Kicsit tisztult csak a kép a Magyar Telekomnál
Nem adott választ a sorsdöntő kérdésekre a Magyar Telekom harmadik negyedéves beszámolója. Az látszik, hogy a bevételek jól alakulnak, a készpénztermelés pedig kedvezőtlenül, és nagyon fontos lesz a következő frekvenciapályázatra költött összeg.
Erősödés után gyengült a forint
Rendesen megmozgatta a forint árfolyamát az ECB kamatdöntése, a nap végére azonban visszatért az egy nappal előtti szintre. A magyar fizetőeszköz a bejelentés előtt valamelyest gyengült az euróhoz képest, majd 297,07-ről meredeken, 294,88-ra erősödött kora délután. A nap további részében fokozatosan visszagyengült, este 296,57 forintot ért egy euró. Hasonló képet rajzol a svájci frank−forint grafikonja, a nap végére az árfolyam itt is visszatért a szerdai 241 forintos szintre. Ugyanakkor a dollárhoz képest 1 százalékkal, 221 forintra gyengült a magyar deviza. A régiós devizák közül a lengyel zloty és a román lej a forinthoz hasonlóan viselkedett az euróhoz képest. Előbbi 0,49 százalékkal gyengült, utóbbi pedig gyakorlatilag visszaállt a bejelentés előtti árfolyamára. A cseh korona ellenben 4,66 százalékot vesztett az értékéből a közös pénzhez képest. Az euró 0,94 százalékot gyengült a dollárral szemben, így 1,3519 dollár helyett 1,3388 dollárt ért kora este, de napközben elérte a hét hete legalacsonyabb 1,3294 dollárt is. A magyar állampapírok referenciahozama mínusz tíz és plusz egy bázispont között mozgott, az átlagos hozamok 6,18 és 3,15 között szóródtak.
Az IMF-től kérne segítséget Horvátország
Előreláthatóan a Nemzetközi Valutaalaptól kér segítséget Horvátország a jövő évben lejáró 44 milliárd kuna (közel 7,7 milliárd dollár) tartozásának fedezésére − jelentette ki Slavko Linic, pénzügyminiszter egy horvát lapnak adott interjújában. Az európai unió legfiatalabb tagországa öt éve küzd a recesszióval, a 0,7 százalékos idei GDP-csökkenést követően jövőre a várt 1,5 százalékos bővülés helyett alig egyszázalékos növekedésben reménykedhet. A büdzsé hiánya ezzel szemben a korábban vártnál magasabb, a GDP 5,4 százaléka lehet idén (16 milliárd kuna). Jövőre 6,5, 2015-ben pedig 6,2 százalékos deficitet várnak. Linic szerint az 5−7 százalékos jelenlegi hozamok mellett az adósság szintje igen kockázatos, az IMF-hitellel ennél jóval kedvezőbb feltételekkel jutna forráshoz az ország. Horvátország utoljára márciusban lépett ki a nemzetközi piacokra, amikor 1,5 milliárd dollár értékben értékesített tízéves államkötvényt, 5,625 százalékos átlagos hozam mellett. A 2023-as lejáratú papírok hozama 5,907 százalékra emelkedett szerdán az előző napi 5,883 százalékról.
Privatizálják a Tanjug hírügynökséget
Megkérdőjeleződött a jövője a szerb Tanjug hírügynökségnek. Szasa Mirkovics kulturális és tájékoztatásügyi miniszterhelyettes ugyanis a cég hetvenedik születésnapján azt mondta, hogy az évforduló jó alkalom arra, hogy új lapot nyissanak a hírügynökség történelmében. Szerinte a Tanjugnak a mai kor követelményeinek és pénzügyi helyzetének megfelelően sikeres jövője megköveteli, hogy valamennyi piaci szereplő számára egyenlő feltételeket teremtsenek, vagyis privatizálják. A belgrádi Politika című napilapnak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az állami hírügynökség mellett több mint húsz éve működik sikeresen az országban két, magántulajdonban levő hírszolgáltató. Ez azt bizonyítja, hogy ezen a területen is alkalmazható a piaci modell, ha valamennyi szereplőnek azonos működési lehetőségeket és körülményeket teremtenek. Ezért a minisztériuma által most tervezett új médiatörvény meghatározza az állam kivonulásának menetrendjét a médiatulajdonlásból, döntenek az állami támogatások ellenőrzéséről, s ennek a törvénynek a keretében hoznak határozatot a Tanjug privatizálásáról is − közölte a B92 belgrádi rádió.
