Pápai Csaba

Kvóták közé szorult a magyar rizspiac

A gabona- és takarmányfélék árának múlt év során bekövetkezett robbanásszerű emelkedése az év végére a rizst is elérte. A kereslet vártnál gyorsabb növekedése, amely részben a rizs más alapélelmiszerekhez képest relatíve olcsó voltának köszönhetően következett be, valamint az elégtelen tartalékok együttesen minden eddiginél magasabbra hajtották a termék árupiaci jegyzését. Tegnap minden eddigi rekordot megdöntött a rizs jegyzése: 24,74 dolláron állt Chicagóban, csak ebben a hónapban 28 százalékkal emelkedett az ár. Ez a tendencia a közeljövőben tovább folytatódhat, hiszen az időjárási viszontagságok miatt az idei termés sem tudja majd kielégíteni az ugrásszerűen növekvő ázsiai felvevőpiacok keresletét. A kereslet azonban nemcsak a rizsre primer tápanyagforrásként tekintő Távol-Keleten, hanem szerte a világon nőni fog, hiszen a gabona- és burgonyafélék árának növekedése még jelenlegi ára mellett is vonzóvá teszi a növényt, amely iránt a legnagyobb exportőrök által nemrég bevezetett korlátozások ellenére is egyre nagyobb az igény - állítja Veres János, a Magyar Rizsszövetség elnöke. Magyarországon jelenleg 45 ezer tonnányi rizs fogy évente; ebből a hazai termelők mindössze 7000 tonnát tudnak biztosítani kevesebb mint háromezer hektár művelésével, a maradékot az Európai Unió rizstermelő országaiból - Olaszország, Görögország, Portugália és Spanyolország -, valamint Ázsiából importáljuk. Történik mindez annak ellenére, hogy a rizstermesztés szempontjából északi övezetnek számító térséget a jelenleginél sokkal jobban ki lehetne használni - számolt be lapunknak Nagy Péter, az Oryza Kereskedelmi és Termeltető Kft. ügyvezetője, aki szerint jelenleg nem kezelik az őt megillető helyen a növényt. Az ország keleti területein a szikes, kötött talaj ugyan alkalmatlan arra, hogy ott a hagyományos gabona- és takarmánynövények nagy része megteremjen, viszont megfelelő a rizs számára, amit az is bizonyít, hogy a rendszerváltást megelőzően hazánkban mintegy 20 ezer hektáron folyt az itthon nemesített fajták termesztése, egyúttal adott volt a feldolgozóipari háttér is. Ez a kapacitás teljes mértékben lefedné a jelenlegi belföldi keresletet, ám az EU-kvótarendszer hatására a művelés radikális mértékben visszaesett - érvel az Oryza ügyvezetője, aki szerint továbbra is adott minden feltétel ahhoz, hogy Magyarország megtermelje saját rizsszükségletét, ezzel is védekezve a várható drágulás ellen. Veres szerint a jelenlegi áremelkedés ugyan megmozgathatja a hazai termelői kedvet, a párhuzamosan növekvő költségek azonban tovább csökkentik a világpiaci szinten így is jelentéktelennek mondható ágazat versenyképességét. A rizsföldek művelése a többi gabonaféléhez viszonyítva fajlagosan magasabb, hektáronként 200-300 ezer forintos beruházást igényel, ami a területalapú támogatás és a növény magas termesztési potenciálja miatt megtérül ugyan, a magas invesztíció azonban gyakran riasztó hatású lehet, tehát kevéssé valószínű, hogy az ágazat valaha talpra állhat.

