Még messze lehet a fény az alagút végén
Még messze lehet a fény az alagút végén
Nemcsak az OMV-t, a Lukoilt is érdekli az INA
A Molnak augusztus 14-éig kell eljuttatnia a horvát tőkepiaci felügyelethez (HANFA) az INA közkézen forgó részvényhányadára tett múlt heti ajánlatának részleteit. A testület egyúttal közölte azt is, hogy az INA-nak szeptember elejéig várnia kell az eladó részvénycsomagjára beérkező esetleges újabb ajánlatokra - írta a Reuters. A Mol 25 százalékban már tulajdonosa az INA horvát olajipari társaságnak, jelenlegi ajánlata a nem kormánykézben lévő további mintegy 30 százalékos pakettre szól. Ha a HANFA a rendelkezésére álló 14 napon belül jóváhagyja a magyar társaság első ajánlatát, a Molnak egy héten belül véglegesítenie kell azt. Ezt követően 28 napon keresztül érvényben marad az ajánlat. Amennyiben az INA-részvényekre nem érkezik másik ajánlat, az üzletet akár már szeptember közepén le lehet zárni - mondta a HANFA elnöke. A horvát médiában megjelent találgatások szerint azonban a Molnak lesz kivel versenyeznie; amennyiben a pletykák beigazolódnak, és a Lukoil is ajánlatot tesz az INA-részvénycsomagra, akár október közepéig is elhúzódhat az alkufolyamat. A horvát pletykáknál megalapozottabbnak tűnhet azonban az OMV bejelentése, miszerint az osztrák társaság, amely a Mol feletti irányítás megszerzésében is érdekelt, jelezte a zágrábi kormánynak, hogy érdekelné az INA további privatizációjában való részvétel. Az INA részvényeinek árfolyama kedden 1 százalékkal, 2,901 kunára csökkent.
Rekordra lökte a dinárt Karadzsics elfogása
A magyar deviza euróval szembeni árfolyama kedd délutánra a 229,50-es sáv közelébe gyengült, annak ellenére, hogy a nap nagy részében sikerült 229 alatt maradnia. A forint meglehetős volatilitást mutatott napközbeni 228,50-es csúcsához képest. A gyengülést követte a cseh korona is azt követően, hogy a jegybank bejelentette: akár már augusztusban is csökkentheti az irányadó kamatrátát, hogy ezzel is mérsékelje azokat a veszélyeket, amelyek a rekorderős deviza miatt hárulnak a gazdaságra. A török líra is gyengült a jegybank inflációs prognózisának közlését megelőzően. A befektetők most azt várják, hogy a legújabb pénzromlási adatok az infláció várható mérséklődéséről adnak majd számot, ezzel csökkentve egy újabb kamatemelés esélyét. A lengyel zloty gyengülése a nap folyamán a várakozásoknál rosszabb inflációs adatok ellenére is mérséklődni tudott. Meglepetést hozott azonban a szerb dinár erősödése azt követően, hogy kedden nyilvánosságra hozták Radovan Karadzsics háborús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb elnök elfogását. A hír hatására - amelyet a befektetők úgy értékeltek, hogy ezzel elhárult a Szerbia uniós csatlakozása előli legnagyobb akadály - rekordértékű, 1 százalékos erősödést produkált a dinár az euróval és 1,2 százalékosat a dollárral szemben. A hétfőihez hasonló szélcsend uralkodott kedden is az állampapírok másodlagos piacán. Az elfogadott hozamok 8,25-8,59 százalék között szóródtak, a 8,56 százalékos átlag 9 bázisponttal múlta felül a hétfői másodpiaci referenciaértéket.
