Papp Zoltán

A Tesco is beszáll az ajánlatháborúba

Nagy-Britannia vezető szupermarket-hálózata, a Tesco Plc bejelentette, hogy felvásárlási ajánlat megtételét tervezi a negyedik legnagyobb láncra, a Safeway Plc-re. A Safewayt eredetileg az ötödik számú kiskereskedelmi hálózat, a William Morrison Supermarkets Plc szemelte ki magának (NAPI Gazdaság, 2002. január 10., 1-5. oldal), de amióta megtette jelenleg 2,56 milliárd fontos ajánlatát - amelyhez még adósságátvállalás is társul -, több új kérő is a színre lépett, bár formális ajánlattal még egyik sem állt elő. A Safeway iránt jelezte érdeklődését a második legnagyobb lánc, a J. Sainsbury Plc, a világ legnagyobb kiskereskedelmi cége, az egyesült államokbeli Wal-Mart Stores Inc. - amely ASDA leányvállalata révén a harmadik a brit piacon -, az amerikai Kohlberg Kravis Roberts & Co. befektetési társaság és Philip Green vállalkozó is - írta a Reuters. A Magyarországon is több áruházat üzemeltető Tesco így már a hatodik a sorban, ami komoly versengést vetít előre. Mielőtt azonban megtenné készpénzes és részvényes ajánlatát, a brit piacon 27 százalékos részesedéssel rendelkező Tesco kikéri a brit versenyhivatal állásfoglalását, tekintettel arra, hogy a Safeway bekebelezésével már a piac harmadát uralná. Terry Leahy, a vállalat vezérigazgatója úgy véli, a Tesco megkaphatná a versenyhivatali jóváhagyást, ha a Safeway áruházainak csak 75 százalékát tartaná meg: ez 150 bolt eladását jelentené. A Sainsbury és az ASDA szintén megválna az üzletek bizonyos hányadától. A versenyhivatal ugyan többször hangoztatta, hogy ragaszkodik a négy legnagyobb lánc közti verseny fennmaradásához, de miután jelenleg az első három cég pályázik a negyedikre, Leahy szerint olyan kimenetel is elképzelhető, hogy a vezető trió tagjai felosztják egymás között a Safewayt. (NAPI)

Devizapiaci stop Venezuelában

A venezuelai jegybank öt napra felfüggesztette a devizapiaci kereskedést, hogy megállítsa az olajsztrájk miatt beindult tőkekivándorlást és a fizetőeszköz romlását. A Moody's hitelminősítő bóvlikategóriába szállította le a küladósság besorolását. Néhány tucat sztrájkoló ismét felvette a munkát, és a derűlátóbbak szerint hamarosan véget ér a munkabeszüntetés.

CÉGADATOK

Wal-Mart Tesco Sainsbury Üzletek száma 4600 980 648 Alkalmazottak száma (ezer) 1300 265 174 Árbevétel* 219 812 23 653 17 162 Adózás előtti eredmény* 10 751 1201 571 12 havi árfolyam-alakulás** -12,0 -19,8 34,2 *A legutóbbi teljes üzleti évben, amely a Wal-Martnál 2002. január 31-én, a Tescónál 2002. február 23-án, a Sainsburynél 2002. március 30-án zárult. A Wal-Mart adatai millió dollárban, a két brit vállalatéi millió fontban értendők. **január 22-éig, százalékban Forrás: Reuters

Tovább terjeszkedik Európában a GE

Európai expanziójának újabb állomásaként az egyesült államokbeli General Electric Co. megveszi a belga Agfa Gevaert NV-től ennek egyik részlegét, amely anyagvizsgálatra szolgáló ultrahangos rendszereket gyárt. A vételár 400 millió euró, az 1050 főt foglalkoztató és tavaly 220 millió euró árbevételt elérő részleg az amerikai csoport Aircraft Engines üzletágához kerül. A GE-nek rövid időn belül ez már a harmadik európai akvizíciója, a vegyes ipari és szolgáltatási tevékenységet folytató konglomerátum tavaly novemberben 2,3 milliárd dollárt fizetett a svájci-svéd ABB Ltd. speciális finanszírozási ügyletekkel foglalkozó pénzügyi leányvállalatáért, majd decemberben 2 milliárd euróért megvette a finn Instrumentarium Oyj orvosiműszer-gyártó vállalatot. Az Agfa - Európa legnagyobb fotó- és röntgenfilmgyártója - tavaly gyárbezárásokra és 18 százalékos, 4000 fős létszámleépítést magában foglaló szerkezetátalakítási programra határozta el magát, miután 2001-re 288 millió euró veszteséget jelentett. A most tulajdonost cserélő részleg azonban nyereségesen működik, s a Bloombergnek nyilatkozó elemzők szerint javítani fogja a GE készpénzbevételi mutatóját. (NAPI)

