder május végén, az észak-rajna-vesztfáliai tartományi választások elvesztése után vetette föl a szeptemberi megmérettetés ötletét, arra hivatkozva, hogy csak új felhatalmazás birtokában folytathatja reformjait. Az átalakítás azonban eddig lényegében a jóléti állam részleges leépítéséről szólt, ezért nehéz lesz növelni a támogatottságot. Egyes elemzők szerint Schröder esetleg abban bízhat, hogy az ellenzék megosztott az adózással, az egészségüggyel és a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. Egyelőre mindazonáltal politikai öngyilkosságnak tűnik a korai választások kikényszerítése, a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint ugyanis az ellenzéki kereszténydemokraták támogatottsága 44, míg a szociáldemokratáké csak 26 százalék.
Változhat az uniós kartellbírságolás elve
Noha egy friss bírósági döntés nyomán az Európai Bizottság továbbra is fenntarthatná az eddigi gyakorlatot az árkartellben való részvétel büntetése terén, Brüsszel mégis mérlegeli, hogy az aránytalanságok elkerülése céljából változtatást vezet be, nevezetesen figyelembe veszi az érintett vállalatok nagyságát. Az 1998-as vonatkozó irányelv szerint a büntetés összegét egyedül az elkövetett jogsértés súlyossága alapján kell megállapítani; az egyetlen megkötés az, hogy az összeg nem haladhatja meg a cégek éves globális árbevételének 10 százalékát. Ez a gyakorlat azonban erősen eltérő mértékben sújthatja a vállalatokat, amint az a múlt héten újra meg is mutatkozott egy perben. Az Európai Bíróság elutasította egy kartell résztvevőinek a korábban kiszabott bírság csökkentését kérő fellebbezését. A vállalatok szigetelt csővezeték árait fixálták maguk között, amivel ellehetetlenítették egyik riválisukat, de míg közülük a svájci ABB esetében a 65 millió eurós büntetés az éves forgalom 0,25 százalékának felel meg, addig a kisebb cégek számára az összegszerűen alacsonyabb büntetés sokkal súlyosabb tétel: a Logostor Ror 8,9 millió, a Henss/Isoplus 4,95 millió eurót kénytelen fizetni, ami az árbevételük 7, illetve 10 százaléka. Az ilyen egyenlőtlenségek kiküszöbölése miatt merült föl a bizottságban az az ötlet, hogy a nagyobb cégek arányosan nagyobb bírságot fizessenek, de van olyan elképzelés is, amely szerint a kartellban érintett termékből származó árbevételt vennék figyelembe a büntetés kiszabásakor.
Orosz tévébe társul be az RTL
A német Bertelsmann AG médiacsoporthoz tartozó RTL Group tévé- és rádiótársaság 30 százalékos tulajdonrészt vásárolt az orosz REN TV-ben. Ez az első eset, hogy nyugat-európai tévétársaság jelentős érdekeltséget szerez egy orosz tévében. A moszkvai székhelyű REN az utolsó nagy független orosz adó, műsoraiban nyíltan bírálja Vlagyimir Putyin elnököt és politikáját, ezért a Kreml régóta rossz szemmel nézi. Adása 97 millió emberhez jut el. Az Európában piacvezető – 31 tévé- és 30 rádiócsatornát működtető – RTL a REN elnökétől, Irina Lesznyevszkajától és fiától, az ügyvezető igazgatói tisztséget betöltő Dmitrij Lesznyevszkijtől vette meg a pakettet, a vételárat nem hozták nyilvánosságra. A REN további 70 százaléka az Egyesített Energiarendszerek (UES) orosz villamos művek tulajdonában van. Anatolij Csubajsz, az UES vezérigazgatója a minap közölte, hogy meg akarnak válni a REN-től. A vonatkozó orosz jogszabály értelmében külföldi társaság maximum 49 százalékos tulajdonrésszel rendelkezhet tévéadókban, az RTL azonban egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy kívánja-e növelni érdekeltségét.
Célegyenesben a versenyaz olimpia helyszínéért
Ezen a héten dönt a NOB arról, melyik város rendezheti meg a 2012-es olimpiát. A legtöbben Párizst várják befutónak, amely az athéni példából okulva takarékosabb programot tervezett.
Célegyenesben a verseny a 2012-es olimpiáért
Ezen a héten dönt a NOB arról, melyik város rendezheti meg a 2012-es olimpiát. A legtöbben Párizst várják befutónak, amely az athéni példából okulva takarékosabb programot tervezett.
Változhat az uniós kartellbírságolás
Brüsszel azt mérlegeli, hogy az aránytalanságok elkerülése céljából változtat az árkartellben való részvétel büntetésénél.
A Google keresőoldalát használja a T-Mobile
A jövőben a Google keresőoldala lesz az előre beállított kezdőlap azok számára, akik igénybe veszik a Deutsche Telekom AG-hez tartozó T-Mobile új, teljes körű internet-hozzáférést biztosító szolgáltatását. A mobilcégek zöménél még a harmadik generációs nagysebességű hálózatokon is csak meghatározott honlapokat lehet megnézni a telefonokon – a T-Mobile-nál a t-zones, a világelső brit Vodafone-nál a Live! tartalmazza ezt a kínálatot –, a német társaság azonban most szakít ezzel a gyakorlattal, és korlátlan használatot tesz lehetővé „web 'n' walk” nevű szolgáltatásával. A Google-lal való megállapodás célja az, hogy a felhasználókban a mobilinternetes csatlakozáskor rögtön tudatosuljon, hogy telefonjukkal ugyanúgy szörfözhetnek a hálón, mint a számítógépükkel. Az újítás hátterében az áll, hogy a mobiltársaságok internetes szolgáltatásai a tartalom korlátozottsága miatt nem igazán népszerűek, ugyanakkor a hanghívások árának csökkenése nyomán a cégeknek muszáj új bevételi forrást találniuk. A web 'n' walkot júliustól kínálják Németországban és Ausztriában, de még az idén bevezetik Nagy-Britanniában, Hollandiában és Csehországban is. A szolgáltatás havi díja 10 euró, ez 30 megabájtnyi adatforgalmat foglal magában. Egyelőre csak négyféle készülékkel – a Sidekick II miniszámítógéppel, a Nokia 6680 modellel és két kéziszámítógéppel – lehet igénybe venni, így a régebbi eszközök tulajdonosai kénytelenek lesznek beérni a t-zoneszal. A T-Mobile már tervezi további alkalmas telefonok forgalmazását.