Papp Zoltán

Másfél millió hordóval is emelhet az OPEC

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) vasárnap Bécsben rendkívüli értekezletet tart, ahol a miniszterek a tartósan magas árak nyomán szükségessé vált kitermelésbővítésről döntenek. Abdallah al-Attijah katari olajminiszter, az OPEC soros elnöke a minap úgy nyilatkozott, hogy a kínálatbővítés maximum napi egymillió hordó lehet (NAPI Gazdaság, 2003. január 6., 5. oldal), most azonban már egy másfél millió hordós emelésre vonatkozó javaslat is napirenden szerepel. Ez utóbbit a Dow Jones és a Reuters szerint a kartell legbefolyásosabb tagja, Szaúd-Arábia szorgalmazza, míg Kuvait, Líbia és Algéria tudhatóan elégnek ítéli az egymilliós növelést. Az OPEC-en belül jelenleg csak Szaúd-Arábia, valamint az Egyesült Arab Emírségek, Irán és Nigéria rendelkezik számottevő kihasználatlan kapacitással.

Megugrottak a német gépipari megrendelések

Éves összehasonlításban nem kevesebb mint 9 százalékkal nőtt tavaly novemberben a német gépipari vállalatok rendelésállománya. Az emelkedés kizárólag az exportmegrendeléseknek köszönhető, amelyek 16 százalékkal haladták meg a 2001. novemberi szintet, a belföldi megrendelések ellenben 1 százalékkal csökkentek. Ez azt jelzi, hogy a német vállalatok továbbra is visszafogják beruházásaikat. A VDMA gépipari szövetség szerint azonban feltételezhető, hogy rövidesen a belföldi megrendelések is emelkedésnek indulnak. Ez azért is kívánatos volna, mert az eurónak az utóbbi hetekben tapasztalt erősödése visszavetheti az exportigényt a német termékek iránt. (NAPI)

További leépítéseket tervez a Philips

Az elmúlt két év drasztikus leépítései után a folyamatban lévő szerkezetátalakítás még sok ezer munkahelyet fog érinteni - nyilatkozta a Financial Times internetes változatának adott interjújában Gerard Kleisterlee, a holland Royal Philips Electronics NV elnök-vezérigazgatója. Kleisterlee 2001 áprilisában került Európa legnagyobb fogyasztói elektronikai csoportjának élére, azóta a munkahelyek számát 35 ezerrel, 184 ezerre csökkentették, s jelenleg is folyik a gyártótevékenység áthelyezése Nyugat-Európából olyan országokba, ahol alacsonyabb a munkaerőköltség. A vezérigazgató nem árulta el, még mekkora leépítésekre kell számítani, csak annyit közölt, hogy az intézkedések főleg az emberierőforrás-gazdálkodási, az informatikai és a könyvviteli részlegeket érintik. Hozzátette, hogy a megszűnő állásokban dolgozó emberek egy részét más munkakörökben fogják alkalmazni. (NAPI)

Országos sztrájk a General Electricnél

Január 14-én és 15-én az egész Egyesült Államokra kiterjedő sztrájkot tartanak a General Electric Co. (GE) legnagyobb szakszervezetének tagjai, miután az érdekképviselet vitába keveredett a vállalattal az alkalmazottak által fizetendő egészségügyi hozzájárulás ügyében. A Union of Electronic Workers/Communications Workers of America szerint alkalmazottanként átlagosan 400 dollárral nőtt az az összeg, amellyel maguknak a dolgozóknak saját zsebből kell hozzájárulniuk az amúgy nagyrészt a GE által finanszírozott egészségügyi ellátáshoz, a vállalat viszont csak 200 dolláros emelkedést ismer el, mondván, hogy a különbözet megspórolható a generikus gyógyszerek alkalmazásával. A kétnapos sztrájkban a Reuters jelentése szerint előreláthatóan mintegy 14 ezer ember vesz részt, az akció a GE szinte összes üzletágát érinti. Edward Fire, a szakszervezet elnöke úgy nyilatkozott, hogy a sztrájkot a GE provokálta ki zsugoriságával, holott a vállalatnak bőven volna miből többet fizetnie, mivel 2002-es nyeresége várhatóan magasabb az előző évi - rekordnagyságú - 14,1 milliárd dollárnál. A GE szerint az alkalmazottak a fizetések és juttatások elmaradása miatt fejenként 400 dollárt veszítenek a sztrájkban való részvétellel. (NAPI)

Bush százmilliárdokkal élénkít

Tíz év alatt mintegy 670 milliárd dollár többletforrást pumpál az Egyesült Államok gazdaságába a George W. Bush elnök által tegnap ismertetett adócsökkentési és kiadási csomag. A program részeként megszűnik az osztalék után fizetendő adó. A demokraták bírálják a tervet, mert szerintük túlságosan kedvez a nagy jövedelműeknek és növeli a költségvetés hiányát.