Nem kell az euró a brit üzleti vezetőknek

Látványosan megcsappant a brit nagyvállalati vezetők lelkesedése az eurózónához való csatlakozással kapcsolatban - derül ki a MORI közvélemény-kutató intézet legújabb felméréséből. Az intézet az 500 legnagyobb társaság köréből 164 elnököt és vezérigazgatót kérdezett meg arról, támogatják-e a közös pénz átvételét, s a válaszoknak 50 százaléka nemleges volt, míg igennel csak 42 százalék felelt. Négy évvel korábban - az első ilyen felmérésben - még 70 százalék szorgalmazta az euróra való átállást, és eddig még soha nem fordult elő, hogy az elutasítók többségbe kerültek volna a támogatókkal szemben - írta a Financial Times. Pár nappal korábban hasonló eredményt hozott a kisebb cégeket tömörítő brit kereskedelmi kamara felmérése - 49 százalék elvetette, s csak 35 százalék pártolta az euró bevezetését -, a MORI felmérése azonban súlyosabb kudarc az euró hívei számára, mivel eddig az erős nemzetközi kereskedelmi tevékenységet folytató nagyvállalatok voltak a pénzcsere legstabilabb támogatói. A lakosság körében négy év óta gyakorlatilag nem gyengül az euróval szembeni ellenállás, még ha nő is azok száma, akik arra számítanak, hogy Nagy-Britannia tíz éven belül csatlakozik az euróövezethez. A kormány népszavazás kiírását tervezi a kérdésben azután, hogy elvégezték a csatlakozás hatásait vizsgáló öt tesztet. (NAPI)

A Schneider milliárdos kártérítésre perli Brüsszelt

Több mint egymilliárd euró kártérítést követel a francia Schneider Electric SA az Európai Unió brüsszeli bizottságától a szintén francia Legrand SA felvásárlásának meghiúsulása miatt. A villamosipari vállalat még 2001-ben megszerezte a hasonló profilú Legrand többségét, de ugyanazon év októberében a bizottság Mario Monti által vezetett versenyhivatala megvétózta az ügyletet, mondván, hogy a fúzió nyomán piaci túlhatalom keletkezne. Ezután a Schneider - nagy veszteséggel - megvált a Legrand-tól, csakhogy tavaly októberben az Európai Bíróság (EB) a versenyhivatali ítéletet megalapozó vizsgálat gazdasági elemzési hibáira hivatkozva jogellenesnek nyilvánította Monti döntését (NAPI Gazdaság, 2002. október 24., 2. oldal). A Schneider hivatalosan nem nyilatkozik az ügyben, de a Handelsblatt értesülése szerint a társaság már benyújtotta kártérítési keresetét az EB-hez. A lapnak nyilatkozó francia elemzők egyáltalán nem tartják túlzottnak az egymilliárd eurót meghaladó igényt, tekintve, hogy a Schneider 2001-ben és 2002-ben több mint 5,5 milliárd eurót költött a Legrand 98 százalékának megszerzésére - a házasság előkészítésével együtt -, majd a válásra, viszont az eladáskor csak 3,6 milliárd eurót kapott a vevőktől, a francia Wendel Investissement és az amerikai Kohlberg Kravis Roberts befektetési társaságoktól. Más kérdés, hogy a perben a Schneidernek nem a legragyogóbbak az esélyei. Jogi szakemberek szerint a kártérítés megítélése precedensértékű volna, ugyanakkor azt jelentené, hogy a brüsszeli bizottságnak a jövőben elviselhetetlenül nagy pénzügyi kockázatokkal kellene számolnia a fúziók megtiltásakor, s így többé nem tudná betölteni versenyhatósági kontrollszerepét; márpedig a bizottság megbénításának ódiumát az EB aligha fogja magára vállalni. (NAPI)

Külföldi invázió készül a csapatsportokban?

