Tegnap 28 centtel, hordónként 27,30 dollárra emelkedett az északi-tengeri Brent kőolaj ára, miután vasárnap Irakban felrobbantottak egy olajvezetéket Bagdadtól 140 kilométerre északra. A szabotázsakció önmagában nem okoz komoly veszteséget, viszont felveti azt az aggasztó kérdést, hogy Irak mennyire képes garantálni az olajszállításokat. Elemzők szerint ehhez drámaian javulnia kellene a biztonsági helyzetnek. Hatott a piacokra az is, hogy a bagdadi olajipart irányító – az USA által kinevezett – Tamir Bagdan kijelentette: legalább egymilliárd dollárra és a vártnál hosszabb időre, 18 hónapra lesz szükség ahhoz, hogy az iraki olajmezőkön a kitermelés újra elérje a háború előtti napi hárommillió hordós szintet. Jelenleg naponta 800 ezer hordó olajat hoznak a felszínre, ennek nagy részéből finomított termékeket állítanak elő a belföldi szükségletek kielégítésére, a többiből tartalékot képeznek. Korábban július közepére már másfél millió hordós kitermelést vártak, ma már legfeljebb 1,2 milliósra van kilátás.
A hét végén egyébként újraindult az iraki export: a török Ceyhan kikötőjéből kifutott egy török tankhajó, belsejében egymillió hordónyi, még a háború előtt oda szállított olajjal. Az úti cél egy nyugat-törökországi finomító. Ceyhanban még hétmillió hordó iraki olaj van, ebből a következő egymilliót egy spanyol hajó szállítja el. Az exporttal kapcsolatban Paul Bremer, az iraki amerikai adminisztráció vezetője felvetette az ötletet, hogy a külföldi értékesítésből származó nyereség egy részét osztalék gyanánt az iraki lakosoknak juttassák. Alternatív lehetőségként azt ajánlja, hogy a pénzből hozzanak létre egy alapot az állami nyugdíjak és szociális kiadások fedezésére.
Papp Zoltán