Papp Zoltán

Intő a Fitchtől Olaszországnak

Egyszerre két figyelmeztetést is kapott tegnap az olasz kormány: a Fitch hitelminősítő intézet negatívra rontotta az ország kilátását, az Európai Bizottság pedig felszólította Rómát, hogy 2007-re vigye le 3 százalék alá a deficitet.

Olajpiaci bizonytalanság az iráni elnökválasztás után

Már csak ez hiányzott – jelentette ki a Handelsblattnak Heino Elfert, a hamburgi Energie-Informationsdienst szaklap szerkesztője arra utalva, hogy Iránban az ultrakonzervatív Mahmúd Ahmadinedzsad nyerte az elnökválasztást. A frissen megválasztott elnök már első megnyilatkozásával felborzolta az olajpiaci szereplők kedélyeit, azt hangoztatva, hogy felül kell vizsgálni a kitermelési és exportszerződéseket, mert az ágazatban nem tiszta a helyzet és erős a korrupció. Leszögezte továbbá, hogy az olajiparban – és a gazdaság más területein is – a belföldi befektetőknek kell előnyt élvezniük. Elemzők biztosra veszik, hogy Ahmadinedzsad győzelme után távozni kényszerül tisztségéből Bidzsan Szanganeh olajügyi miniszter és az Iránt a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetében (OPEC) képviselő Hosszein Kaszempúr Ardebili, ők ugyanis mindketten a másik elnökjelöltet, a mérsékelt Akbar Hashemi Rafszandzsanit támogatták. Irán napi négymillió hordóval a világ negyedik legnagyobb olajtermelője Szaúd-Arábia, Oroszország és az USA mögött, így a most előálló bizonytalanság újabb árfelhajtó tényezőt jelent a piacokon. New Yorkban tegnap új rekordra, 60,58 dollárra emelkedett az olaj hordónkénti ára az augusztusi határidős ügyletekben, Londonban még nem érte a 60 dollárt, de az 59,17 dollár szintén új csúcs. A hetek óta tartó drágulást elsősorban az motiválja, hogy az amerikai finomítási kapacitások szűkössége miatt a téli időszakban kínálati hiány léphet föl. Elemzők szerint a spekulatív befektetők most folyamatosan tesztelik, hogy a fogyasztók meddig hajlandók elviselni a drágulást. A folyamatot csak jelentős keresletcsökkenés törhetné meg, ennek azonban egyelőre semmi jele.

Fokozza együttműködését a Microsoft és a Toshiba

A partneri kapcsolat erősítéséről állapodott meg a Microsoft és a Toshiba, a kooperáció részeként az Xbox játékkonzol következő változatába már a japán cég DVD-technológiáját építhetik be.

Javult a német Ifo-index

A májusi 92,9-ről 93,3 pontra javult júniusban a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet által készített német üzleti bizalmi index. A jelenlegi helyzet megítélésére vonatkozó részindex 93,4-ről 93,7, a kilátásokat tükröző részindex 92,3-ról 92,9 pontra emelkedett. A főindex javulása – ami megfelel az elemzői várakozásnak – négyhavi romló trendet szakított meg, Hans-Werner Sinn, az Ifo elnöke mindazonáltal hangsúlyozta, hogy elsietett dolog volna ebből a gazdaság fellendülésére következtetni. A bizalom ugyanis elsősorban azért erősödött, mert bő egy hónapja Gerhard Schröder kancellár bejelentette, hogy szeptemberre hozná előre az egyébként csak 2006-ban esedékes általános választásokat. A cégek többsége azt reméli, hogy a várhatóan hatalomra kerülő kereszténydemokraták sikeresebb gazdaságpolitikát fognak folytatni. Hozzájárult még az index alakulásához az euró számottevő gyengülése, ami javítja az exportáló vállalatok pozícióját. Az index ugyanakkor még nem tükrözi az olajárnak az elmúlt hetekben bekövetkezett jelentős emelkedését – a cégek július elsején kapták meg az Ifo kérdőívét –, így fennáll a veszély, hogy a drágulás miatt júliusban ismét romlik a mutató.