Gyógyír volt a gyógyszergyártók eredménye

A pénzügyi szektor tovább ingott szerdán azt követően, hogy az UBS közölte: veszteségei felmérése nyomán jelentős mértékben átalakíthatja a befektetési banki ágazatát, ráadásul az Ambac kötvénybiztosító társaság is a várakozásoknál közel nyolcszor rosszabb negatív eredményt közölt. A Royal Bank of Scotland részvényei tovább zuhantak, miután közölte, hogy a hitelpiaci válság okozta hiányt 12 milliárd font értékű részvénykibocsátás útján kívánja pótolni. Az autóipar sem szűkölködött a hírekben, a Volkswagen részvényeinek jegyzése annak ellenére csökkent, hogy a társaság profitja az elemzői konszenzusnál nagyobb mértékben nőtt. A WSJ pedig arról számolt be, hogy a Ford Motors fontolgatja: mégis megválik a Volvótól, sőt a gyengén teljesítő Mercury-gyárakat is bezárja. A tengerentúli tőzsdéket leginkább a Boeing vártnál jobb eredménye húzta a magasba, a társaság részvényeinek árfolyama 5 százalékkal emelkedett keddi záráshoz képest a kereskedés első harmadában. Az európai parkettek kezdeti rossz hangulatát a gyógyszergyártók orvosolták, a Merck jegyzése közel 6 százalékkal, a GlaxoSmithKline kurzusa pedig 1,6 százalékkal emelkedett a gyorsjelentése közzétételét követően. Míg a német társaság eredménye felülmúlta a várakozásokat, a GSK első negyedévi profitja 9 százalékkal alulmúlta a tavalyi év azonos időszakában jelentettet. A Sirtris Pharmaceuticals lehetséges felvásárlásának híre azonban megnyugtatta a befektetőket. A főbb európai tőzsdeindexek közül a Footsie 0,8, a CAC-40 1,5, a DAX pedig 1 százalékos emelkedéssel fejezte be a napot. Az Egyesült Államokban a DJIA lapzártánkkor a keddi záróértékéhez képest alig mutatott elmozdulást, a Nasdaq plusz 0,5, az S&P-500 pedig mínusz 0,1 százaléknál tartott.

A feltörekvő piacokkal együtt kúszott fel a forint

A lengyel zloty és a török líra erősödése ugyan nem tudta kimozdítani a forintot a várható politikai és monetáris események szorításából, a feltörekvő piaci devizák azonban hozzásegítették némi erősödéshez az euróval szemben - számolt be a hazai devizapiaci helyzetről Kolba Miklós, az ING Bank üzletkötője. A forint/euró kurzus a délelőtti 252,60-os értékről késő délutánra 251,80-ra mérséklődött. A kéthetes MNB-kötvények aukcióján a lejáró, 479,7 milliárd forintos mennyiséggel szemben 480,2 milliárd forint értékű instrumentum megvételére nyújtottak be igényt a hitelintézetek, 8,0 százalékos alapkamat mellett. Az értékesítés nyomán kedden a kéthetes MNB-kötvények állománya félmilliárd forinttal, 837,5 milliárdra nő. A keddi aukción 40 milliárd forintnyi három hónapos diszkontkincstárjegyet hirdetett meg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), amire az elsődleges forgalmazók 99,6 milliárdos ajánlattömeggel válaszoltak. Az elfogadott hozamok 8,20-8,30 százalék között szóródtak, a 8,29 százalékos átlag az egy héttel korábbit 1 bázisponttal múlja felül, a hétfői másodpiaci benchmarkot pedig 3 bázisponttal múlja alul.

