Tovább csúsztak lefelé a lejtőn a szlovén bankok tavaly, elsősorban a tőkeáttétel csökkenése, a kedvezőtlen piaci környezet és a hazai makrogazdasági tényezők következtében. A ljubljanai jegybank adatai szerint a bankszektor adózás előtti eredménye 3,2 milliárd euró veszteséget mutat, a pénzintézetek eszközeinek értéke 11 százalékkal, 5,1 milliárd euróra csökkent, amibe a 2,9 milliárd eurós tőkeáttétel is beletartozik. A bankok hitelállománya 6,5 milliárd euróval csökkent, részben a nem teljesítő hiteleknek az úgynevezett rossz bankba helyezésének következtében. A bankok kilátásai a 3 milliárd eurós állami tőkeinfúzióval sem javultak érdemben, a gazdasággal kapcsolatos bizonytalanság nem enyhül, a deficit a GDP 4,4 százalékát teszi ki, az idei forrásigény meghaladja a 6 milliárd eurót.
Ronthat a helyzeten, hogy a horvát bankok kártalanítást követelnek azokért a visszatartott betétekért, amelyeket még Jugoszlávia fennállása alatt helyeztek el az azóta külföldi állampolgárrá vált ügyfelek. Az elsőfokú ítélet szerint a Ljubljanska Banka utódjának, a Nova Ljubljanska Bankának 27 millió eurót kell visszafizetnie a Zagreba?ka és a PBZ banknak, noha tavaly márciusban Horvátország még vállalta, hogy a vitát a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja védnöksége alatt, jogutódlás keretében rendezik.
Szerző: Túrós-Bense Levente
