A kormánynak és a vele együttműködésben dolgozó Federal Reserve-nek most három, egymástól jól elkülöníthető problémát kell kezelnie a Fannie Mae és a Freddie Mac háza táján - írja a Financial Times elemzése. Az első és legégetőbb ezek közül a két társaság likviditásának helyreállítása, amelyet - legalábbis egyelőre - a kormány határozott fellépésével megoldottnak lehet tekinteni. Azzal, hogy Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter kiharcolta a két intézmény számára a közvetlen kormányzati hitel lehetőségét, és felhatalmazást kapott arra, hogy részvényvásárláson keresztül tőkeemelést hajtson végre, megerősítette a hitelkövetelésekbe invesztálók hitét, hogy a Fannie és a Freddie mögött ott áll az állam. Tehát amennyiben azok túl közel merészkednének a szakadékhoz, kézen fogná és biztonságos távolságba vezetné őket. Amennyiben a piaci hangulat alakulása miatt a hitelpiaci befektetők mégis elpártolnának a két intézmény mellől, úgy ott a Fed által a Fannie és a Freddie számára is elérhető magasságba áthelyezett hitelablak, ahol a két cég a nagybankokkal együtt állhat sorba gyorssegélyért.
Az adminisztráció és a Fed közös stratégiája működőképesnek tűnik, hiszen a befektetők már hétfőn sorba álltak a Freddie kétéves lejáratú hitelkötvényeiért, és a cégek sorsát illető találgatások ellenére is buzgón vásárolják termékeit. Részvényeik árfolyama ennek ellenére a pillanatnyi hangulat áldozataivá vált. A Fannie hétfőn még 13 dollár közelében nyitott, kedden már mindössze 7 dolláron zárt; a Freddie hétfőn 9 dolláron kezdte, kedden 5 dollár közelében fejezte be a kereskedést. Ben Bernanke szerda délutáni nyilatkozata azonban megint az égbe röpítette az árfolyamokat; a Fed elnöke közölte: "semmi sem fog történni" a két céggel, majd hozzátette, hogy mind a Fannie Mae, mind a Freddie Mac kellően tőkeerős társaságok. Ezután mindkét részvény árfolyama több mint 10 százalékkal megugrott, ám senki sem kérdezte meg Bernankét arról, vajon ha mindkét társaság pénzügyi hátterével elégedett, miért fűzte mégis hozzá, hogy fizetőképességük javításra szorul.
A Fannie és a Freddie középtávú problémája ugyanis éppen az, hogy bár a rájuk vonatkozó mércével mérve kellően tőkeerősnek tűnnek, a minden 100 dolláros kölcsönre eső 45 centnyi saját tőkéről senki sem gondolhatja komolyan, hogy kellő tőkefedezetet nyújt egy esetleges bedőlés esetén. A két cég összesen 5300 milliárd dollár értékű lakáshitelhez adta a nevét, ám ezzel szemben mindössze 81 milliárd dollár értékű saját tőkét tud felmutatni. Bár a nevük alatt továbbértékesített kötelezettségek esetében szigorú szabályozás szavatolja, hogy sem a Fannie, sem a Freddie nem garantálhat subprime-lakáshiteleket, a befektetési bankoktól megvásárolt követelésekkel kiegészített portfólióik hemzsegnek a 2005 és 2007 közötti keltezésű kötvényekkel, amelyek között (a Freddie esetében mindenképp) nem egy subprime-hátterű is akad.
Egyelőre csak találgatások láttak napvilágot arról, hogy mekkora veszteségek érhetik a két céget - egyes elemzők 50, mások 100 milliárd dollár nagyságrendű tőkeemelést tartanak szükségesnek ahhoz, hogy a veszteségek leírását követően mindkét cég talpra állhasson.