Továbbra is tünetmentes a forintpiac

Alacsony forgalom mellett lényegében változatlan maradt a közös európai fizetőeszköz jegyzése a hazai devizapiacon hétfőn; a délelőtti 252,30-as szintről mindössze 252,50-ig gyengült a forint, ami elmozdulásnak alig nevezhető - tájékoztatott Kolba Miklós, az ING üzletkötője. A szakember szerint a héten nem is várható jelentősebb esemény, esetleg a szinte biztosra vett jövő hétfői kamatemelés miatt erősödhet a hét vége felé a forint. Ugyanakkor negatívan hatna az árfolyamra, ha kisebbségi kormány alakulna - tette hozzá. A svájci frank árfolyama egész nap változatlanul, 157,20 forinton állt, míg a dollár a 159 forintos jegyzésről gyengült a délutáni 158,50-es értékre. Az éven belüli lejáratú állampapírok referenciahozama minimális mértékben felfelé, a 12 hónapos és az évnél hosszabb lejáratú diszkontkincstárjegyek hozama pedig lefelé mozdult el hétfőn. A három hónapos határidejű kincstárjegy hozama 7, a hat hónaposé 3 bázisponttal emelkedett. A legnagyobb csökkenést a hároméves állampapír szenvedte el, referenciahozama 16 bázisponttal csökkent. Az egy évnél hosszabb lejáratú diszkontkincstárjegyek hozama 3-10 bázispont között csökkent hétfőn.

Irányt váltottak a nagyok

A péntek délelőtti gyengélkedést követően kora délután visszafogott emelkedésbe váltott a BUX, és a többlet zárásig megmaradt. A BÉT indexe délelőtt még a negatív tartományokban mozgott, zárásra azonban a blue chipek hátán egészen 22 130,58 pontig tudott felkúszni. A BUX 0,5 százalékos emelkedéssel fejezte be a kereskedést. A mutatót a leginkább a 0,8 százalékkal, 22 150 forintra süllyedő Mol gyengítette; az olajtársaság papírjai 2,9 milliárd forint értékben cseréltek gazdát pénteken. A már korábban is erősödő Telekom mellett délutánra az OTP és a Richter is erősödésbe tudott váltani. A távközlési cég részvénye 1,4 milliárd forintos forgalom mellett 1,0 százalékkal, 845, a bankpapír erős ingadozással - 6860 forintos minimum és 6998 forintos maximum jegyzésnél - 10 milliárd forintos forgalom mellett 0,9 százalékkal, 6990, a gyógyszerrészvény pedig 0,6 százalékkal, 32 490 forintra drágult. A Richter szektortársa, az Egis is emelkedett, záráskor másfél százalékkal, 17 350 forinton állt az árfolyam. A nap nyertese a Rába lett, a társaság papírjait 368 millió forintos forgalom mellett csütörtöki záróráruk felett 5 százalékkal jegyezték pénteken, árfolyamuk így 1796 forint lett. Jól szerepelt a PannErgy is; a társaság pénteken tartott közgyűlésén a részvényesek egyhangú döntéssel elfogadták az igazgatóság javaslatát az osztalék cégben tartásáról. A papír árfolyama 5 százalékkal, 1485 forintra emelkedett. A nap vesztese a Phylaxia volt, a részvény alacsony forgalom mellett 4 százalékot veszített értékéből, pénteki záróára 24 forint lett. Ezen a héten tartják a legnagyobb tőzsdei cégek, köztük a Mol is, éves közgyűlésüket, ezek eredménye a péntekinél minden bizonnyal mozgalmasabbá teheti a heti kereskedést.

Nemzetközi pénz- és tőkepiacok

Európában a Nokia sokkolta a kedélyeket

Gyengítették a forintot a leminősítési pletykák

Két napja tartó mozdulatlanságból emelte ki a forintot a legújabb devizapiaci pletyka, miszerint leminősítés előtt áll Magyarország hitelbesorolása a Moody'snál. A meg nem erősített hír hatására az euró átlépte a délelőtt prognosztizált 253 forintos küszöböt is, árfolyama 254 forintra emelkedett - tájékoztatott Kolba Milkós, az ING Bank üzletkötője. A dollár jegyzése délután 159,2, míg a svájci franké 159,6 forinton állt. A tegnapi aukción is 25 milliárd forintnyi hat hónapos diszkontkincstárjegyet hirdetett meg az Államadósság Kezelő Központ, amire az elsődleges forgalmazók 73,6 milliárdos ajánlattömeggel válaszoltak. Az elfogadott hozamok 8,25-8,42 százalék között szóródtak, a 8,39 százalékos átlag a két héttel korábbit 42 bázisponttal múlja alul, de lényegesebb, hogy a keddi másodpiaci benchmarkot csak egy bázisponttal haladja meg. A keddi csökkenés után jobbára emelkedtek a referenciahozamok az állampapírok másodlagos piacán szerdán. Az emelkedés mértéke 2-5 bázispont közötti volt, ám a 12 hónapos átlag nem változott, míg a három hónapos 7, az ötéves pedig 4 bázisponttal csökkent.

