Megváltoztak a prioritások a Magyar Telekomnál, az elkövetkező időszakban az árbevétel növelésének elsődlegessége helyett inkább az EBITDA-ra, vagyis az eredmény javítására koncentrál a társaság − mondta Szabó János gazdasági vezérigazgató-helyettes a vállalat harmadik negyedéves eredményeit ismertető sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten. Minderre szükség is van, hiszen a harmadik negyedév végére az eladósodottság az összes tőkére vetítve elérte a 42,7 százalékot, ami már jóval magasabb a célként kitűzött 30−40 százalékos sávnál. Ráadásul ebben még az októberi, frekvenciára kifizetett összeg, illetve a jövő év elején várható újabb pályázat összege nincs is benne, így rövid távon nem várható, hogy a mutató visszatér az elvárt sávba − mondta a Napi Gazdaságnak Szabó. Éppen ezért még az osztalék mértékéről is korai lenne nyilatkozni. Erre csak akkor lesz lehetőség, ha vagy az idei évet lezárta már a társaság, vagy ismert a következő frekvenciákra elkötött pénz nagysága. Szabó szerint elképzelhető, hogy ez utóbbi előbb meglesz, így akár már az idén többet tudnak mondani, annak ellenére, hogy csak a jövő évi költségvetésbe tervezték be az ebből befolyó összeget. A következő frekvenciapályázatokkal kapcsolatban ugyanis keringenek már 120−150 milliárd forint közötti összegekről pletykák, azonban a 30 milliárd forintos különbözet akár 25 forintot is jelenthet pluszban vagy mínuszban az osztaléknál − magyarázta a cég óvatosságát a gazdasági vezérigazgató-helyettes. Mindez azonban jól mutatja, hogy az osztalék mértéke − ahogyan azt az elemzők várják és a piac is árazza − biztosan csökken, a kérdés csak ennek mértéke lesz. Az ugyanis biztos, hogy újabb frekvenciákra a mobilszolgáltatások bővülésével párhuzamosan szüksége lesz a Telekomnak, azonban még a feltételek sem ismertek, például az, hogy ezeken indulhat-e egy negyedik szolgáltató is.
Ugyanakkor jó hírekkel is szolgáltak a harmadik negyedéves számok, és ennek alapján az előrejelzés is optimistább lett. Szabó János ugyanis elmondta, éves szinten továbbra is bevételnövekedéssel és az EBITDA 9−12 százalék közötti csökkenésével számolnak, de a készpénztermelés visszaesése a kisebb mértékhez lesz közelebb. Szintén kedvező volt a társaság számára, hogy a törvényhozás elfogadta azt a szabálymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy az energiapiacon az alternatív szolgáltatók, így a Magyar Telekom is azonos feltételekkel működhessenek, ami alapján kijelenthető, hogy folytatja az energiaszolgáltatást a társaság. Ez azért fontos, mert az energiaszolgáltatásból származó bevételek is nagymértékben hozzájárulnak a Telekom árbevétel-növekedéséhez, bár a harmadik negyedévben visszafogott volt az értékesítés, a társaság ugyanis a szabályozói környezet változása − a rezsicsökkentések − miatt óvatosan kezelte ezt a piacot. Az egyetemes és a versenyszegmensnek nyújtott energiaszolgáltatásból származó éves bevétel összesen 46 milliárd forint körül lesz az idén, míg tavaly ez az összeg 25,49 milliárd forint volt.
Szabó János ugyanakkor hozzátette, a bevételek 5,4 százalékos növekedésében nemcsak az alacsony nyereségtartalmú szolgáltatás játszotta a szerepet, a magasabb eredményt hozó termékeknél is megindult a növekedés. Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója a gyorsjelentésben le is szögezi: a harmadik negyedévben több kedvező fejlemény volt. A bruttó profitot sikeresen stabilizálták, míg a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti profitban (EBITDA) bekövetkezett 8 százalékos csökkenés nagyrészt a tavalyi, eredményt javító egyszeri tételeknek volt köszönhető. A tisztított EBITDA-csökkenés Szabó szerint 5 százalék volt és ez is elsősorban a macedón leány rosszabb teljesítményének tudható be, a magyar piac ugyanis jóval stabilabb volt.
A piaci részesedések tekintetében sincs szégyenkeznivalója a Magyar Telekomnak. A magyarországi lakossági szegmensben csökkentették a vezetékes hangszolgáltatások lemorzsolódását és mérsékelték az egy főre eső bevétel (ARPU) esésének ütemét is. A vezérigazgató szerint ugyanakkor a magyar lakossági mobilpiacon egy nagyon fontos mérföldkőhöz értek a szolgáltatók a korlátlan beszélgetést nyújtó díjcsomagokkal, ami minden bizonnyal a verseny erősödéséhez vezet. Úgy vélte, részben azért, mert Magyarország legnagyobb 4G-s hálózatával rendelkeznek, képesek lesznek hatékonyan kezelni a helyzetből adódó kockázatokat.
Az első elemzői kommentárok vegyesen értékelik a gyorsjelentést. A sok kockázat miatt ugyanakkor nyomott a Magyar Telekom árazása, a 12 havi előretekintő EV/EBITDA mutató alapján csupán egy olcsóbb telekomrészvény található Európában, mégpedig a Hrvatski Telekomé − hívja fel a figyelmet a KBC Equitas. Ezek alapján akár jó befektetésnek is tűnhet a papír, csakhogy addig óvatosan érdemes a Magyar Telekomhoz viszonyulni, amíg ezek a kockázatok nem enyhülnek.
Szerző: Deák Bálint
