Papp Zoltán

Nagy lehetőségeket rejt az EU bővítése

Az Európai Unió bővítésével egy potenciálisan igen jelentős piac nyílik meg az indiai vállalatok előtt - véli Y. K. Modi, az indiai ipar- és kereskedelmi kamarák szövetségének elnöke. Az EU jelenleg is India legnagyobb kereskedelmi partnere, a tizenöt régi tagországgal folytatott kereskedelem éves értéke 24 milliárd dollár. Ezzel szemben a tíz új taggal India évente csupán 564 millió dollár értékben kereskedik, ami többek közt a bankrendszer hiányosságaival, a bonyolult vízumelőírásokkal és a komplikált kereskedelmi szabályozással magyarázható. Egy uniós és indiai tisztviselők részvételével Újdelhiben megrendezett tanácskozáson Modi annak a reményének adott hangot, hogy a bővítés nyomán megszűnnek vagy legalábbis gyengülnek ezek a kereskedelmet akadályozó tényezők. További lendületet adhat az áruforgalomnak, ha az új tagországok csökkentik vámjaikat, összhangban Indiával, amely már elkezdte a vámszintek leszállítását. Modi szerint az árukereskedelem mellett lehetőség nyílik komoly technológiai együttműködésre is az újonnan csatlakozott országokkal, különösen az informatikában, a biotechnológiában és a gyógyszeriparban. A bővítés mindazonáltal kockázatokat is rejt India számára, mivel mostantól az új tagok is alkalmazzák az uniós normákat, márpedig ezek nehezítik az indiai exportot, főként az agrártermékek és a textiláruk esetében. Modi és Vidzsaja Katti, az Indiai Külkereskedelmi Intézet munkatársa egyaránt felhívták a figyelmet arra is, hogy a tíz új tagország vállalatai a régi EU piacán az eddiginél nagyobb konkurenciát fognak jelenteni az indiai cégeknek, hiszen vámok és egyéb kereskedelmi korlátok nélkül szállíthatnak oda. A verseny erősödésére főként a textil-, a bőr-, valamint a vegyiparban lehet számítani. Sunil Kumar, az Ernst & Young elemzője tágabb dimenzióban alapvető problémának ítélte, hogy India nem tagja egyetlen szabadkereskedelmi társulásnak sem. A kormánynak ezért arra kellene törekednie, hogy erősítsék a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alapszabályának 24. cikkelyét, amely szerint a szabadkereskedelmi térségek vagy vámuniók nem növelhetik a kereskedelmi akadályokat más országokkal szemben.

Vegyes negyedévet zárt a Vivendi

Az egy évvel korábbi 6,23 milliárdról 5,97 milliárd euróra csökkent az első negyedévben a francia Vivendi Universal SA média- és távközlési csoport árbevétele, de így is meghaladta az 5,85 milliárdos elemzői konszenzust. A visszaesés az árfolyamváltozásoknak és a vagyoneladásoknak tulajdonítható, e tényezők nélkül a forgalom 11 százalékkal nőtt volna – áll a társaság közleményében. Az egyes üzletágak igencsak eltérően teljesítettek. Az SFR, a második legnagyobb francia mobilszolgáltató árbevétele 16 százalékkal, 2,06 milliárd euróra, a Vivendi Universal Entertainmenté pedig három százalékkal, 1,49 milliárd euróra nőtt, ugyanakkor a világelső lemezkiadó, a Universal Music az egy évvel korábbinál 11 százalékkal kisebb, 978 millió eurós bevételt ért el, a Canal Plus fizetőtévé bevétele pedig – döntően a vagyoneladások miatt – 21 százalékkal, 923 millió euróra esett.

Ausztria beszáll az adóversenybe

Az osztrák pénzügyminiszter nem tartja károsnak az uniós tagok között a társasági adó terén folyó versenyt, és lát lehetőséget arra, hogy Ausztria is leszállítsa az adót.

Kigyógyult a bankbetegségből az Allianz

Négy százalékkal drágultak tegnap a német Allianz AG részvényei, miután Európa legnagyobb díjbevételű biztosítótársasága közölte, hogy az előzetes adatok szerint az első negyedévben 650 millió euró adózott nyereséget ért el, szemben az egy évvel korábbi 546 millió euró veszteséggel. Az üzemi eredmény 35 százalékkal, 1,1 milliárd euróra nőtt. A javuláshoz nagyban hozzájárult, hogy az Allianz által 2001-ben 24 milliárd euróért megszerzett Dresdner Bank másfél évi veszteséges működés után 170 millió eurós üzemi nyereséget ért el. A csoport árbevétele a tavalyival csaknem azonos, mintegy 25 milliárd euró volt.

Kiszáll a nyomdaiparból az RWE

Szerkezetátalakítási programjának utolsó nagy lépéseként a német RWE AG közüzemi csoport megválik a Heidelberger Druckmaschinen AG-ben, a világ legnagyobb nyomdagépgyártójában birtokolt 50,2 százalékos tulajdonrészétől, amelynek értékét a Bloomberg 1,3 milliárd euróra teszi. A Magyarországon többek közt a Budapesti Elektromos Művek, a Fővárosi Vízművek, a Mátrai Erőmű és a Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató tulajdonosaként jelen lévő konszern tegnap 30 millió HeidelbergerDruck-részvényt ajánlott föl eladásra, továbbá a cég részvényeire átváltható kötvényeket is kínál a befektetőknek; a papírok jegyzése ma zárul le, az árakat ezután közlik. Az RWE februárban hasonló módszerrel adott túl a Hochtief AG-ben birtokolt 56,1 százalékos tulajdonrészétől, a divesztíció 950 millió eurót hozott a profiltisztítási és adósságcsökkentési program részeként.

