Pápai Csaba

Egyest dobtak az OTP-befektetők

A bankpapír a nap folyamán összegyűjtött árfolyam-előnyét percek alatt hagyta maga mögött a szerdai kereskedés zárószakaszában.

Halmozódó válságjelek

A válságálló eszközökbe - de az eurótól minél távolabb - menekültek a befektetők kedden világszerte, miközben az európai és tengerentúli tőzsdéken folytatódott a lejtmenet. Az FTSE-100 2,5 százalékkal került lejjebb, de napközben a tavaly szeptemberi szinteken is megfordult; a DAX a 200 napos mozgóátlag alatt végzett, 2,3 százalékot veszítve értékéből, a CAC-40 pedig 2,9 százalékkal értékelődött le. A legnagyobb európai részvények benchmarkja, az EuroStoxx 600 szintén a tavaly őszi mélypontokat nyaldossa, a madridi és az athéni irányadó index több mint három százalékot bukott. A piaci pánikot egyrészt az európai bankrendszer helyzetével kapcsolatos találgatások, másrészt a két Korea közötti viszony hirtelen elmérgesedése táplálta. New Yorkban a vártnál kedvezőbb makroadatok is csak arra voltak elegendők, hogy tompítsák az esést. Lapzártánkkor a DJIA és a Nasdaq 1,9, az S&P-500 pedig 1,8 százalékos mínuszban, jóval 200 napos mozgóátlaga alatt járt. Az euró értéke kedden tovább csökkent, a közös deviza napközben 1,2178 dolláron is megfordult, a jennel szemben pedig közel évtizedes mélypontot ért el. Az arany ára újra a nominális csúcsokat ostromolta, mielőtt az 1200 dolláros unciánkénti jegyzésár alá korrigált. A befektetők menekülnek a válságjeleket mutató euróból, egyúttal a bombabiztosnak tartott nemesfém iránti étvágyuk is megnőtt. A kockázatot jobban tűrők körében is nagy a mozgolódás, a részvénypiacról sokan átnyergelnek a kötvénypiacra, letörve az amerikai állampapírhozamokat. A tízéves amerikai államkötvények másodpiaci jegyzése annyira megugrott, hogy hozamuk 3,10 százalék alá, több mint egyéves mélypontra csökkent. A kétéves lejáratú amerikai állampapírok aukcióján pedig minden eddiginél alacsonyabb, 0,769 százalékos hozam mellett keltek el a kötvények.

Nincs segítség, véres napok jönnek a tőzsdéken

A BaFin tőzsdei mechanizmusokat korlátozó lépését újabbak követhetik az eurózóna országaiban, ám a short-tilalom nem oldja meg a térség problémáit, amelyek elsősorban fiskális jellegűek, sőt, a tőzsdei lejtmentet sem fogja megállítani a Napinak nyilatkozó szakértők szerint.

Csőbe húzták az OTP-vevőket

A BUX tegnapi 2,8 százalékos bukás után péntek reggel sem kedvezők a kilátások.

A németek letörték a befektetők kedvét

A Footsie 2,8, a DAX 2,7, a CAC-40 2,9 százalékos veszteséggel zárt szerdán, a lényegesebb európai indexek közül egyedül az athéni tőzsdemutató emelkedett, 0,4 százalékkal. Az euró ugyan több mint egy százalékkal erősödött a kedd esti, 2006 óta nem látott mélypontról a dollárral szemben, szakértők azonban újabb, a közös deviza elleni spekulációk veszélyére figyelmeztetnek. Elemzők szerint a német felügyelet egyoldalú tiltása, amellyel korlátozta a dél-európai kitettségekkel rendelkező német bankrészvények, valamint az eurózónás államkötvények és cds-ek kereskedelmét, az euró fokozott shortolásához vezethet. A BaFin intézkedése ráadásul egy egész Nyugat-Európára kiterjedő korlátozás életbelépését vetíti előre. Egy ilyen döntés azonban csak a térség kilátásainak bizonytalanságát erősíti, annak ellenére, hogy az európai pénzügyminiszterek által nemrég elfogadott 750 milliárd eurós pénzügyi csomag épp ezt a látszatot kívánta megcáfolni. Illetve azt az üzenetet próbálta közvetíteni, hogy az európai döntéshozók uralják a Görögország költségvetési válsága nyomán kialakult helyzetet. Az európai parketteken a bankszektort támadták a leginkább, de a kockázatkerülési hajlandóság megugrása az árupiacokon ezen keresztül a nyersanyagipari cégek részvényárfolyamának alakulásán is meglátszott. Az olaj árfolyama újra 70 dollár alá süllyedt, az arany jegyzése a nemrég elért csúcsok alá húzódott vissza. New Yorkban erős kezdés után még a kedden tapasztaltnál is nagyobb visszaesés következett, lapzártánkra a DJIA 0,8, az S&P-500 0,7, a Nasdaq pedig 0,9 százalékos mínuszban volt, annak ellenére, hogy jobb időkben mind a kereskedelmi szektorban napvilágot látott gyorsjelentések, mind a szerdán publikált amerikai makroadatok elegendők lettek volna a vételi kedv erősítéséhez.

