A főbb nyugat-európai tőzsdeindexek harmadik napja először emelkedéssel zártak kedden, miután Brüsszelben közölték: átutalták a görögöknek a segély első, 14,5 milliárd eurós részletet. A bejelentésre reagálva a befektetők megrohanták a bankszektort, s feltankoltak az elmúlt időszakban túladottá vált részvényekből, annak ellenére, hogy az EU döntéshozói még tárgyaltak a devizaunió költségvetési egyensúlytalanságokkal küzdő országainak megsegítésére irányuló 750 milliárd eurós pénzügyi csomag részleteiről. Az euró stabilitását megcélzó rendelkezések ráadásul középtávon rontják a valutaunió országainak növekedési esélyeit, sőt, eddig a közös deviza megítélésének javulásához sem járultak hozzá érdemben. Az euró/dollár jegyzés kedden további 1 százalékkal csökkent, így a közös devizáért 1,2270 dollárt kínáltak lapzártánkkor.
Újra 70 dollár fölé drágult viszont az olaj, sőt az árupiacon is kisebb rally alakult ki a hangulat javulásának köszönhetően, ami kedvezett az energiaipari cégeknek éppúgy, mint a londoni tőzsdén túlsúlyban lévő bányaipari részvényeknek. Az FTSE-100 0,9, a DAX 1,5, a CAC-40 pedig 2,1 százalékos pluszban zárt kedden, miközben a legnagyobb európai részvények mozgását követő Stoxx Europe 600-as index 1,3 százalékkal került feljebb, némiképp korrigálva az április közepe óta elszenvedett közel 8 százalékos bukását. A Wall Streeten nem osztoztak az európaiak optimizmusában, a DJIA 0,5, az S&P-500 0,8, a Nasdaq 1,1 százalékos veszteséget jelzett lapzártánkkor, annak ellenére, hogy Washingtonban a vártnál is kedvezőbb adatokat közöltek az amerikai lakáspiaci helyzetről és a termelői árak is az előrejelzéseknek megfelelően alakultak. Aggodalomra adhat okot azonban, hogy az első negyedéves eredményeiket közlő kiskereskedelmi cégek teljesítménye nem mutat egyértelmű javulást.
Pápai Csaba