Több mint hároméves csúcson a PMI

Az euróövezet feldolgozóiparának beszerzési menedzserindexe (PMI) áprilisban az elemzők által várt 53,6-tal szemben 54 pontra emelkedett az előző havi 53,3-ról. A Reuters megbízásából az NTC Research által készített index immár nyolcadik hónapja van az 50 pont fölötti, az aktivitás erősödését jelző tartományban, sőt az áprilisi érték több mint három éve a legmagasabb. A kibocsátás és az új megrendelések egyaránt lendületesen nőttek, döntően az amerikai és az ázsiai kereslet következtében, amihez hozzájárult, hogy az euró a februári 1,29 dolláros árfolyamhoz képest mintegy tíz centet gyengült. A vállalatok a költségek növekedését csak részben hárítják át vevőikre. Továbbra is 50 pont alatt van viszont a foglalkoztatási részindex, s ez azt jelenti, hogy az eurózóna feldolgozóiparában sorozatban harmincötödik hónapja csökken az alkalmazottak száma. A vezető gazdaságok közül ezúttal a legnagyobb Németország teljesített a legjobban, ott az index 54,1-ről 55,3 pontra, míg Franciaországban 53,5-ről 53,8, Olaszországban pedig 52,1-ről 52,5 pontra emelkedett.

Berlin enyhít a takarékossági kurzuson

A költségvetési konszolidáció és a szerkezeti reformok leállítása katasztrófa volna Németországra – jelentette ki Ludwig Georg Braun, a német kereskedelmi és iparkamara elnöke, miután több sajtóorgánum, köztük a Focus magazin és a Handelsblatt üzleti napilap arról számolt be, hogy a kormány jelentősen lazítani kíván a fiskális takarékossági kurzuson. A Gerhard Schröder kancellár, Hans Eichel pénzügyminiszter, Joschka Fischer külügyminiszter és más vezető politikusok részvételével lezajlott megbeszéléseken az információk szerint megállapodás született arról, hogy mostantól a gazdasági növekedés fellendítésének kell prioritást élveznie, szükség esetén a fiskális fegyelem rovására is. A kormány ugyan hivatalosan továbbra is tartani fogja magát a célkitűzéshez, amely szerint az államháztartási hiányt a valutauniós stabilitási paktumnak megfelelően a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá kell leszorítani, azonban nem ez számít az elsődleges célnak. A pénzügyi tárca szóvivője tagadta a Focus értesülését, hogy 2005-re máris 3,5 százalékos hiánnyal számolnak. Más kormánytisztviselők szintén igyekeztek tompítani a sajtójelentések élét, de határozottan csak annyit jelentettek ki, hogy nem lesz totális változás a fiskális politikában, vagyis a kisebb korrekció lehetőségét nyitva hagyták. Walter Schöler, a szociáldemokraták pénzügyi szóvivője szerint nem az a kérdés, hogy 2,9 vagy 3,1 százalék lesz-e a hiány, hanem hogy sikerül-e erősíteni a növekedést.

Félmilliárd dollárt költ plazmaképernyőkre az LG

A kereslet erősödésére reagálva a dél-koreai LG Electronics Inc. a jövő év közepéig 666 milliárd vonos, azaz 578 millió dolláros beruházással létrehozza negyedik, plazmaképernyőket előállító gyártósorát. Jelenleg az LG havonta 165 ezer plazmaképernyőt állít elő – ezek mintegy felét saját televízióiba építi be, másik felét más gyártóknak, köztük a japán Toshibának értékesíti –, a bővítés nyomán a termelés 285 ezer darabra bővül. A prognózisok szerint a tavalyi 1,7 millió után az idén 4 millió plazmaképernyőre lesz kereslet világszerte, így nem meglepő, hogy a vállalatok sorra jelentenek be új beruházásokat. A világpiacon vezető japán cég, a Fujitsu Ltd. és a Hitachi Ltd. vegyesvállalata jövőre 670 millió dollárért megépíti harmadik üzemét, a második helyen álló dél-koreai Samsung SDI Co. pedig ebben az évben félmilliárd dollárnál nagyobb beruházást tervez. Az LG a harmadik a sorban 18 százalékos világpiaci részesedéssel, de célja az, hogy ezt az arányt 30 százalékra növelje – írta a Reuters. A társaság ugyanakkor a laposképernyők másik kategóriájában, a folyadékkristályos képernyők gyártásában is nyomul, itt a holland Philips Electronics NV-vel fele-fele arányban birtokolt vegyesvállalata a világ első számú gyártója. A dél-koreai bejegyzésű LG. Philips LCD tíz év alatt közel 22 milliárd dollárnak megfelelő beruházással kívánja növelni kapacitását.

PMI az eurózónában

Március Április Főindex 53,3 54,0 Részindexek Kibocsátás 54,7 55,5 Új megrendelések 55,1 55,6 Szállítási határidők 42,7 40,7 Beszerzett készletek 47,3 47,8 Input árak 65,3 69,4 Felszámolt árak 50,5 52,5 Teljesítési hátralékok 53,0 54,1 Foglalkoztatás 48,7 48,6 Forrás: Dow Jones