Nincs esélye az EU-nak a lisszaboni célok teljesítésére
Ma már a legderűlátóbbak sem hisznek abban, hogy a négy évvel ezelőtt Lisszabonban megfogalmazott célkitűzésnek megfelelően az EU az évtized végére világelső lehet a növekedés és a versenyképesség tekintetében.
Politikamentes gazdaságot ígér a leendő spanyol kormányfő
A gazdaságba való politikai beavatkozás ellen és a fiskális stabilitás mellett foglalt állást Spanyolország miniszterelnök-jelöltje, miután az általa vezetett szocialista párt váratlanul megnyerte a választásokat.
Brüsszel a Microsoft ellen ítélt
Az Európai Unió tagállamainak versenyhatósági szakértőiből álló testület egyhangúlag jóváhagyta a brüsszeli bizottság határozattervezetét, amelynek célja üzleti változtatásokra kényszeríteni az amerikai Microsoft Corp.-ot. A kiszivárgott információk szerint a dokumentum két ponton ítéli versenyellenesnek a világ legnagyobb szoftvercégének piaci gyakorlatát: az egyik a Windows operációs rendszer és a audiovizuális szoftver egybeépítése, a másik a Windowsra vonatkozó információk megosztása. A tervezet értelmében a vállalatnak a jövőben két különböző Windowst kell szállítania a számítógépgyártóknak, egyet audiovizuális programmal, egyet anélkül, hogy a vevők maguk dönthessék el, melyiket akarják. A bizottság szerint az operációs rendszer és az alkalmazás ötvözésével a Microsoft rontja más médialejátszók, így a RealNetworks kínálta RealPlayer és az Apple-féle Quicktime piaci esélyeit. A másik rendelkezés úgy szól, hogy a társaság köteles olyan, a Windowszal kapcsolatos információkat biztosítani a rivális szerverszoftver-gyártóknak, amelyekkel ezek optimalizálhatják az együttműködést saját szerverszoftvereik és az asztali gépeken futó Windows között; jelenleg ugyanis a Windows jobban kedveli a Microsoft szerverszoftvereit. A monopóliumellenes ügyben utolsó felvonásként már csak a versenyellenes magatartásért kiszabandó bírság megállapítása van hátra, erre a jövő héten kerül sor. Megfigyelők százmillió eurós nagyságrendű büntetésre számítanak, de biztosra veszik, hogy a Microsoft azonnal meg fogja fellebbezni a döntést.
A Nokiáé lehet a Symbian többsége
A finn Nokia Corp., a világ vezető mobiltelefon-gyártója egy lépéssel közelebb jutott ahhoz, hogy többségi tulajdont szerezzen az intelligens mobilkészülékekhez szoftvereket szállító Symbian konzorciumban, miután a brit Psion Plc technológiai cég részvényesei megszavazták, hogy a vállalat eladja 31 százalékos tulajdonrészét a Nokiának. Korábban a Psion egyik fő részvényese, a papírok 13,5 százalékával rendelkező Phoenix Asset Management ellenezte a 136 millió fontos ügyletet, mondván, az nem szolgálja eléggé a részvényesek érdekeit (NAPI Gazdaság, 2004. március 8., 6. oldal), ám a Psion vezetésének sikerült meggyőznie a többséget. A Nokia tavaly megszerezte a Symbianból kiszálló amerikai Motorola tulajdonhányadát, így a Psion-csomagjával együtt már 63 százalékos érdekeltsége lehet. Egyelőre azonban nem biztos, hogy tényleg megszerzi az ellenőrzést, ugyanis a társtulajdonosok közül a japán–svéd Sony Ericsson és a német Siemens nem örül annak a kilátásnak, hogy a jövőben egy olyan cégtől vásároljon szoftvert, amelyben riválisuknak van többsége. A Symbian tulajdonosi szerződése szerint a partnerek jogosultak meglévő érdekeltségük arányában vásárolni a Psion tulajdonrészéből. Biztos információ még nincs arról, hogy a Sony Ericsson és a Siemens élni kíván-e ezzel a lehetőséggel. A Symbiannak tulajdonosa még a dél-koreai Samsung Electronics, és a japán Matsushita, s mint a Reuters tudósítása megjegyzi, az említett szerződés nehézzé teszi bármely félnek, hogy 70 százalékos érdekeltség alatt tényleges ellenőrzést gyakoroljon. A Nokiának mindenesetre jól jönne a többségi tulajdonhányad, hiszen a Symbian a Microsoft előtt piacvezető az intelligens – a kézi számítógépek egyes funkcióira képes – telefonok szoftvereinek gyártásában. Tavaly tízmillió ilyen készülék fogyott a világon, becslések szerint ez a szám 2007-re már 125 millió lesz.