Diverzifikál a Gazprom

A jelenleg dominánsan földgázkitermeléssel foglalkozó orosz Gazprom arra készül, hogy erősít a kőolaj-kitermelés és a villamos áram előállítása terén – közölte Alekszej Miller, a vállalat vezérigazgatója. A Gazprom – a világ legnagyobb gáztársasága – a BP, az Exxon Mobil és a Shell példáját kívánja követni termékszerkezetében, e cégek teljes kitermelésén belül 55 százalék körül van az olaj részesedése. Tavaly decemberben a Gazprom bizonyított és valószínű kőolajtartaléka 1,3 milliárd hordó volt, de a vállalat fontolgatja újabb lelőhelyek megvásárlását. Miller elmondta azt is, hogy a francia Totalhoz és az olasz ENI-hez hasonlóan a Gazprom bővíteni kívánja áramtermelési kapacitását, miután immár 25 százalékkal rendelkezik a Moszkvát ellátó Moszenergóban és 10 százaléka van az egész országra kiterjedő egységes energiarendszerben. A diverzifikációhoz szükséges felvásárlásokhoz a forrást részben az a 203,5 milliárd rubel (7,1 milliárd dollár) jelenti, amiért az állam – a Rosznyeftyegazon keresztül – megvásárol egy 10,7 százalékos Gazprom-pakettet. A most lezárt ügylet eredményeként az állami tulajdonhányad 50 százalék fölé emelkedik, miáltal megnyílik a lehetőség a részvények kereskedelmével kapcsolatos jelenlegi korlátozások feloldására. Jelenleg 20 százalékban maximálják a külföldiek által birtokolható tulajdonrészt, s a nem orosz befektetők csak a teljes részvényállomány 3 százalékát kitevő amerikai letéti jegyeket (ADR) adhatják-vehetik szabadon. Dmitrij Medvegyev, a Gazprom elnöke pénteken bejelentette, hogy az év végéig teljesen liberalizálják a kereskedést, ami elemzők szerint számottevően növelni fogja a papírok iránti külföldi keresletet.

Csökkenti üzletágainak számát a General Electric

Összevonások útján az eddigi tizenegyről hatra csökkenti üzletágainak számát az amerikai General Electric Co. Az új struktúrában a vegyes ipari, szolgáltatási és médiatevékenységet folytató csoport a GE Infrastructure, GE Industrial, GE Healthcare, GE Consumer Finance, GE Commercial Finance Services, valamint az NBC Universal részlegekből fog állni. Az átalakítás évi 200–300 millió dollár költségmegtakarítást eredményez és egyszerűbbé teszi a döntéshozatalt. Elemzők üdvözölték a reorganizációt, miután a GE már kezdett túlburjánzani annak következtében, hogy 2001 szeptembere, Jeffrey R. Immelt vezérigazgató hivatalba lépése óta 60 milliárd dollárt költött akvizíciókra, bár 15 milliárdért el is adott részvényeket. Az átalakításhoz generációváltás is kapcsolódik a csúcsvezetésben, ugyanis a három legnagyobb árbevételű – a kereskedelmi pénzügyi, az infrastrukturális és az ipari – divízió élére új, a fiatalabb nemzedéket képviselő alelnökök kerülnek.

Folytatja a karcsúsítást az Alcoa

Globális alkalmazotti létszámának öt százalékától, 6500 főtől kíván megválni az egyesült államokbeli Alcoa Inc., a világ legnagyobb alumíniumgyártója. A vállalat ezzel párhuzamosan bezárja több üzemét is. A leépítésekre a következő 12 hónapban kerül sor, a szerkezetátalakítás nettó 220–250 millió dollár egyszeri kiadással jár – az Alcoa ezt a második negyedévi mérleg terhére számolja el –, ugyanakkor a számítások szerint évi 150 millió dollár megtakarítást jelent adózás előtt. Az Alcoa már az első negyedévben megkezdte a karcsúsítást, eddig 1800 munkahely szűnt meg. A racionalizálás két ütemének együttes költsége 245–275 millió dollár, a várt megtakarítás pedig évi 195 millió dollár, szintén adózás előtt. A társaság részint az energiaköltségek emelkedésével, részint az értékesítési ár csökkenésével indokolja a leépítéseket. Március óta az alumínium ára 13 százalékkal esett – írta a Bloomberg. Az Alcoa egyéb hatékonyságnövelő intézkedésekkel is igyekszik lefaragni költségeit, s az idei év egészére összesen 620 millió dolláros megtakarítást tűzött ki célul. A világ 38 országában érdekeltségekkel rendelkező csoportnak Magyarországon négy cége van: az Alcoa-Köfém Kft., az Alcoa CSI Magyarország Kft., az Alcoa-Fujikura Kft. és az Alcoa Európai Keréktermék Kft.

Már hatvan dolláron az olajár

Elérte a lélektani 60 dolláros szintet az olaj hordónkénti ára, és az emelkedés várhatóan folytatódik, miután a drágulást a finomítási kapacitás gyorsan nem kiküszöbölhető szűkössége okozza.

Áfaemelést fontolgat a román kormány

Az általános forgalmi adó 2-3 százalékos növelését helyezte kilátásba a román pénzügyminiszter. A jegybank rövidesen megszünteti a külföldi bankszámlanyitásra vonatkozó korlátozásokat.