Tovább szárnyalt a pénzügyi szektor
Az öt legnagyobb tengerentúli bank közül eddig négy adott hírt a várakozásoknál jobb eredményről az év második negyedévére vonatkozóan. Hétfőn a Bank of America kimutatásaira vártak a tőzsdék, amely - miután megérkezett - a pozitív tartományba lendítette át az addig a HBOS sikertelen részvénykibocsátási akciója miatt pénteki záróértéke alatt mozgó londoni tőzsdeindexet. A Footsie végül 0,5 százalékos emelkedéssel zárt, alig elmaradva a párizsi CAC-40 0,6 százalékos és a frankfurti DAX 0,7 százalékos pozitív eredményétől. Az európai piacokon tapasztalt rally hatására a Morgan Stanley három hónapja először felülsúlyozásra változtatta az európai részvények megítélését. A ház elemzése szerint medvepiaci rally következhet Európában, hiszen a részvények túladottak, piaci értékük pedig rendkívül vonzó. Vállalatfelvásárlási hírekből sem volt hiány: az amerikai Genentechben már tulajdonos Roche Holding ajánlatot tett a legnagyobb biotechnológiai cég teljes felvásárlására, részvényenként 89 dollárért. A svájci gyógyszergyártó lépésének nem örültek az európai befektetők, ám New Yorkban 14 százalékkal felnyomták a Genentech árfolyamát. A Yahoo körüli csata holtpontra jutott azt követően, hogy Carl Icahn, a társaság második legnagyobb intézményi részvényese helyet kapott az igazgatótanácsban, így kiállt a Yahoo felvásárlását fontolgató Microsoft mögül. A Bank of America beszámolója a teljes bankszektorra pozitív hatással volt az Egyesült Államokban; a kedden jelentő Wachovia és Washington Mutual árfolyama is emelkedésnek indult azt követően, hogy a legnagyobb tengerentúli lakossági bank részvényeinek jegyzése 7 százalékot emelkedett. Ennek ellenére lapzártánkkor már a negatív tartományban mozogtak a vezető indexek az S&P 500 kivételével, amely pénteki záróértéke körül oldalazott.
Újabb csúcsot kóstolgatott a forint
Az euró árfolyama benézett a 228-as szintre is pénteken. Alacsony forgalom mellett töretlenül erősödik a forint, annak ellenére, hogy az állampapírok másodlagos piacán hozamemelkedést hozott a pénteki kereskedés. Az euró reggel a 229,80-as sáv közelében nyitott, délelőtt is beköszönt már a 229-es határ alá, ennek ellenére meglepetés volt, hogy a szakértők szerint eddig is túl erős forint délutánra egészen a 228,00-as csúcsig jutott, hogy aztán a 228,60-70-es sávba ereszkedjen vissza - mondta el lapunknak Geszti Pál, az ING Bank üzletkötője. A svájci frankért ugyanekkor 141,30, a dollárért 144,30 forintot kértek a bankközi devizapiacon. Az elmúlt napok lendületes hozamcsökkenését korrekció követte az állampapírok másodlagos piacán. Pénteken két kivétellel felfelé vették az irányt a másodpiaci referenciaátlagok. A többség csupán 5 bázispont körüli értékkel emelkedett, a prímet a 13 bázisponttal, 8,55 százalékra hízó ötéves benchmark vitte. A legrövidebb lejárat nem változott, a legtávolabbi pedig 2 bázisponttal került lejjebb.
Kétélű fegyver az erős forint
A régiós devizák nagyarányú erősödése az előnyök mellett jelentős hátrányokkal is járhat: visszafoghatja az exportot és megnehezítheti a belső inflációs hatások elleni küzdelmet.
Mi ez a jelzálogpánik?
Fannie és Freddie: akik rettegésben tartják Amerikát.
Fannie és Freddie: akik rettegésben tartják Amerikát
Az Egyesült Államok pénzpiaci rendszereit jól ismerő szakemberek már évtizedekkel ezelőtt óva intették a kormányzatot a "gyermekeit" övező morális kockázatok miatt, ám most, hogy mindkét másodlagos jelzálogpiaci intézmény látszólag az utolsókat rúgja, talán még veszélyesebbek lehetnek, mint virágkorukban voltak.