Lelassult az év végére a cseh gazdaság
A harmadik negyedévi 3,4 százalék után 2003 utolsó negyedévében 3,1 százalékkal bővült éves összehasonlításban a bruttó hazai termék (GDP) Csehországban – jelentette a prágai statisztikai hivatal. A múlt év egészében 2,9 százalékkal, 2410 milliárd koronára nőtt a GDP, az ütem közel másfélszerese a 2002-es 2 százaléknak. Az éves adat megfelel a várakozásoknak, a Dow Jones által megkérdezett elemzők prognózisai 2,7 és 3 százalék között szóródtak. Összehasonlításul: a magyar GDP ugyancsak 2,9 százalékkal , a lengyel 3,7 százalékkal nőtt tavaly, a ma nyilvánosságra kerülő szlovák adat pedig előreláthatólag 4 százalék lesz. Az év egészében a lakossági fogyasztás 5,5, a vállalati állóeszköz-beruházások értéke 3,7 százalékkal emelkedett, de a negyedik negyedévben más volt a kép, az előbbi komponens 4,6, az utóbbi 4,8 százalékkal nőtt, amit elemzők a GDP-szerkezet kedvező változásaként értékelnek. A külső egyensúly tovább romlott: az áruk és szolgáltatások exportja 6,7, az import 7,6 százalékkal bővült, így a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya tavaly 6,6 százalékra duzzadt a 2002-es 6 százalékról. A cseh fizetőeszköz gyengült tegnap azok után, hogy kedden bejelentették: tavaly és tavalyelőtt a korábban jelentettnél kevesebb külföldi működőtőke (FDI) érkezett Csehországba, a külföldi cégek által hazautalt osztalékok összege pedig magasabb az előzőleg számítottnál (NAPI Gazdaság, 2004. március 10., 2. oldal). Délután egy euróért 33,16 koronát adtak a keddi 33,05 után. A piacok arra is reagáltak ezzel, hogy Vladimír Spidla múlt héten kisebbségbe került kormánya kedd este vereséget szenvedett a törvényhozásban: a parlament leszavazta azt a törvénytervezetet, amely szerint 18 hónap alatt tíz százalékkal emelnék az állami lakbéreket.
Több mint félmilliárd mobiltelefon fogyott tavaly
A vártnál nagyobb mértékben, 21 százalékkal nőttek tavaly a mobiltelefon-eladások, idén feleekkora emelkedés várható.
Rekordszinten a cseh munkanélküliség
Egy elemző sokkszerű meglepetésről beszélt, miután a cseh munkaügyi és szociális minisztérium bejelentette, hogy februárban a munkanélküliség 10,9 százalékos rekordszintre emelkedett. Januárban 10,8, egy évvel korábban 10,2 százalékos rátát regisztráltak, s a piacok a Dow Jones és a Bloomberg szerint is stagnálást vártak februárra. Az állástalanok száma közel 571 ezer volt, majd' másfél ezerrel több, mint januárban. Elemzők a váratlan emelkedést részben azzal magyarázzák, hogy az uniós csatlakozás után várható erősebb versenyre készülve számos vállalat leépítéseket hajt végre, s úgy vélik, a ráta idén nem is fog tíz százalék alá kerülni, mivel az iparra erős költségcsökkentési nyomás nehezedik, a szolgáltatószektor fogadóképessége pedig limitált, mert a cégek attól tartanak, hogy a májusi áfaemelés után gyengülni fog a kereslet. Ugyancsak az áfaemelés, valamint az árak deregulációja nyomán az infláció idén három százalék fölé fog kerülni - prognosztizálta a jegybank azt követően, hogy februárra a januárival azonos, 2,3 százalékos tizenkét havi drágulást jelentett. Januárhoz képest az árindex 0,2 százalékkal emelkedett. Az adatok megfelelnek mind a jegybanki, mind a piaci várakozásnak.
Elsöprő kasszasiker a Passió
Második hete a Mel Gibson által rendezett Passió áll az észak-amerikai mozik toplistájának élén, így A gyűrűk ura trilógia harmadik részével vetekszik.
Befektetési boom várható Közép-Európában
NAPI GAZDASÁG Az Európai Unió májusi bővítése befektetési hullámot hozhat a csatlakozó nyolc közép-európai és balti országban – nyilatkozta Jean Lemierre, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke. Főként a portfólióbefektetések lódulnak meg, de növekedés várható a kisebb vállalatok által végrehajtott működőtőke-beruházások terén is, mivel a cégek e körénél – a térségben masszívan jelen lévő multinacionális társaságokkal ellentétben - az EU-bővítés megszüntetheti a beruházási döntéseknél most még figyelembe vett földrajzi korlátokat. Lemierre az EBRD tavalyi eredményeit ismertető sajtótájékoztatón beszélt minderről. Az EU-tagállamok tulajdonában lévő pénzintézet nettó nyeresége a 2002-es 108,1 millióról 378,2 millió euróra nőtt, köszönhetően a csökkenő tartalékolásnak és a befektetések javuló megtérülésének. Tavaly a bank 3,7 milliárd eurót fogadott el új projektekre, ez 200 millióval kisebb az előző évinél. Az összegnek 31 százaléka jutott az EU-ba belépő nyolc országra és Horvátországra, s Lemierre szerint ez az arány 2005-re 24 százalékra csökken, ahogyan a bank a fejlett országokról egyre keletebbre – Oroszországba, Ukrajnába, a kaukázusi és a közép-ázsiai térségbe – tolja tevékenységének súlypontját. Fennállásának eddigi 13 éve alatt az EBRD saját forrásból hitelek és befektetések formájában 22,7 milliárd eurót pumpált Közép- és Kelet-Európába – Magyarországnak ebből 1,526 milliárd euró jutott –, amihez a magánszektorbeli befektetők társfinanszírozóként még kétszer ennyit tettek hozzá, így a teljes összeg 68,8 milliárd euró.
Bukott a furgonokon a Volkswagen
Főleg a beruházási ráfordítások miatt jelentős veszteséggel zárt tavaly a Volkswagen konszern haszongépjármű-részlege. Az üzletág igazgatója csak 2007-re vár számottevő javulást.
