Pápai Csaba

Európa megadta magát a rossz híreknek

A gyorsjelentési szezon második hete sem kezdődött felhőtlenül a tengerentúlon. A Wachovia a várakozásokkal ellentétben nem részvényenként 40 centes nyereséggel, hanem 20 centes veszteséggel zárta az első negyedévet, csökkentette az osztalékot, sőt 7 milliárd dollár értékben kényszerül újabb papírokat kibocsátani, hogy működése zökkenőmentes maradhasson. Papírjai lapzártánkig több mint 10 százalékot zuhantak, újabb gyanakváshullámot ébresztve a pénzintézetekkel szemben. A Deutsche Bank ezzel párhuzamosan bejelentette: áron alul szabadulna mintegy 20 milliárd dollár értékű tőkeáttételes hitelétől. A Credit Suisse prognózisa, miszerint az első negyedévben akár 5 milliárd dolláros leírásokra is kényszerülhet, szintén nem javított a bankpapírok megítélésén. Az európai befektetők szabadulni próbáltak az ipari papíroktól azt követően, hogy a GE után a Philips is sokkoló eredményt közölt, az első negyedév során éves szinten 75 százalékkal csökkent a profitja. A rossz érzést némiképp tompította az eurózóna iparának nem várt teljesítménynövekedése, valamint a Dresdner Kleinwort bejelentése, miszerint a Siemens most tapasztalt 5 százalékos árfolyamzuhanását némiképp túlzónak találja. A Footsie 1, a DAX és a CAC-40 pedig 0,7 százalékos mínuszban zárta a napot. Az Egyesült Államok befektetőinek is kijutott a kétes értékű, ám megnyugtató makroadatokból, a kiskereskedelmi forgalom a várakozásokkal ellentétben emelkedett a tengerentúlon. Bár a 0,2 százalékos növekedés nagy része az üzemanyagárak emelkedéséhez köthető, a hírnek lapzártánkig mégis sikerült a pozitív tartományban marasztalnia az irányadó indexeket.

A Tesco még kíváncsibb a magyar vásárlókra

A cég itt is bevezetné új klubkártyáját.

Mindenki a profit miatt aggódott

A tőzsdék nem bővelkedtek a jó hírekben tegnap, az Egyesült Államokban a gyorsjelentési szezon egyrészt az Alcoa 50 százalékosnál is nagyobb mértékű profitcsökkenésével, másrészt az AMD korábban beígértnél alacsonyabb bevételeivel és a kilátásba helyezett elbocsátásokkal indult hétfőn. A hírek hatására Európában is támadás érte a telekom-szektort, pirosba fordítva a főbb tőzsdeindexeket az öreg kontinensen. Jelentősen a hétfői záróára alatt jegyezték az Infineon Technologies, az STMicroelectronics és a ASML Holding papírjait is azt követően, hogy a Dramexchange közölte, aggodalomra ad okot a tény, hogy a chipgyártók az elvárásokkal ellentétben nem emelték áraikat az előző hónap során, így fordulat várható a bevételi trendekben is. A használtlakás-piaci helyzetről is negatív adatok láttak napvilágot az Egyesült Államokban, a National Association of Realtors közleménye szerint a vásárlási kedv februárban a vártnál nagyobb mértékben, közel 2 százalékkal esett vissza, annak ellenére, hogy januárban az index minimális, 0,3 százalékos emelkedést mutatott. A társaság szerint az ingatlanpiaci válság immár harmadik éve tart a tengerentúlon, a használtlakás-piaci index aktuális mérőszámai pedig minden eddigi adatot alulmúltak. Az aggodalmakat csak tetézte a Washington Mutual bejelentése, miszerint az első negyedévben 1,1 milliárd dollár veszteséget halmozott fel, és a korábbinál nagyobb mértékű, 7 milliárd dolláros tőkeinjekcióra lesz szüksége a talpon maradáshoz. A várható tőkeinjekció híre hétfőn még reményeket keltett az invesztorokban, azt sugallva, hogy helyreállhat a pénzpiaci szektor stabilitása, a várakozásoknál 2 milliárd dollárral magasabb hiány ténye azonban általános riadalmat keltett. Lapzártánkkor a DJIA 0,3, az S&P-500 0,5, a Nasdaq pedig 0,6 százalékos mínuszban állt.

