Az 1990-es Öböl-háború óta először a múlt hét pénteken a New York-i árutőzsdén 40 dollár fölé emelkedett a kőolaj hordónkénti ára, bár a zárásra visszament 39,93-ra, ami 56 centtel magasabb az előző napinál. A drágulás döntően a közel-keleti feszültségre vezethető vissza, kisebb szerepet játszik benne az erős amerikai és kínai kereslet és a készletek viszonylag alacsony szintje. Kereskedők szerint a biztonsági felárat az a félelem hajtja egyre följebb, hogy iraki vagy főképp szaúd-arábiai olajlétesítmények elleni esetleges terrorakciók a nemzetközi ellátást veszélyeztethetik. A határidős kontraktusok azt mutatják, hogy a piaci szereplők egy része nyárra már 50 dollár feletti árat vár. Bár a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) a jelek szerint június elején növeli a kínálatot, kérdés, hogy ilyen helyzetben ez a lépés le tudja-e nyomni az árat.
Az olajár emelkedése lényegesen befolyásolja a magyar inflációs pálya alakulását. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, februárban kiadott inflációs jelentésében 2004 végére 6,9, az év átlagában pedig 7,4 százalékos inflációs várakozást közölt, amihez rövid távon gyorsan csökkenő olajárat feltételezett. Az adatgyűjtés idején 31-32 dolláros átlagár volt jellemző az elemzésben figyelembe vett Brent típusú olaj piacára. A dokumentum szerint a csökkenő olajár hamar megjelenik a járműüzemanyagok fogyasztói árában. A jelentés idején a 95-ös ólmozatlan benzin fogyasztói ára 241,5 forint volt, a múlt héten szerda óta viszont már 251,5 forintot kérnek az üzemanyagért. Az emelkedő olajár hatását ellensúlyozza, hogy az euró árfolyama jelenleg erősebb a jegybank által vártnál: az év egészében átlag 264,6 forintos euróval számolt a jegybank, de az első négy hónapban 257,81 forint volt az átlagárfolyam. Az MNB májusban publikálja újabb inflációs jelentését.
További részletek az inflációról a 13. oldalon ä
Baka Zoltán
Papp Zoltán