Túlteljesítette a tervét a Peugeot Citroën

Az európai autópiac gyengélkedése ellenére az előirányzottnál több járművet értékesített tavaly a PSA Peugeot-Citroën. A francia autógyár eredetileg 3,25 millió személy- és kisteherautó eladását tűzte ki célul, de 3,267 milliót sikerült eladnia, ami 4,3 százalékos növekedést jelent 2001-hez képest. A Citroën márka eladásai 6,3 százalékkal, a Peugeot-éi 2,9 százalékkal emelkedtek - írta a Reuters. Rendkívül sikeresnek bizonyult az áprilisban piacra dobott Citroën C3 modell, amelyből a tervezett 150 ezer helyett 185 ezer talált vevőre, de erős kereslet mutatkozott a Picasso, valamint a Peugeot 206-os és 307-es modellek iránt; Európában tavaly is a 206-os volt a legnagyobb darabszámban értékesített autó, akárcsak 2001-ben. Nyugat-Európában a PSA csak 0,4 százalékkal növelte eladásait, de ez komoly eredménynek számít, tekintve, hogy a teljes nyugat-európai piac 3,1 százalékkal szűkült tavaly. A többi piacon viszont 21 százalékkal, 710 ezer darabra nőtt az értékesítés, a vállalat autói különösen népszerűek voltak Közép- és Kelet-Európában, Brazíliában és Kínában. Európai piaci részesedését a PSA 15,5 százalékra fokozta a 2001-es 15 százalékról, ezen belül csak a személyautók piacán 14,4-ről 15,1 százalékra javult a részesedése. A vállalat ez évre 3,35 millió autó értékesítését tervezi, azaz ismét növelni kívánja eladásait, jóllehet várakozása szerint az európai piac legjobb esetben stagnál, legrosszabb esetben további 2 százalékkal szűkül idén. Elemzők ezzel kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy a Volkswagen AG és a Renault SA új modelljei erős konkurenciát jelentenek majd a PSA számára, s hogy az autógyárak általában csökkenteni fogják áraikat a kereslet élénkítése végett. P. Z.

Óriási veszteséggel zárt a légi közlekedés

A növekvő biztonsági költségek és a magasabb biztosítási tarifák miatt a világ légitársaságai 13 milliárd dollár veszteséggel zárták a 2002-es esztendőt - közölte sajtótájékoztatóján Giovanni Bisignani, a Nemzetközi Légi Közlekedési Szövetség (IATA) igazgatója. Tavalyelőtt az Egyesült Államok ellen végrehajtott szeptember 11-ei terrortámadások nyomán a légitársaságoknak 18 milliárd dollár veszteségük keletkezett, s a 2001-es és a 2002-es veszteség együttvéve nagyobb, mint az a teljes nyereség, amit a légitársaságok 1945 óta elértek. A vállalatok évi 3 milliárd dollárt költenek a repülőterek biztonságára, biztosítási költségeik pedig évi ötmilliárd dollárra emelkedtek a 2001. szeptember 11. előtti egymilliárdról - írta a Reuters. A 280 légitársaságot tömörítő IATA adatai szerint a személyforgalom 2,5 százalékkal csökkent tavaly, a teherszállítás viszont 6 százalékkal nőtt. A szervezet arra számít, hogy az utasforgalom az idén 6,4 százalékkal, 2006-ig pedig évente átlagosan 3,3 százalékkal bővül. Ez évre azonban még nem várható, hogy a légitársaságok együttes eredménye pozitívra fordul, s működésük Bisignani szerint 2004-ben is csak abban az esetben lehet nyereséges, ha addigra megoldódnak a fő politikai feszültségek, és nem történik semmilyen komolyabb esemény. (NAPI)

Európai Unió

Brüsszel bekeményít az állami szubvenciók ügyében

Sztrájkveszély Németországban

Hamarosan sztrájkba léphetnek a közalkalmazottak Németországban, miután a bértárgyalásokon a munkaadói oldal nem fogadta el a közvetítők kompromisszumos ajánlatát. Holnap még egy tárgyalási forduló lesz, ez jelen-ti az utolsó esélyt a megegye-zésre.