Második Bosman-ügy bontakozhat ki az Európai Unió sportéletében, miután egy lengyel kosárlabdázónő Franciaországban pert nyert a szövetség ellen, amiért nem játszhatott ottani csapatában. Liliana Malaja 1998-ban került a Strasbourg csapatához, játszani azonban egyszer sem játszhatott, mivel az érvényes megkötés szerint egyszerre csak két EU-n kívüli játékos lehet a pályán, és ezt a kvótát mások töltötték be. Malaja pert indított a francia kosárlabda-szövetség ellen, amit most meg is nyert - írta a Bloomberg. A bíróság indoklása szerint nem lett volna szabad megtiltani a pályára lépését, mivel ez ellentétes azzal a kereskedelmi megállapodással, amelyet az EU még 1991-ben kötött 24 másik országgal, köztük Lengyelországgal. A megállapodást a jelenlegi tíz közép- és kelet-európai tagjelölt ország, köztük Magyarország is aláírta. Malaja ügyvédje, Michel Patot szerint az ítélet „kataklizmatikus" jelentőségű, ugyanis azt jelenti, hogy a szóban forgó 24 ország sportolói megszorítás nélkül szerepelhetnek az EU-országok csapataiban - írta a Bloomberg. Nem egész nyolc évvel ezelőtt Jean-Marc Bosman belga labdarúgó ügyében született hasonló horderejű döntés, akkor az Európai Bíróság úgy rendelkezett, hogy az EU-n belül nem lehet állampolgársági alapon korlátozni a játékosok pályára lépését. Philippe Piat, a 15 ezer európai focistát tömörítő FIFPro szakszervezet elnöke szintén úgy vélekedett, hogy a Malaja-ügy hatása nem fog Franciaországra korlátozódni. Persze, ha a francia kosárlabda-szövetség az Európai Bírósághoz fellebbez, az ügy jócskán elhúzódhat, s így könnyen megeshet, hogy csak az EU bővítésének 2004. májusi első hulláma után zárul le jogerősen. (NAPI)

Lassult az orosz gazdaság növekedése

Oroszország bruttó hazai terméke (GDP) az előzetes adat szerint 4,1 százalékkal bővült 2002-ben - nyilatkozta a gazdaságfejlesztési és kereskedelmi minisztérium egy tisztviselője a Reutersnek. A növekedés gyengébb a 2001-es 5 százaléknál, ugyanakkor magasabb a 3,8 százalékos eredeti célkitűzésnél. Az elemzők előzőleg 3,9 és 4,2 százalék közti gyarapodást valószínűsítettek. A GDP-hez hasonlóan alakult az ipari termelés is: a 2002-es 3,9 százalékos növekedés gyengébb a 2001-es 4,9 százaléknál, de jobb a 3,7 százalékos előirányzatnál. A tisztviselő elmondta azt is, hogy a minisztérium várakozása szerint a GDP idén 4,4 százalékkal bővül. Ez derűlátásról árulkodik, ugyanis a költségvetés kidolgozásakor a kormány 3,5-4,4 százalékos növekedési prognózist vett alapul.

Belehúzott az eurózóna ipara

Októberhez képest kerek 1 százalékkal nőtt tavaly novemberben az eurózóna ipari termelése - derül ki az Eurostat jelentéséből. Ez a legmagasabb havi növekedés 2001 augusztusa óta. Éves összehasonlításban a kibocsátás 3 százalékkal emelkedett. A Reutersnak nyilatkozó elemzők szerint a novemberi mutatók örvendetesek ugyan, de nem lehet arra következtetni belőlük, hogy az euróövezet markáns fellendülés előtt állna. Az egyes ipari ágazatok közül havi viszonylatban a tartós fogyasztási cikkek kategóriájában mutatkozott a legnagyobb, 2,1 százalékos növekedés. A beruházási javak gyártása 1,6 százalékkal erősödött. Az országok rangsorát Görögország vezeti az ipari termelés 4,6 százalékos novemberi emelkedésével, utána jön Németország és Hollandia egyaránt 2,4 százalékkal, a legrosszabbul pedig Portugália ipara teljesített: 2,3 százalékkal zsugorodott. (NAPI)