A német tőzsdefelügyelet a CDS-kereskedelmet korlátozó döntése az első napokban ugyan látványos hatással járt, hiszen a biztosítási felárak mérséklődését eredményezte Európa-szerte, hosszabb távon azonban csak növelheti a kockázatokat Móró Tamás, a Concorde elemzője szerint. Az államkötvények bedőlése elleni biztosítások piaca kicsi, ám az ott tapasztalt árfolyam-ingadozások hatása gyorsan átgyűrűzik a kötvénypiacra, s ezen keresztül a részvénypiacokra is, épp ezért a CDS-kereskedelemre vonatkozó korlátozás rövid távú stabilizáló hatása tagadhatatlan.
Eltúlozzák a shortosok szerepét
Azzal azonban, hogy egyes szereplőket kizártak a piacról a korábbiaknál is kedvezőbb lehetőséget teremtettek a spekulatív támadásoknak. Ahogy a Concorde szakértője rámutatott, minél kevesebb szereplő van egy piacon, annál nagyobb lehet ott a volatilitás, így az áttételes manipulatív hatások is fokozódhatnak. Móró szerint a BaFin korlátozása egyelőre megtette hatását - bár a külföldi piacokra nem vonatkozik a tilalom, de még Londonban is önmérsékletet tanusítottak a szereplők, korlátozták CDS-kereskedelmüket.
A tíz legnagyobb német pénzintézet részvényeinek meztelen shortolására vonatkozó tilalommal kapcsolatban Móró megjegyzete: nem ez fogja megállítani a részvény-árfolyamok csökkenését. Példaként hozta a bécsi tőzsdén korábban bevezetett tilalmat, amely megtiltotta a bankpapírok short-kereskedését, de a Raiffeisen és az Erste papírjainak leértékelődését nem tudta megállítani.
A Concorde szakértője úgy véli, eltúlzott jelentőséget tulajdonítanak a shortosoknak - a tiltást pártolók és ellenzők egyaránt. Igaz ugyan, hogy a short-zárók jelenléte mérsékli az árfolyamok zuhanását, hiszen a shortosok azok, akik beállnak az esésekbe, mint ahogy az is, hogy a meztelen short-ajánlatok képesek arra, hogy lefelé tereljék az árszinteket, ám hatásuk mindenképp túldimenzionált Móró szerint.
További korlátozások lehetnek
Európában másutt is követhetik a frankfurti korlátozást - Móró szerint a részvények shortolását tilthatják, bár a CDS-ek kereskedését minden bizonnyal nem korlátozzák majd a BaFinhez hasonlóan. A rendelkezés várható hatásait firtató kérdésünkre a Concorde elemzője úgy reagált: túl sok a hitel a világban, az eurózónás országok adósságproblémái miatt pedig jelentősen megnőttek a kockázatok mind a részvény-, mind pedig a kötvénypiacon.
A devizaövezeti országok költségvetésével kapcsolatos aggodalmak miatt a vállalati nyereséskockázatok is emelkedtek, de az eddig alacsony kockázatúnak tartott befektetési formák, mint az államkötvények is rejtett veszélyeket hordoznak - ahogy ez a görög papírok esetében is megnyilvánult.
Megalapozatlan a német döntés
Míg a Lehman Brothers csődjét követően, 2008 őszén az Egyesült Államok tőzsdéin bevezetett short-tilalom teljesen megalapozott volt, a németek mostani döntése mögötti logika nem teljesen egyértelmű Barta György, a CIB elemzője szerint. A Lehman bedőlését követő bizalmi válság során azért volt kiemelt fontosságú a short-tiltás, mert a spekulatív támadások hatása nem csak a részvény-árfolyamok letörésében, de a hitelképességben is gyorsan nyomot hagyott, s rendszerszintű kockázatokat teremtett.