Most a rizsen a drágulás sora

Az élelmiszer-alapanyagok drasztikus emelkedése márciusban a rizst is elérte, és bár a világ fele számára alapvető élelmiszernek számító termék árfolyama az elmúlt esztendő során kétszeresére nőtt, a nagybevásárlások csak most kezdődnek meg az árupiacon - vélik a szakértők. A rizs jegyzésében az elmúlt négy nap során tapasztalt radikális ugrás hatására az árupiacok megemelték a gabonaféle árfolyam-emelkedésének maximális napi limitjét a korábbi 0,5 dollárról 0,75 dollárra, és további, 50 százalékos limit-up módosításokra lehet számítani, akár már ma is - számolt be Siklér Gyula, a Solar Capital Zrt. üzletkötője. A termék árfolyama a chicagói árutőzsdén tegnap közel 3 százalékkal emelkedett, így 100 font rizsért már 21,6 dollárt kell fizetni, míg tavaly április elején még mindössze 11,6 dollárért cserélt gazdát a gabonaféle. A világ két legnagyobb exportőre, Thaiföld és Vietnam közölte, az ültetések a szokásosnál lassabb ütemben haladnak; míg a várakozások szerint április első hetére már a területek 15 százalékát hasznosítani kellett volna, addig a tényleges teljesítmény mindössze az ültetvények 11 százalékát fedte le. A várható hiány kivédése érdekében a két ország számára a hazai kereslet kielégítése prioritást élvez; Thaiföld az ellátás stabilizálását szem előtt tartva és az idén várható további 25 százalékos áremelkedés féken tartására megemelte a rizsexportját sújtó vámot. A Fülöp-szigetek, a világ legnagyobb importőre ezzel párhuzamosan jelezte szándékát, hogy 1 millió tonna rizst vásárolna az országban fellépő rendkívüli hiány enyhítésére - egészítette ki a képet Siklér. Az ázsiai ország korábban rizsszükséglete 15 százalékát importból szerezte, ám ez az arány az idén akár 42 százalékra is emelkedhet. A Világbank szerint az alapélelmiszerek és az energia elmúlt hat évben tapasztalt jelentős drágulása zavargásokhoz vezethet Mexikótól Jemenig.

Csúcsközelben a forint

A hazai deviza euróval szembeni erősödését a nagyobb piaci szereplők veszteségessé vált pozícióinak felszámolása okozta; a forintsáv eltörlését követően a külföldi hedge fundok arra számítottak, hogy az euró erősödni fog a hazai piacon, ám mostanra úgy tűnik, erre a spekulációra építő hosszú pozícióik veszteségessé váltak, így stop-loss ügyleteken keresztül minél gyorsabban szabadulni akarnak tőlük - tájékoztatott Geszti Pál. Az ING Bank üzletkötője szerint bármilyen nagyobb horderejű régiós vagy hazai hír megváltoztathatja ezt a januári csúcshoz közelítő trendet, ám amíg ez nem következik be, az euró jegyzése akár 252,50 forintig is süllyedhet, miután tegnap átszakította a 254 forintnál lévő támaszt, és egészen 253,50-ig gyengült. A dollár és a svájci frank is tovább gyengült a forinttal szemben, előbbit 161,30, utóbbit 159,20 forintért jegyezték. Tovább nőtt az érdeklődés az állampapírok iránt; az Államadósság Kezelő Központ által meghirdetett 40 milliárd forint értékű hathetes diszkontkincstárjegyek aukciójára közel négyszeres túljegyzés mellett került sor; az átlaghozam a korábbi 8,90 százalékról 8,48 százalékra csökkent. Az ÁKK 15 (három hete 21) ajánlatot fogadott el a teljes meghirdetett összegre.