A nap végét a vevők uralták
Az európai tőzsdéknél nagyobb lendülettel indult a kereskedés a BÉT-en szerda reggel, ám a délelőtt folyamán az eurózónás inflációs adattól való - mint később kiderült, megalapozatlan - félelem, majd a kora délutáni a várakozásoknál rosszabb egyesült államokbeli inflációs adat miatt csökkent a befektetők lelkesedése. A BUX végül 20 350 ponton, 0,33 százalékos emelkedéssel zárt, bár napközben a keddi záróértéke (20 280 pont) felett 300 ponttal is megfordult az index. A blue chipek között egyedül a Richter zárt előző napi záróértéke alatt, bár a gyógyszerpapírra 33 725 forinton is volt kötés, a nap végére mégis mindössze 32 825 forinton - keddi záróértéke alatt 0,8 százalékkal - fejezte be a kereskedést. Szektortársa, az Egis is 0,8 százalékkal keddi záróára alatt, 15 005 forinton zárt, miután egész nap hiába próbálta átlépni a 15 150 forintos határt. Az OTP erős nyitás után folyamatosan süllyedt, egészen addig, míg az Egyesült Államok bankszektorából érkező kedvező eredmények hatására helyre nem állt a papírral szembeni bizalom. Ezt követően a bankpapír húzta magával a BUX-ot, hogy végül 1,36 százalékos emelkedés után 6335 forinton zárjon. Szerdán is az OTP volt a legnagyobb forgalmú részvény, 6,24 milliárd forint értékben kötöttek. A Mol iránt is jelentős érdeklődést mutattak az invesztorok, ám ez nagyrészt negatív töltetű volt, hiszen az olajpapír a reggeli 18 900 forintos árfolyamsávból gyorsan alászállt 18 450 környékére, majd a délutáni cibálásokat követően keddi záróértékétől hajszálnyival eltérő szinten, 18 505 forinton zárt. Az ingatlanszektorba fektetők némi fáziskéséssel vették tudomásul, hogy a piac egyik nagyágyújának számító Martinsa-Fadesa csődvédelemért fordult a spanyol hatóságokhoz, reakciójuk mégis elég hevesnek bizonyult. A nap vesztese a BÉT-en így az Orco lett, jegyzése több mint 13 százalékot esett.
Euró/dollár: 1,60-on túl és megint vissza
A várakozásoknak megfelelően az euró/dollár árfolyama kedden átlépte az 1,60-as küszöböt, további drasztikus erősödésre azonban annak ellenére sem kell számítanunk, hogy a Fed elnöke kongresszusi meghallgatásán semmi biztatót nem tudott mondani a tengerentúli gazdaság kilátásairól, hiszen az euró árfolyama meglepő pontossággal követi a piaci elvárásokat, így például a ZEW által közölt német gazdasági kilátásokról szóló negatív adatra rögtön gyengüléssel reagált, de az 1,60-as szint közelében kiélesített stop-loss ügyletek is féken tartják az árfolyamot - mondta Geszti Pál, az ING devizakereskedője. Az általános piaci pesszimizmus hatására az euró jelentős mértékben drágult a nyitáskor regisztrált 230,50 forintos árfolyamhoz képest, és bár kora délután 233 forintért is lehetett eurót vásárolni, a kurzus végül a 232,50-es szint közelében stabilizálódott. A régióban hasonló folyamatok játszódtak le a török líra kivételével, amely biztosan tartja a pozícióját - tette hozzá a szakértő. A forint korrekciójával párhuzamosan fordult a kocka az állampapírok másodlagos piacán is. A hozamgörbe két végén 5-11 bázispont közötti mértékben, míg középen 16-19 bázisponttal emelkedtek a referenciahozamok kedden. A kéthetes MNB-kötvények állománya is nőtt azt követően, hogy a lejáró 396,9 milliárdos mennyiséggel szemben 474,9 milliárd forintnyi jegybanki instrumentum megvételére nyújtottak be igényt a hitelintézetek változatlan alapkamat mellett. Az állomány 1071,8 milliárdra emelkedett - hasonló magasságban utoljára tavaly októberben járt.