Papp Zoltán

Munkaidejük negyedét ellógják az amerikaiak

Az egyesült államokbeli alkalmazottak saját bevallásuk szerint a napi nyolcórás munkaidőből több mint kettőt nem munkavégzéssel töltenek – ezt a megdöbbentő eredményt hozta az America Online és a Salary.com felmérése. A tízezer megkérdezett személy válaszaiból az derül ki, hogy naponta átlagosan 2,09 órán át végeznek olyasmit, amit dologidőben nem kellene. A Salary.com vezetői előzetesen csak egy óra lógásra számítottak. A több mint kétórányi lazítás azt jelenti, hogy az amerikai vállalatok évente 759 milliárd dollárnyi bért vesztegetnek el. A leggyakoribb improduktív időtöltés a nem a munkavégzéshez kapcsolódó internetezés: ezt az emberek 45 százaléka jelölte meg az első helyen. A második a munkatársakkal való nem szakmai beszélgetés, 23 százalékkal. A férfiak és a nők lényegében ugyanannyit lógnak, a generációk között viszont nagy a különbség: a demográfiai hullámhegy tagjai (az 1950 és 1959 között születettek) csak 0,7 órára, a 20–25 évesek ellenben már 2 órára kapcsolódnak ki. A lustasági rangsort a biztosítási szektor vezeti napi 2,5 órával, utánuk jönnek az állami alkalmazottak (a tanárok nélkül) 2,4, majd a kutatásban és fejlesztésben dolgozók 2,3 órával.

Munkahelyeket teremt a foci-vb

A jövő évi labdarúgó-világbajnokság a rendező Németországban legalább 50 ezer ideiglenes munkahelyet fog teremteni – jelentette be a szövetségi munkaügyi hivatal. A korábbi elemzések ennél kevesebbel számoltak. A Postbank júniusban 40 ezer új munkahellyel kalkulált, és a pénzintézet számításai szerint ennek negyede a sportesemény után is fennmaradt volna. Új munkaerőre szükség is lesz, ugyanis a német kormány 3,9 milliárd eurót költ új utak építésére, és 500 millió euró jut közlekedésirányító rendszerekre is. A 2006. június 9-én kezdődő egy hónapos rendezvény meccseit 12 stadionban rendezik meg, a sportlétesítmények felújítására és modernizálására eddig másfél milliárd eurót költöttek. Az új munkahelyeket elfoglalókon túl 15 ezer önkéntes is segíti majd a szervezőket a torna során.

Összetöpörödött az LG.Philips-profit

Az LCD-monitorok árának zuhanása és a túlkínálat miatt éves összehasonlításban 94 százalékot esett az idei második negyedévben az LG.Philips LCD Co. nettó nyeresége és 96 százalékot az üzemi profit. Az első három hónaphoz képest azonban még ez is javulást jelent, mivel azt 79 milliárd von nettó veszteséggel zárta a Samsung Electronics után a második számú, dél-koreai–holland vegyesvállalat, a világ második legnagyobb LCD-gyártója. Ezzel vége szakadt az előző három negyedévben tapasztalt nyereségcsökkenésnek. A javulás a 17 hüvelykes monitorok növekvő értékesítésének és mintegy 4,5 százalékos áremelkedésének köszönhető. Az elemzők a második félévben további javulást várnak a növekvő kínálat és az emelkedő árak nyomán, az éves nyereség azonban így is csak 349 milliárd von (330,9 millió dollár) körül lesz a Reuters által megkérdezett elemzők szerint, ami alig egyötöde a tavalyi 1660 milliárdnak. A leggyakrabban használt lapos képernyők, az LCD-monitorok ára a múlt év közepén kezdett zuhanni, mivel a Dél-Koreában és Tajvanon beindult gyártóüzemek erősen megnövelték a kínálatot. Az elmúlt hónapokban a számítógépes monitorok ára stabilizálódni kezdett az asztali komputerek és a notebookok iránti kereslet növekedése nyomán, és az elemzők a harmadik negyedév végéig százalékban számítva egy számjegyű áremelkedésre számítanak. A jövő év első felében azonban egyes elemzők szerint ismét túlkínálat alakul majd ki, mivel idén új gyártósorok indultak be, így az év vége felé újabb szériák kerülnek a piacra.

Luxemburgi igen az EU-alkotmányra

A végleges eredmények szerint a választók 56,52 százaléka igent mondott az Európai Unió alkotmányára a tegnapi luxemburgi népszavazáson (amelyen kötelező volt a részvétel). A francia és holland elutasítás után Luxemburg az első EU-tag, amelynek kormánya vállalta a referendum kockázatát. Jean-Claude Juncker miniszterelnök abban bízik, hogy a siker új életet lehel az alkotmányozási folyamatba.

