A várakozások szerint július 6-án a világ 200 országában mintegy egymilliárd ember fogja tévén nézni, ahogyan Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke Szingapúrban kihirdeti a 116 tagú testület döntését arról, hogy az öt pályázó – London, Madrid, Moszkva, New York és Párizs – közül melyik adhat otthont a 2012-es játékoknak. A fő esélyes Párizs – a világ legnagyobb internetes sportfogadási irodája, a PinnacleSports.com 2/9-es oddsot határozott meg a francia főváros győzelme esetére – azaz 9 dollár tétre 2 dollár a nyeremény –, míg London ötszörös, Madrid 20-szoros, New York 21-szeres, Moszkva 70-szeres pénzt fizet.
Az öt pályázó nagyon erős versengést folytatott, ami a Time magazin szerint meglepő annak fényében, hogy az athéni példa elriasztólag is hathatott volna rájuk. A görögök 3 milliárd dollárnak megfelelő összeget költöttek a létesítményekre, 8 milliárdot az infrastruktúrára és a biztonságra. A szervezők számára a lebonyolítás 2,4 milliárd dollárba került, a játékok nyeresége pedig csak 9,2 millió dollár volt. Nagyrészt az olimpia az oka annak, hogy a görög államháztartási hiány évek óta túllépi a valutauniós limitet, a bruttó hazai termék 3 százalékát. Ráadásul a 36 létesítmény közül sok üresen áll, a fenntartásuk viszont évi 100 millió dollárt visz el.
New York esélyei épp a költségek miatt romlottak, az önkormányzat ugyanis néhány hete leszavazta, hogy horribilis összegért, kétmilliárd dollárért új stadiont építsenek. London nagyvonalúbb, a programjában 11,5 milliárd dollárt szán csak a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Párizs szemmel láthatóan okult az athéni példából, s úgy döntött, hogy győzelme esetén a 32 létesítményből 12 ideiglenes lesz, a többi számára pedig már megvan a későbbi hasznosítás terve.
A korábbi évek korrupciós botrányai nyomán a NOB reformokat vezetett be, így ma már szinte kizárt, hogy a pályázó városok pénzért vagy más módon szavazatokat vásároljanak maguknak. A Financial Times szerint e tisztulási folyamattal is magyarázható a szponzorok adakozási kedvének növekedése: a 2001–2004-es időszakban a tizenegy támogató vállalat 603 millió dollárt adott, a folyó, 2008-ig tartó periódusban ugyanennyi cég már mintegy 850 millióval gazdagítja a NOB-ot.
Papp Zoltán