Papp Zoltán

Belehúzott az eurózóna ipara

Októberhez képest kerek 1 százalékkal nőtt tavaly novemberben az eurózóna ipari termelése - derül ki az Eurostat jelentéséből. Ez a legmagasabb havi növekedés 2001 augusztusa óta. Éves összehasonlításban a kibocsátás 3 százalékkal emelkedett. A Reutersnak nyilatkozó elemzők szerint a novemberi mutatók örvendetesek ugyan, de nem lehet arra következtetni belőlük, hogy az euróövezet markáns fellendülés előtt állna. Az egyes ipari ágazatok közül havi viszonylatban a tartós fogyasztási cikkek kategóriájában mutatkozott a legnagyobb, 2,1 százalékos növekedés. A beruházási javak gyártása 1,6 százalékkal erősödött. Az országok rangsorát Görögország vezeti az ipari termelés 4,6 százalékos novemberi emelkedésével, utána jön Németország és Hollandia egyaránt 2,4 százalékkal, a legrosszabbul pedig Portugália ipara teljesített: 2,3 százalékkal zsugorodott. (NAPI)

MICROSOFT-ADATOK

(milliárd dollár) 2001. X-XII. 2002. X-XII. Árbevétel 7,741 8,541 Adózott eredmény 2,283 2,552 EPS (cent) 41 47 Forrás: Dow Jones

Kettős elnökség az EU-ban?

Az Európai Unió jövője szempontjából meghatározó jelentőségű kompromisszum született Jacques Chirac francia köztársasági elnök és Gerhard Schröder német kancellár informális találkozóján: az EU intézményi reformja keretében - amely alapvetően a 2004-es bővítés miatt válik szükségessé - kettős elnökségi rendszert vezetnek be. Chirac elfogadta azt a német igényt, hogy a jövőben a tagországok kormányai helyett az Európai Parlament válassza meg a brüsszeli bizottság elnökét. Ez a változtatás abba a berlini elképzelésbe illeszkedik, hogy az EU-n belül erősítsék a föderalista jelleget. Schröder viszont rábólintott Chirac indítványára, amelynek értelmében a miniszterek tanácsán belül megszüntetik az elnöki tisztség féléves rotációs rendszerét, s ehelyett az EU-kormányok öt évre megválasztanak egy elnököt. Ez a reform nyilvánvalóan a nagyobb tagállamoknak kedvez, hiszen az ő minisztereiknek több esélyük lesz az elnöki poszt elnyerésére. A kisebb országok némelyike már korábban is tiltakozott a féléves rotáció eltörlése ellen. A francia-német javaslatcsomagot most elküldik Valéry Giscard d'Estaing-nek, az új EU-alkotmány kidolgozására hivatott konvent elnökének. A volt francia köztársasági elnök előzőleg a Le Monde-ban kifejtette: az EU egyelőre nincs felkészülve arra, hogy egyetlen központi kormány irányítsa. Giscard rámutatott, hogy a mostani rendszer kiállta az idők próbáját, közel 50 éve működik, s a mai veszélyes világban a szilárdság és a legitimitás megőrzésre érdemes erények. (NAPI)

Az Intel visszafogja beruházásait

Az egy évvel korábbinak több mint kétszeresét elérő nyereséget jelentett a tavalyi utolsó negyedévre az Intel Corp. A világ legnagyobb félvezetőgyártója idén csökkenti beruházásait, ami világszerte kedvezőtlenül érinti a beszállítóit.

A nyári napfordulón jön Harry Potter

Júniusban jelenik meg angol nyelven a Harry Potter-sorozat következő, ötödik darabja. A kiadók és a terjesztők bíznak benne, hogy megismétlődik az előző kötetek példátlan piaci sikere.