Orosz gázmezőket cserél a Shell és a Gazprom

Nagy értékű oroszországi földgázmezők cseréjéről állapodott meg a Royal Dutch/Shell Group és az orosz Gazprom. A Shell átengedi a Gazpromnak a Szahalin–2 földgázprojekt 25 százalék plusz egy részvényből álló pakettjét, amiért cserébe az orosz óriásvállalat 50 százalékos részesedést ad a nyugat-szibériai Zapoljarnoje földgázmező fejlesztéséből. Utóbbi a legnagyobb orosz földgázmező, amelyből tavaly 100 milliárd köbmétert termeltek ki, ez a mennyiség – amely még 20 évig tartható – teljes egészében fedezné Németország és Lengyelország teljes gázszükségletét. Mindennek ellenére a brit–holland olajtársaság által kínált csomag a nagyobb értékű – a Shell mellett a japán Mitsui & Co. és a Mitsubishi Corp. tulajdonában lévő Szahalin–2 a tervek szerint 2007-ben már 9,6 millió tonna cseppfolyós földgázt állít elő –, a különbözetet a Gazprom készpénzzel és további eszközök átadásával egyenlíti ki. A nyolcéves tárgyalássorozatot lezáró egyezség mindkét fél számára előnyös. A Gazprom már régóta szemet vetett a távol-keleti Szahalin-szigeten működő projektekre, emellett a Zapoljarnoje mélyebb rétegeiben elhelyezkedő nyersanyag kitermeléséhez szüksége lehet egy nemzetközi cég tapasztalataira is. A Shell pedig úgy jut újabb és a további oroszországi terjeszkedést segítő készletekhez, hogy közben megtartja a Szahalin–2 30 százalékos részesedését, így a cseppfolyósföldgáz-üzletet sem kell feladnia.

Csökken a lengyel munkanélküliség

A májusi 18,3 százalékról júniusban 18,1 százalékra mérséklődött a munkanélküliek aránya Lengyelországban. Jacek Mecina gazdasági miniszterhelyettes szerint jó esély van arra, hogy az év végére 17,5-17,6 százalékra süllyedjen a ráta, ami azonban még mindig messze a legmagasabb az Európai Unión belül. Két évvel ezelőtt még 20 százalék fölött volt a munkanélküliség. Elemzők szerint a munkaerő-piaci szabályozás és a segélyezés átalakítása nélkül nem fog jelentősen javulni a helyzet, már csak azért sem, mert a minimálbér mindössze 200 zlotyval (5 euróval) több a havi munkanélküli-segélynél. Jan Rokita, a jelenleg ellenzékben lévő, de a szeptemberi választások után várhatóan hatalomra kerülő Polgári Platform elnöke reformokat helyezett kilátásba, amelyek szükségességét mindenekelőtt azzal indokolja, hogy a huszonévesek körében 40 százalék a munkanélküliek aránya.

Váratlan javulás az eurózóna kiskereskedelmében

Az áprilisi 1,1 százalékos visszaesés után májusban ugyanilyen mértékben nőtt havi viszonylatban a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben. Éves összehasonlításban 2,0 százalékos volt a bővülés. Az Eurostat által közölt adatok meglepetést keltettek, a konszenzus ugyanis 0,4 százalékos havi és 0,6 százalékos éves növekedés volt. Elemzők ugyanakkor óvakodnak messzemenő következtetéseket levonni a forgalom hirtelen erősödéséből, amelyet inkább korrekciónak tartanak az áprilisi zuhanáshoz képest. Németországban 1,2, Franciaországban 0,6 százalékkal emelkedtek az eladások áprilishoz képest.

Karcsúsít a Sanyo

Tizenöt százalékos, 14 ezer fős létszámleépítést és drasztikus profilszűkítést irányoz elő a japán Sanyo Electric Co. Ltd. tegnap nyilvánosságra hozott hároméves szerkezetátalakítási programja. A szigetország harmadik legnagyobb elektronikai vállalata az utóbbi időben egyre nehezebben viseli az olcsóbban gyártó riválisok nyomását, ráadásul tavaly egy földrengés súlyos károkat okozott félvezetőgyártó üzemében. A márciussal zárult üzleti évet a társaság rekordnagyságú, 171,5 milliárd jen (1,537 milliárd dollár) veszteséggel zárta. A program szerint nyolcezer állást Japánban szüntetnek meg, s szintén az anyaországban felszámolják a gyártási kapacitás 20 százalékát. A cél az éves működési költség 70 milliárd jenes csökkentése. Bár a profilszűkítésről még nincs végleges döntés, már tudni lehet részint azt, hogy az 5 százalékos üzemi nyereségrátát el nem érő üzletágak esetében veszik fontolóra a bezárást, részint pedig azt, hogy a vállalat főként az elemek és akkumulátorok gyártására kíván koncentrálni. Így a leépítés várhatóan nem érinti az éppen ilyen termékeket előállító dorogi székhelyű Sanyo Hungary Kft.-t, amely az év elején azt jelentette be, hogy 6,5 milliárd forintos beruházással új üzemet létesít.

Hatalmi harc a Volkswagennél

A múlt héten kirobbant kenőpénzbotrány a szakszervezet befolyásának gyengítése révén megnyithatja az utat a Volkswagen szerkezetátalakításához.