Az EU-ban is megfognák a bevásárlóközpontokat
Az Európai Parlament (EP) határozottabb intézkedéseket sürget a független kiskereskedők védelmében, az adókedvezmények mellett védelmet kínálna számukra a hipermarketekkel szemben is. Az EP belső piaci bizottsága kedden elfogadott egy határozatot, amelyet a holland Dennis de Jong képviselő nyújtott be. A kiskereskedelem az Európai Unió GDP-je 11 százalékát teszi ki és az európai munkahelyek 15 százalékát adja. Az EP-jelentés az ágazat szociális és kulturális jelentőségét hangsúlyozza, kiemelve, hogy a független kiskereskedőket is sújtotta a válság. A parlamenti bizottság ezért felszólítja az Európai Bizottságot, hogy szenteljen nagyobb figyelmet a kiskereskedők problémáinak, kezdeményezzen helyi adókedvezményeket, mérsékelje rezsiköltségüket, azaz csökkentse például az energiaszámlájukat vagy boltjuk bérleti terheit.
Aranyláz veheti kezdetét Csehországban
Feloldják közel két évtized után az aranybányászat tilalmát Csehországban − értesült a The Prague Post. Ez jelentős költségvetési bevételeket hozhat és mintegy ezer munkahelyet teremtene. Becslések szerint a cseh föld aranykészlete mintegy 392 tonna, ez a világ tartalékainak 1 százaléka, és értékét 400 milliárd koronára becsülik.
Magyarországra figyel India
Egy nagyobb indiai üzleti delegáció budapesti útjával tervezi elmélyíteni a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat az Indiai Köztársaság nagykövete. Malay Mishra szerint a kialakulófélben lévő új világgazdasági rendszerben van lehetőség India és Magyarország kapcsolatainak szorosabbra fűzésére.
Milliárdos pluszpénz a háziorvosoknak
Több mint 6 milliárd forinttal emelte a kormány az alapellátás finanszírozását. Ez háziorvosi praxisonként havi 40-45 ezer forint többletet jelent. Emelkedik a védőnők és a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező fogászati praxisok havi finanszírozási összege is. Az emelés novembertől épül be a rendszerszerű finanszírozásba, míg az eltelt 10 hónapra egy egyösszegű kifizetés történik.
Már az alkuszoknak sem olyan nagy üzlet a kgfb
Stagnáló jutalékok mellett egyre kisebb a kgfb-váltók száma − érezteti ez a hatását az online alkuszoknál is. A társaságok a fentiek miatt más terület felé fordulnak: egyre több a biztosítók által fizetett marketingmegoldás a tarifáló táblázatokban.
Egyedül maradt a Vöröskő
Megállapodott az Euronics műszakicikk-lánc két tulajdonosa a márkanévről, így a jövő évtől kizárólagosan a Vöröskő Kft. jogosult használni azt − jelentette be tegnap Fajcsi Róbert, a cég ügyvezető kereskedelmi igazgatója. A korábbi üzlettárs, a Bravotech Kft. elsősorban Kelet-Magyarországon volt jelen, az országrészben működő üzletekről az év végéig lekerül az embléma. Ezzel egy időben a Vöröskő terjeszkedni kíván Kelet-Magyarországon és a jelenlegi hálózat tagjainak számát 64-ről három év alatt 138-ra kívánja emelni. Jövőre 8-10, majd 2015-ben újabb 10 áruházat nyit, a maradékot az utolsó évben. A cég tervei szerint a hálózat egy részét franchise-üzletekkel tölti fel, 98 saját boltot szeretne és 40 partnert a következő három évben. A cég a Bravotech kiválásával megújítja webes hátterét is. Több mint 10 ezer termék azonnali kiszállítását vállalja az ország bármely pontjára.
