A várakozásoknak megfelelően nem közeledtek érdemben az álláspontok az Európai Unió mezőgazdasági minisztereinek tegnapi tanácskozásán, amelynek témája a brüsszeli bizottság által a közös agrárpolitika (CAP) reformjára tett javaslat volt. Az értekezleten a német-francia szembenállás dominált. Renate Künast német agrárminiszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy országa, - az EU-büdzsé legnagyobb nettó befizetője - a reform eredményeként a keleti bővítés után még rosszabb helyzetbe kerüljön. Berlin a szubvenciók nagyobb mértékű leépítését szorgalmazza, ugyanakkor elutasítja a javaslatnak azt az elemét, hogy az egy gazdaság által kapható éves jövedelemtámogatást 300 ezer euróban maximálják, mivel ez káros lenne a nagygazdaságoknak.
Ezt az álláspontot osztja Nagy-Britannia is, míg Franciaország a mediterrán EU-tagokat és Írországot tudhatja maga mögött. Ezek az országok a jelenlegi nagyvonalú támogatási rendszer fenntartásában érdekeltek, álláspontjuk szerint - mint Hervé Gaymard francia agrárminiszter fogalmazott - a mezőgazdaságot nem lehet tisztán költségvetési alapokon kezelni, ennél fontosabb a történelmi múlt és „a vidék iránti érzék”. Úgy tűnik, a német-francia vita nem is fog egyhamar megoldódni. Jacques Chirac francia köztársasági elnök - aki korábban maga is agrárminiszter volt - tegnap úgy nyilatkozott, hogy csak az őszi német választások után próbálnak majd megállapodásra jutni. A választások szeptember végén lesznek, s a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint valószínűleg jobboldali fordulatot hoznak.
(NAPI)
Papp Zoltán