Két lépést előre, egyet hátra

A délután mind a tengerentúlon, mind Európában a délelőtt során elért emelkedések lemorzsolódásával telt ugyan, az európai börzék irányadó indexei még záráskor is a zöld tartományban mozogtak. A Footsie ragaszkodott a leginkább korábbi eredményeihez, mindössze 50 ponttal a napi maximuma alatt, 1,3 százalékos emelkedéssel zárt. A német DAX 0,5, a CAC-40 pedig 0,3 százalékos előnyt őrzött meg a hétfői záróértékéhez képest. Az Egyesült Államok tőzsdéi a pozitív tartományban nyitottak a vártnál jóval kedvezőbb makrogazdasági adatoknak köszönhetően, ám előnyük gyorsan elpárolgott, hiába támasztotta alá a pozitív hangulatot mind a gyorsjelentésüket kedden közlő regionális bankok vártnál nagyobb profitja, mind a Johnson & Johnson szintén kedvező, 40 százalékos profitnövekedésről hírt adó bejelentése. Az AstraZeneca több mint 7 százalékot emelkedett azt követően, hogy a társaságnak további 6 évre sikerült kivédenie a legfelkapottabb gyógyszerének generikus másolását. A Dow Jones ipari átlag, a Nasdaq indexek és az S&P-500 egyaránt 0,1 százalék körüli mínuszban állt lapzártánkkor. Az európai indexek annak ellenére tudtak emelkedni, hogy a ZEW kutatóintézet közölte: nem számított a németországi befektetők és elemzők gazdaságba vetett bizalmának olyan mértékű megcsappanására, mint amilyet a legújabb adatai tükröznek. Az ECB sem növelte a jó kedvet, amikor bejelentette, hogy a makroadatok nyomán, a növekvő inflációs kockázatok közepette nem latolgatja a kamatcsökkentést. Londonban jó napot zártak a kiskereskedelmi láncok is, miután mind a vékonyabb pénztárcákat megcélzó Tesco, mind a luxuscikkeket gyártó Burberry kedvező első negyedéves adatokat közölt.

Mélyponton a dollár, mozdulatlan a forint

Hiába a hazai és a régiós impulzusok, a forint tetszhalott állapotban élte túl a keddet. Minimális forgalom mellett kereskedtek vele, szinte semmit sem mozdult a hétfői záráshoz képest. Az euró 251,80 forinton stabilizálódott - mondta Kolba Miklós, az ING üzletkötője. Sem a régió valutáinak árfolyamában napközben bekövetkezett változás - csak a zloty tudott jelentősebb mértékben erősödni a kedvező makroadatok hatására -, sem az MNB monetáris tanácsának legújabb, a hazai pénzpiaci helyzet romló kilátásairól szóló állásfoglalása nem volt képes kimozdítani a hazai devizát. Délutánra a dollár 159,50 forintig erősödött, azt követően, hogy reggel elérte az utoljára 1996 januárjának második felében látott mélypontot, a 158,70 forintos határt. A svájci frank 159,20 forinton zárta a kereskedést. A kéthetes MNB-kötvények aukcióján a lejáró, 282,2 milliárd forintos mennyiséggel szemben 357,3 milliárd forint értékű instrumentum megvételére nyújtottak be igényt a hitelintézetek a 8,0 százalékos alapkamat mellett. Ennek nyomán a kötvények állománya a múlt heti 761,9 milliárd forintról 837 milliárdra nő. A másodlagos állampapírpiacon a referenciahozamok többsége kissé csökkent.