Németország a trenddel szemben
Ragaszkodnak idős alkalmazottaikhoz a német munkaadók, hogy enyhítsenek a munkaerőhiányon, miközben a nyugdíjkorhatár ügyében is szembe mennek a trenddel.
Többet fizet részvényeseinek a Pepsi
Hála a latin-amerikai chipsfogyasztásnak és az évi 1 milliárd dolláros költségcsökkentésnek, a Pepsit is forgalmazó PepsiCo 9 százalékkal nagyobb profitot ért el tavaly, mint egy évvel korábban. A 2013-as év során az üdítő- és chipsmárkákat gyártó és forgalmazó cég összesen 6,74 milliárd dollár nyereséget ért el, 540 millió dollárral többet, mint 2012-ben, a teljes bevétel pedig egyszázalékos éves emelkedéssel, 65,5 milliárd dollár volt. A negyedik negyedévben a cég nyeresége 5 százalékkal emelkedett éves alapon, 1,66-ról 1,74 milliárd dollárra. A vállalat sikeréből a részvényesek is nagyobb arányban vehetik ki a részüket, mivel a PepsiCo 15 százalékkal növeli az egy részvény után fizetett osztalékot.
Milliárdos a KBC nyeresége, szerényebb a Commerzbanké
Az ír veszteségek ellenére növelte profitját a K&H belga anyabankja, amely jövőre nagyot emelhet osztalékán az ínséges évek után.
Egyre támadják az Astrát Romániában
Csődeljárást kezdeményezett a romániai Astra biztosítótársaság ellen a temesvári Paint System Service. Mihai Rozsa, az autószerviz igazgatója a bukaresti Agerpres hírügynökségnek tegnap eljuttatott közleményében azt állítja, hogy az Astra 2013 júliusa óta nem vagy csak részben fizetett az elvégzett munkálatokért, a nem rendezett számlák összege 65,6 ezer lej (egy euró 4,45 lej). A cég azt is nehezményezi, hogy a biztosító sok esetben a saját becslése alapján fizetett a káresemények után, az összeg azonban nem fedezte a javítások költségét.
Nehezen halad Peking a pénzügyi reformokkal
A növekedés hosszú távú fenntartásáért tavaly átfogó pénzügyi reformba kezdett az új kínai vezetés, ám a hitelezés szigorítása eddig több bajt okozott, mint hasznot.
Kínában terjeszkednek a francia autógyártók
A Renault jelentősen emelni tudta profitját tavaly, jövőre pedig Kínában építhet gyárat. A Peugeot-ban ugyanakkor részesedést szerzett az egyik legnagyobb kínai autógyár, a Dongfeng.
Nem vár javulást a Nestlé
Gyenge évet zárt a világ legnagyobb élelmiszer-ipari cége, a Nestlé. A svájci cég vezérigazgatója, Paul Bulcke kihívásokkal telinek nevezte a 2013-as esztendőt, amelyben a fejlett piacokon minimális, a feltörekvő országokban pedig az elmúlt évekhez képest rosszabb volt a cég növekedése. A Kínát is magában foglaló Ázsia−Óceánia−Afrika régióban a Nestlé bevételének növekedése a 2012-es 10,3 százalékról 7,4 százalékra lassult, míg Európában 0,8 százalékkal nőttek a bevételek. A cég nettó nyeresége a 2012-es 10,6 milliárdról 10 milliárd frankra (8,18 milliárd euróra) esett, annak ellenére, hogy az eladások 2,7 százalékkal, 92,2 milliárd frankra növekedtek. Az árfolyamok hullámzása különösen rosszat tett a társaságnak. A Nestlé vezetői szerint legkorábban 2014 második felében javulhat a vállalat helyzete.
Hibák és trendek miatt szenved a Cisco
Elég rosszul zárta a 2013-as év negyedik negyedévét a Cisco Systems, amely éves alapon 55 százalékos profitesést szenvedett el. A kaliforniai számítástechnikai cég eredményét nagyrészt az a 655 millió dollár terhelte meg, amibe az egyes termékekbe került rossz memóriakártyáknak a cseréje került a cégnek. A Cisco bevétele az utolsó negyedévben 7,8 százalékkal, 11,2 milliárd, a nyereség pedig 1,4 milliárd dollárra esett. A rossz chipeken kívül az is betett a cégnek, hogy a felhő alapú technológiák terjedésével jelentősen visszaesett a Cisco szerverei és hálózati termékei iránti kereslet, elsősorban a feltörekvő országokban. 2014 első negyedévében sem javul a helyzet, a cég 6-8 százalékos bevételcsökkenésre számít. A Cisco elnök-vezérigazgatója, John Chambers szerint azonban cége pénzügyi helyzete erős maradt.
Nyomás a szlovén bankokon
Tovább csúsztak lefelé a lejtőn a szlovén bankok tavaly, elsősorban a tőkeáttétel csökkenése, a kedvezőtlen piaci környezet és a hazai makrogazdasági tényezők következtében. A ljubljanai jegybank adatai szerint a bankszektor adózás előtti eredménye 3,2 milliárd euró veszteséget mutat, a pénzintézetek eszközeinek értéke 11 százalékkal, 5,1 milliárd euróra csökkent, amibe a 2,9 milliárd eurós tőkeáttétel is beletartozik. A bankok hitelállománya 6,5 milliárd euróval csökkent, részben a nem teljesítő hiteleknek az úgynevezett rossz bankba helyezésének következtében. A bankok kilátásai a 3 milliárd eurós állami tőkeinfúzióval sem javultak érdemben, a gazdasággal kapcsolatos bizonytalanság nem enyhül, a deficit a GDP 4,4 százalékát teszi ki, az idei forrásigény meghaladja a 6 milliárd eurót.
Nem mert vágni a szerb jegybank
Változatlan szinten, 9,5 százalékon tartotta az irányadó kamatot csütörtökön a szerb központi bank, hogy enyhítse a dinárra nehezedő nyomást. A Bloomberg 24 elemzője számított a lépésre, nyolcan kamatcsökkentést jósoltak. A monetáris tanács mozgástere jelentősen szűkült miután a Fed csökkentette eszközvásárlási programját, a dinár idén 1,8 százalékkal gyengült az euróhoz képest, noha a jegybank eddig már 450 millió euróval interveniált. Az árfolyamot az előrehozott választások körüli bizonytalanság is gyengíti, de a befektetők a január 26-án kezdődő IMF-tárgyalásoktól is tartanak, a megegyezés feltétele ugyanis újabb, legkevesebb 400 millió eurós kiadáscsökkentés. A jegybank az idén 2,5−5,5 százalékos sávba várja az inflációt, ami januárban előzetes becslések szerint 2,9 százalék volt.