A bányászok felhozták a Footsie-t

A fémárak várható emelkedésének hírére zölden világítottak a bányaipari cégek részvényei hétfőn, miután a Goldman Sachs elemzői közölték: a szektor teljesítménye vonzónak tűnik korábbi semleges megítéléséhez képest. A Londonban jegyzett bányavállalatok mind 4 százalék fölötti árfolyam-emelkedést produkáltak, hozzásegítve ezzel az FTSE-100 indexét, hogy újabb 1 százalékos plusszal február óta először 6000 pont fölé emelkedjen. A párizsi és a frankfurti börzék is 1 százalék körüli emelkedéssel zárták a hétfőt, amelyet segített a Merrill Lynch bejelentése, miszerint az UBS svájci nagybank részvényeit vételre ajánlja a társaságban végrehajtott tőkeemelést követően. Ezzel párhuzamosan az akvizíciós fronton is tartogatott meglepetéseket a hét első napja; megállapodás született a Nestlé és a Novartis között, miszerint az utóbbi 25 százalékos részesedést vásárol a svájci társaság által tulajdonolt Alconban. Piaci pletykák szerint a Nestlé arra használná fel a friss tőkét, hogy végleg átvegye az irányítást a L'Oreal fölött. A Financial Times értesülése szerint pedig a német RWE és az E.on folytat tárgyalásokat a Centrica tulajdonában lévő British Gas felvásárlásáról. A tengerentúlon megint úrrá lett a hurráoptimizmus azt követően, hogy a Washington Mutual közölte: 5 milliárd dolláros tőkeinjekcióra számít, amelybe ugyan a kormány nem folyt bele, de elég lesz ahhoz, hogy kihúzza a slamasztikából. A hír hatására a Wall Street-i társaságok papírjai szinte kivétel nélkül emelkedésnek indultak, az invesztorok tovább folytatják a múlt héten megkezdett bevásárlási szezont, amely akár rövid úton véget is érhet, hiszen a hétfői tőzsdezárás után kezdődik meg az első negyedéves gyorsjelentési szezon az Egyesült Államokban, amelyet az Alcoa profitjelentése nyit majd. Lapzártánkkor a DJIA 0,8, az S&P-500 1,1, a Nasdaq pedig 0,6 százalékos előnyt mutatott.

Kormányválság bolondította a forintot

Az euró a délelőtt folyamán a koalíciós válság hatására drágult a forinttal szemben, délutánra azonban a külföldi befektetőket megnyugtató bejelentések után 257,1 forintra gyengült. A forinterősödést Kolba Miklós, az ING Bank üzletkötője szerint a török líra nem várt erősödése is segítette, sőt, a lengyel zloty is kedvező külső hatással volt rá. A 260,50 forinton kezdő euró kora délelőtt 261,50-ig emelkedett, ám 10 órához közeledve ismét a nyitószintnél járt, azaz 1 forinttal feljebb, mint hétfő délután. Az MSZP késő délelőtt tett bejelentése, miszerint a miniszterelnök mindenképp a helyén marad, erősítette a magyar devizát, az SZDSZ közleménye pedig, amelyben a konvergenciaprogram támogatásáról biztosították a befektetőket, újabb lökést adott a forintnak. További támaszt jelent fizetőeszközünknek, hogy a következő hónapra is kamatemelést vár a piac - tette hozzá a szakember. A hétfői hozamugrást követően több referenciahozam (benchmark) is lefelé korrigált az állampapírok másodlagos piacán, de volt példa ellentétes mozgásra is. A tovább emelkedők között a prímet a 13 bázisponttal elmozduló hat hónapos referenciaátlag vitte, miközben a legnagyobb, 11 bázispontos csökkenést a tízéves futamidő produkálta.