INTEL-ADATOK

(millió dollár) 2001. X-XII. 2002. X-XII. Árbevétel 6983 7160 Adózott eredmény 504 1049 EPS (cent) 8 16 Forrás: Dow Jones

Váratlanul távozik posztjáról az AOL Time Warner elnöke

Váratlanul lemondott tisztségéről Steve Case, az egyesült államokbeli AOL Time Warner Inc. elnöke, s ezzel a világ legnagyobb médiavállalatánál végleg lecserélődött az a hármas vezérkar, amelynek az AOL és a Time Warner 2001-es házassága nyomán optimalizálnia kellett volna az együttélést. Case döntése mögött az elégedetlen részvényesek és egyes igazgatók nyomása áll.

Elhibázott az ECB új szavazási modellje?

Éles bírálatokat fogalmaztak meg a Handelsblattnak nyilatkozó közgazdászok azzal az új szavazati mechanizmussal kapcsolatban, amelyet az Európai Központi Bank a valutaunió bővítését követő időszakra dolgozott ki. A decemberben elfogadott (NAPI Gazdaság, 2002. december 9., 2. oldal), várhatóan február elején hivatalos javaslatként a brüsszeli bizottság és az Európai Parlament elé terjesztendő modellt azért bírálják, mert az állítólag visszatér a nemzeti gondolkodásmódhoz, s a monetáris politikai döntéseknél túlzott befolyást ad a kisebb tagállamoknak. Mint a Handelsblatt által készített - Nagy-Britanniával, Svédországgal és Dániával, valamint Ciprussal és Máltával nem számoló, Bulgária és Románia valutauniós tagságát viszont már megelőlegező - táblázatból kitűnik, az eurózóna gazdaságának mintegy 80 százalékát adó első ötös csoport négy szavazattal rendelkezne az ECB-nek a tagországok jegybankelnökei által alkotott igazgatótanácsában, míg a fennmaradó 20 százaléknyi gazdasági súlyra 11 szavazat jutna (a csoportokon belül az egyes országok jegybankelnökei rotációs elv szerint osztoznak majd a szavazatokon). Ez az aránytalanság még súlyosbodna is, ha a britek is átveszik a közös fizetőeszközt, hiszen Nagy-Britannia az első ötös csoportba kerülne az euróövezet második legnagyobb gazdaságaként, kiszorítva Hollandiát. Elképzelhető, hogy a svéd és a dán csatlakozás esetén Magyarország a második csoportból - amely a mindenkori tagországok felét foglalja magában - átcsúszna a harmadikba. Jelenleg az ECB igazgatótanácsa szinte minden kérdésben konszenzusos döntést hoz - ebben a tanács mellett a Wim Duisenberg vezette hattagú elnökség is részt vesz -, ám a nagyarányú bővítés után ez a gyakorlat már nem tartható fenn. Emiatt vált szükségessé a szavazati rendszer reformja, amely azonban a kritikusok szerint a gazdasági súly és a szavazati súly aránytalansága miatt ellentétes a monetáris politika kívánalmaival. A döntéshozatalnál ugyanis nem a tagországok számára, hanem a valutaunió gazdasági körülményeire kell tekintettel lenni. A Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) például kifejezetten a gazdasági súly szerint osztják föl a voksokat a tagállamok között, míg a Federal Reserve-nél az a megszorítás él, hogy a regionális kormányzók grémiuma nem szavazhatja le az elnökséget. Az ECB javasolta modell egy speciális veszélyt is rejt az árstabilitás tekintetében: minthogy a második és a harmadik csoportba kerülő új keleti tagok gazdasága egy ideig még várhatóan nagyobb sebességen pörög, mint a régieké, ezért nekik ahhoz fűződik majd érdekük, hogy a kamatpolitika engedje a magasabb inflációt, és szavazati súlyukat e cél elérésére fogják felhasználni. P. Z.

Alább ad prognózisából a német kormány

A német kormány csökkenteni készül az ez évre vonatkozó 1,5 százalékos GDP-növekedési előrejelzését. A közalkalmazotti szakszervezet hivatalosan is elfogadta a kétéves bérmegállapodást, ami az elemzők szerint a gazdaság lefékeződése és a magas munkanélküliség mellett tovább nehezíti az államháztartási hiány csökkentését.