Papp Zoltán

Felemásan alakult az olasz ipari termelés

Olaszország ipari termelése májusban 1,6 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest, éves összehasonlításban viszont ugyanilyen mértékben csökkent - közölte a statisztikai hivatal. A havi mutató kedvező alakulását meghatározta, hogy a bázisadat nagyon gyönge. Áprilisban ugyanis - nagyrészt az egynapos általános sztrájk miatt - a kibocsátás 1 százalékkal csökkent márciushoz képest. A fogyasztási cikkek gyártása 0,8 százalékkal emelkedett éves viszonylatban, a beruházási javaké 5,2 százalékkal visszaesett, a félkész termékeké 1,3 százalékkal csökkent. A Reuters elemzői szerint az ipari termelés a második negyedévben a legjobb esetben stagnált az elsőhöz képest, a harmadik és a negyedik negyedévben viszont már 3, illetve 3,5 százalékos bővülés várható. (NAPI)

Bekebelezi a Pfizer a Pharmaciát

Az egyesült államokbeli Pfizer Inc. megerősíti a pozícióját a világ legnagyobb gyógyszergyártójaként, miután 60 milliárd dollárért felvásárolja hazai riválisát, a Pharmacia Corp.-ot. A 10 százalékos világpiaci részesedésű vállalatóriás létrejötte új konszolidációs hullámot indíthat el a gyógyszeriparban.

Száguld a kínai gazdaság

Kína bruttó hazai terméke (GDP) az első félévben 7,8 százalékkal gyarapodott, ráadásul a második negyedévben gyorsult a növekedés. A gazdaság lendületét főként az export és a beruházások biztosították. Elemzői vélemények szerint az idei növekedés magasabb lesz a tavalyi 7,3 százaléknál.

A rendszerváltás óta a legkisebb a lengyel infláció

Júniusban folytatódott az infláció csökkenése Lengyelországban, a fogyasztói árindex 12 havi összevetésben 1,6 százalékkal emelkedett a májusi 1,9 százalék után - jelentette a statisztikai hivatal. A piaci várakozásoknak megfelelő - még nem végleges - ráta a legalacsonyabb a rendszerváltás óta. Havi viszonylatban az árak 0,4 százalékkal emelkedtek, ez valamivel rosszabb a májusi 0,2 százalékos drágulásnál. A 12 havi infláció kedvező alakulása elsősorban az élelmiszeráraknak tudható be, amelyek 1,3 százalékkal csökkentek tavaly júniushoz képest. Elemzők az infláció gyengülése ellenére sem számítanak arra, hogy a jegybank monetáris politikai tanácsának csütörtöki ülésén leszállítanák a kamatokat, köztük a 9 százalékos alapkamatot. A jegybank részint attól fél, hogy a dezinflációs trend már júliusban megtörik a zloty utóbbi hetekben tapasztalt gyengülése és az importárak emiatt bekövetkező emelkedése miatt - a fizetőeszköz június eleje óta a dollárhoz képest 4, az euróhoz képest 11 százalékot veszített értékéből -, részint meg akar győződni arról, hogy az új pénzügyminiszter, Grzegorz Kolodko nem lazít a költségvetési politikán.

Nincs áttörés az EU agrárreformjának ügyében

A várakozásoknak megfelelően nem közeledtek érdemben az álláspontok az Európai Unió mezőgazdasági minisztereinek tegnapi tanácskozásán, amelynek témája a brüsszeli bizottság által a közös agrárpolitika (CAP) reformjára tett javaslat volt. Az értekezleten a német-francia szembenállás dominált. Renate Künast német agrárminiszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy országa, - az EU-büdzsé legnagyobb nettó befizetője - a reform eredményeként a keleti bővítés után még rosszabb helyzetbe kerüljön. Berlin a szubvenciók nagyobb mértékű leépítését szorgalmazza, ugyanakkor elutasítja a javaslatnak azt az elemét, hogy az egy gazdaság által kapható éves jövedelemtámogatást 300 ezer euróban maximálják, mivel ez káros lenne a nagygazdaságoknak. Ezt az álláspontot osztja Nagy-Britannia is, míg Franciaország a mediterrán EU-tagokat és Írországot tudhatja maga mögött. Ezek az országok a jelenlegi nagyvonalú támogatási rendszer fenntartásában érdekeltek, álláspontjuk szerint - mint Hervé Gaymard francia agrárminiszter fogalmazott - a mezőgazdaságot nem lehet tisztán költségvetési alapokon kezelni, ennél fontosabb a történelmi múlt és „a vidék iránti érzék”. Úgy tűnik, a német-francia vita nem is fog egyhamar megoldódni. Jacques Chirac francia köztársasági elnök - aki korábban maga is agrárminiszter volt - tegnap úgy nyilatkozott, hogy csak az őszi német választások után próbálnak majd megállapodásra jutni. A választások szeptember végén lesznek, s a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint valószínűleg jobboldali fordulatot hoznak. (NAPI)