Újabb zakó New Yorkban - csillapodtak a kedélyek

A Wall Street-i irányadó indexek veszteséggel zártak szerdán is, ám a keddihez képest mérséklődtek a mínuszok.

A németek letörték a kedvet és az árakat

A Footsie 2,8, a DAX 2,7, a CAC-40 2,9 százalékos veszteséggel zárt szerdán, de a nagyobb európai parkettek közül egyedül az athéni tőzsdemutató emelkedett, 0,4 százalékkal.

Nem félünk a görögöktől

A főbb nyugat-európai tőzsdeindexek harmadik napja először emelkedéssel zártak kedden, miután Brüsszelben közölték: átutalták a görögöknek a segély első, 14,5 milliárd eurós részletet. A bejelentésre reagálva a befektetők megrohanták a bankszektort, s feltankoltak az elmúlt időszakban túladottá vált részvényekből, annak ellenére, hogy az EU döntéshozói még tárgyaltak a devizaunió költségvetési egyensúlytalanságokkal küzdő országainak megsegítésére irányuló 750 milliárd eurós pénzügyi csomag részleteiről. Az euró stabilitását megcélzó rendelkezések ráadásul középtávon rontják a valutaunió országainak növekedési esélyeit, sőt, eddig a közös deviza megítélésének javulásához sem járultak hozzá érdemben. Az euró/dollár jegyzés kedden további 1 százalékkal csökkent, így a közös devizáért 1,2270 dollárt kínáltak lapzártánkkor. Újra 70 dollár fölé drágult viszont az olaj, sőt az árupiacon is kisebb rally alakult ki a hangulat javulásának köszönhetően, ami kedvezett az energiaipari cégeknek éppúgy, mint a londoni tőzsdén túlsúlyban lévő bányaipari részvényeknek. Az FTSE-100 0,9, a DAX 1,5, a CAC-40 pedig 2,1 százalékos pluszban zárt kedden, miközben a legnagyobb európai részvények mozgását követő Stoxx Europe 600-as index 1,3 százalékkal került feljebb, némiképp korrigálva az április közepe óta elszenvedett közel 8 százalékos bukását. A Wall Streeten nem osztoztak az európaiak optimizmusában, a DJIA 0,5, az S&P-500 0,8, a Nasdaq 1,1 százalékos veszteséget jelzett lapzártánkkor, annak ellenére, hogy Washingtonban a vártnál is kedvezőbb adatokat közöltek az amerikai lakáspiaci helyzetről és a termelői árak is az előrejelzéseknek megfelelően alakultak. Aggodalomra adhat okot azonban, hogy az első negyedéves eredményeiket közlő kiskereskedelmi cégek teljesítménye nem mutat egyértelmű javulást.

A törököké lehet az Invitel egy része

Az Invitel Zrt. 221 millió euróért értékesíti nemzetközi nagykereskedelmi üzletágát a Türk Telekomnak - közölte a társaság az adásvételi szerződés aláírását követően. A május eleje óta tartó tárgyalások eredményeként a legnagyobb török távközlési cég nagyrészt készpénzben fizet az Invitel International AG-t és leányvállalatait, az AT-INVITEL GmbH-t, az Invitel International Hungary Kft.-t és az S.C. EuroWeb Romania A.S.-t felölelő tulajdonrészért. A vételár készpénzes részének pontos megállapítására azt követően kerülhet sor, hogy a Türk Telekom június 8-i részvényesi közgyűlése, illetve az illetékes hatóságok jóváhagyják az ügyletet, ám az Invitel sajtóközleménye szerint megközelítőleg 197 millió euróról lehet szó. A Türk Telekom az akvizícióval Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa legnagyobb nagykereskedelmi távközlési szolgáltatójává válhat, egyúttal - kihasználva az Invitel 27 ezer kilométeres optikai kábelhálózatának stratégiai elhelyezkedését - építhet a nyugatra irányuló törökországi, közel-keleti, illetve ázsiai szélessávú transzferforgalom növekedésére is - derül ki a társaság közleményéből. Piaci értesülések szerint az Invitel új tulajdonosa, a Mid Europa Partners kockázati tőkebefektető csoport a továbbiakban a távközlési cég magyarországi kiskereskedelmi piaci jelenlétét erősítené a felszabaduló tőkéből. A Türk Telekom szerint az akvizíció jelentős szinergiákat teremt a két társaság között, egyúttal erősíti a társaságok és adat-, illetve szélessávú partnereik közötti nemzetközi kapcsolatokat.