A BaFin lépése azonban híján volt a megfelelő koordinációnak épp úgy, mint a piacokat célzó pozitív üzenetnek. Barta szerint az egyoldalú német korlátozás, valamint az azt követő eurórégiós politikai kommentek csak erősítik azt a képet, miszerint a valutaúnió országaiban fejetlenség uralkodik.
Politikai célok a háttérben?
Márpedig ilyen piacon nem jó váratlan meglepetést okozni - figyelmeztet az elemző, aki úgy véli, a német tőzsfelügylet piaci mechanizmusokat korlátozó döntése mögött politikai célok húzódnak meg. Németország lépésével előmozdíthatja a pénz- és tőkepiacok egységes szabályozására vonatkozó, a tőzsdék hosszú távú stabilitását is elősegítő tárgyalásokat. Barta szerint azonban ez rövid távon még nagyobb bizonytalanságot szül, ahogy ez a pénteken elfogadott amerikai pénzügyi reform első piaci olvasatánál is történt.
A CIB szakértője szerint azonnali megnyugvást csak a fiskális problémák megoldására irányuló lépések jelentenének, hiszen az eurózónát alapvetően adósságproblémák bénítják, melyekre a megfelelő válasz nem a piacok korlátozásában kereskendő. Az osztrákok és belgák a híresztelések szerint ugyan fontolgatnak a BaFinéhoz hasonló lépest, ám a shortolást tiltó, az egész eurózónára kiterjedő korlátozásnak sem értelme, sem valószínűsége nincs. A derivatíva-kereskedelem jelenleginél szigorúbb szabályozására tett kísérletek ellenek ellenére elképzelhetők Barta szerint.
Hiába védik a bankokat
A német tőzsdefelügyelet bank- és biztosítórészvények kereskedelmére vonatkozó korlátozó döntése csak rávilágít az európai problémákra Káplár Norbert, a Raiffeisen brókere szerint, aki úgy fogalmazott: nagyon komoly gondok lehetnek Európában, ha a politikusok ilyen lépésre szánták el magukat.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy míg az Egyesült Államokban 2008 óta egy tisztulási folyamaton ment keresztül a bankszektor azzal, hogy több mint 200 regionális és országos tevékenységet végző pénzintézet dőlt be, Európában ez nem történt meg. A biztosítók pedig túlvállalták magukat azzal, hogy 3 százalék feletti éves hozamot garantáltak a következő 10 évre annak ellenére, hogy az európai állampapír-piacon a megbízható kötvények hozamai ennél már alacsonyabbak.
A tiltás csak árt
A shortolás tiltása a Raiffeisen brókere szerint mindenképp árt a piacok egyensúlyának, hiszen a short-lábnak kiegyenlítő szerepe van mind az esések, mind az emelkedések során azzal, hogy kiegészítő likviditást biztosít a piacoknak. Most, hogy ezt elvonták, csak tetézik a bajt. Káplár szerint átgondolatlan volt a rendelkezés, amellyel nem csak a frankfurti tőzsdén okozhatnak pánikot, hiszen az üzenete tagadhatatlanul negatív.
A BaFin rendelkezése erősíti azt a képzetet, hogy a bankok és a biztosítók védelemre szorulnak, hogy az EU legújabb, 750 milliárd dolláros mentőcsomagja nem hozza el a remélt stabilitást, s hogy a mélyben olyan problémák húzódnak, amelyek felszínre kerülését épp a piaci mechanizmusok korlátozásával kívánják elkerülni. Márpedig - figyelmeztet a szakember - a piacok pszichológiája nem így működik.
A DAX-ot akkor érte a hír, amikor vészesen közel került a 200 napos mozgóátlagához, másutt pedig tetőznek a piacok. Pozitív üzenetek híján fontos szintek törhetnek, s nem várt szakadás következhet Káplár szerint, aki úgy véli, a politikai alapú döntések ha rövid távon meg is nyugatják a piacokat, hosszabb távon nem tudják elejét venni a további lejtmenetnek.