Az olajkereslet erősödésére számít az IEA

A világgazdasági fellendülés erősödésének hatására jövőre 1,4 százalékkal, 77,3 millió hordó/napra nő a globális olajkereslet - áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentésében. A 1,1 millió hordó/napos emelkedés csaknem kétszerese az 1998 és 2002 közötti évek átlagosan 580 hordó/napos keresletbővülésének, viszont elmarad az 1995-1997-es időszak 1,69 millió hordó/napos átlagos növekedésétől. Az IEA szerint jövőre az átlagos kőolajár alacsonyabb lesz, mint idén, de a jelentés számszerű prognózist nem ad. A keresletnövekmény többségét a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetén (OPEC) kívüli termelők fogják kielégíteni, amelyek előreláthatólag napi 700 ezer hordóval fokozzák kitermelésüket. Az IEA előrejelzései az utóbbi időben nem a legjobban sikerülnek, 2001-re az ügynökség 1,9 millió hordó/napos keresletbővülést jósolt, amiből a valóságban 160 ezer hordó/nap lett, majd az ez évre szóló 800 ezer hordó/napos eredeti prognózis többszöri módosítás után 250 ezerre változott.

Hatékonyabb szabályozást vár Varsótól az OECD

A tervgazdaságról a piacgazdaságra való átmenet során Lengyelország messzemenően megreformálta a szabályozási környezetet, de az átalakítást még folytatni kell, kiküszöbölendő a meglévő hiányosságokat - áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentésében. A dokumentum szerint a szabályozás minősége központi és helyi szinten egyaránt kívánnivalókat hagy még maga után, különösen ami a kisvállalkozások működésére vonatkozó előírásokat illeti. A jelentés készítői egyszersmind sürgetik a szabályok érvényesítésének hatékonyabbá tételét, s rámutatnak, hogy a hivatali eljárások még mindig túl időigényesek és kiszámíthatatlanok, ami gyakran fölösleges költségekkel terheli a cégeket. A jelentés áttekinti néhány fontos ágazat helyzetét is. A javasolt változtatások közt szerepel a gáz- és az árampiac további liberalizációja azzal a céllal, hogy az újonnan belépő cégek teljes jogú résztvevők lehessenek a piacon. Hasonlóképpen a verseny erősítését szorgalmazza az OECD a távközlésben és a postai szolgáltatásokban. Makrogazdasági tekintetben a jelentés a megoldásra váró problémák közt említi a folyó fizetési mérleg magas hiányát, a külföldi adósságot, valamint a növekvő munkanélküliséget. A jelentés ugyanakkor nagy sikerként ismeri el a térség egyik legjobbjának számító erős pénzügyi szolgáltatási rendszer megteremtését. (NAPI)

Bírósági stop az E.ON-nak

Egy német bíróság törvényességi aggályokra hivatkozva felfüggesztette annak az ügyletnek a végrehajtását, amelynek eredményeként az E.ON AG - a versenyhivatali döntést felülbíráló kormányengedéllyel - teljes egészében a Ruhrgas AG tulajdonosává válhatna. A gazdasági minisztérium szerint az engedély jogos volt.

Üdvözlik az euró erősödését a pénzügyminiszterek

Nem hozott megoldást a költségvetési problémákra az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácskozása, ugyanakkor a kiadott közleményből úgy tűnik, az érintettek nem akarják élezni a konfliktust. A miniszterek és az ECB üdvözölték az euró erősödését.