Már a kisebb veszteség is jó hír

Az európai és a tengerentúli börzék is komoly emelkedéssel kezdték a második negyedévet, annak ellenére, hogy újabb kedvezőtlen hírek érkeztek az eddig is bizonytalan lábakon álló bankszektorból. Az FTSE 100 2,6, a DAX 2,8, míg a CAC-40 3,4 százalékot emelkedett zárásig. A subprime-válság legnagyobb európai vesztese, az UBS kedden bejelentette, 15 milliárd dollárnyi tőkeemeléssel és vezetőváltással készül orvosolni a korábbi veszteségekből eredő problémákat. A befektetőket megnyugtatta a hír, a részvény árfolyama 12 százalékkal emelkedett, pedig a pénzintézet újabb 19 milliárd dolláros leírással készül zárni az első negyedévet. Ugyancsak felemás közleménnyel állt elő a legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank, közölvén, újabb veszteségleírásokra készül, ám mivel az általa bejelentett 2,5 milliárd dollár eltörpül svájci szektortársának bejelentése mögött, a befektetők szinte örültek a hírnek, és a részvény árfolyama 4 százalékot emelkedett. A bankszektor részvényei Európa-szerte pozitív elmozdulást mutattak. A félvezetőgyártók is népszerűvé váltak Európában, miután friss piaci előrejelzések Japánban áremelkedést jósoltak. Az Infineon Technologies a hírre több mint 9 százalékot, szektortársa, az STMicroelectronics pedig 5,5 százalékot ugrott felfelé. Az Egyesült Államokban a vártnál jobb feldolgozóipari makroadat növelte az optimizmust. Lapzártánkkor a Dow Jones és az S&P 500 indexe 2,7, míg a Nasdaq 2,8 százalékos emelkedést mutatott. A Wall Streeten nagy meglepetést okozott a Lehman Brothers által kibocsátott átváltható elsőbbségi részvény, amely 4 milliárd dollárral növelte a társaság tőkéjét, elhessegetve a korábbi aggodalmakat, miszerint a brókercég likviditási problémákkal küzd.

Rossz helyzetben a telekomszektor

Több mint 20 éve nem kezdtek olyan gyengén európai tőzsdék, mint az idén, a Dow Jones Stoxx 600 index 16 százalékkal csökkent január eleje óta. A legnagyobb veszteségeket a pénzügyi és a telekomszektorok szenvedték el. A Bloomberg adatai szerint továbbra sem várható nagyarányú emelkedés addig, amíg nem tisztázódik a hitelpiacok és a tengerentúli gazdaság krízisének súlyossága. Európában hétfőn a mobilcégeket érte a legnagyobb támadás azt követően, hogy a Morgan Stanley közölte: attól tart, hogy az EU törvényhozói agresszív árcsökkentő akcióba kezdenek az idén. A brókercég egyúttal lefelé módosította a Vodafone minősítését, valamint a Deutsche Telekom és a Telefónica papírjainak célárfolyamát is. Az Egyesült Államok parkettjeit némi optimizmus hatotta át a Fehér Ház legújabb bejelentésére, amely átfogó reformot hirdetett a pénzpiacok felügyelete terén. A Morgan Stanley korábbinál kedvezőbb megítélése sokat javított a továbbra is leginkább a Wall Street helyzete miatt aggódó befektetők hangulatán. A Sanford C. Bernstein elemzője szerint ugyanis a második legnagyobb amerikai kötvénypiaci cég a riválisainál is könnyebben vészelheti át a hitelpiaci válságot. Az elemző emellett kiemelte a Merrill Lynchet is, a szektor legerősebb likviditással bíró cégeként. A Citigroupnál kezdeményezett strukturális változások is kedvező visszhangra találtak a piacokon, hozzájárulva a részvényárfolyamok emelkedéséhez. A DAX 0,5 százalékot veszített, míg a CAC-40 és az FTSE-100 0,1 százalékot nyert hétfőn. Lapzártánkkor a vezető tengerentúli indexek a pozitív tartományban álltak.