Napi Gazdaság

Magától megoldódik a lengyel devizahitelesek problémája

Lengyelországban, mivel sosem volt a magyarhoz hasonlóan jelentős különbség a deviza- és a zlotyhitelek kamata között, a drámai árfolyamváltozások sem hoztak olyan tömeges tragédiákat. Ennek ellenére ott is élő probléma ez, ezért felmerült egyebek mellett a devizahitelek zlotyra való átváltásának ötlete, ezt azonban a bankfelügyelet határozottan elutasította azzal, hogy egy ilyen lépés romba döntené a bankrendszert.

Vegyes a kép az EU-tagállamok költségvetési terveiről

Meglehetősen vegyes kép alakult ki a tagállamok költségvetési tervéről, amelyet első alkalommal világított át az Európai Bizottság (EB) az úgynevezett gazdasági kormányzás kettes csomagja értelmében.

Mégsem kell az IMF-segítség Horvátországnak

A nemzetközi hitelezők támogatására abban az esetben lenne szükség, ha Horvátország nem tudná saját erőből fedezni kiadásait, ez azonban 2014-ben biztosan nem következhet be − fogalmazott Slacko Linic pénzügyminiszter azt követően, hogy a zágrábi kormány jóváhagyta a jövő évi költségvetés sarokszámait. A tárcavezető november elején még úgy látta, hogy Horvátország kénytelen lesz a Valutaalaptól anyagi segítséget kérni a jövő évben lejáró 44 milliárd kuna (közel 7,8 milliárd dollár) tartozásának fedezésére (Napi Gazdaság, 2013. november 7.).

Leányvállalata miatt esett a Vivendi profitja

Az elemzői várakozásokat meghaladta, de tavalyhoz képest csökkent a francia Vivendi profitja a harmadik negyedévben. A nettó nyereség 403 millió eurót tett ki, miközben az előrejelzések 390 millióról szóltak. Tavaly ugyanekkor ez az érték 473 millió euró volt. Ez 15 százalékos visszaesést jelent a harmadik negyedévben, de ha az év első kilenc hónapját tekintjük, a csökkenés ennél is nagyobb, összesen 22 százalékos. Ennek oka a Vivendi tulajdonában lévő SFR gyenge teljesítménye. A telekommunikációs iparágban érdekelt SFR árbevétele idén 10,5 százalékkal volt kevesebb az év első kilenc hónapjában, mint 2012-ben. A Vivendi 2014 júliusáig kiszervezi az SFR-t, és a jövőben kizárólag a média- és szórakoztatóiparban fog tevékenykedni. A vállalat korábban már megegyezett az afrikai Maroc Telecom eladásáról, és októberben túladott az Activision-Blizzard-ban birtokolt többségi tulajdonrészén is. A Vivendi mindettől adósságállományának csökkenését várja. A francia cég megújítja menedzsmentjét is − jelenleg új pénzügyi igazgatót keres a Veoliához távozó Philippe Capron helyére.

Világcsúcsok hete New Yorkban

Át lehet írni a nemzetközi műtárgypiac történetét a két vezető ház múlt heti New York-i kortársaukciói után: sorra dőltek meg a globális rekordok, az egyéni életműcsúcsok. A legnagyobb szenzációt a Christie's kedd esti árverése hozta: Francis Bacon triptichonja − Három tanulmány Lucian Freudról − jutalékkal együtt 142,4 millió dollárért kelt el, ez abszolút rekord az aukciók történetében (Napi Gazdaság, 2013. november 14.). Világcsúcsot jelent a 691 583 000 dolláros összforgalom is − közel kétszázmillióval haladja meg az ugyancsak a Christie's által elért előzőt − és Jeff Koons is új rekordot állított fel az élő művészek kategóriájában, amikor 58,4 milllió dollárért kelt el narancsszínű "lufikutya"-szobra. A 63 tétel 91 százaléka elkelt (értékben számolva 98 százalék) − derül ki a ház közleményéből −, 11-et adtak el 20 millió dollárnál drágábban, 10 művész ért el életműrekordot.

Megvennék az amerikai jelzálogpiac bástyáit

Megvenné az amerikai jelzálogpiac ikonikusnak számító intézményeit, a Fannie Mae-t és a Freddie Macet egy befektetési alapkezelő. A Fairholme Capital Management 52 milliárd dollárt fizetne az államnak a cégekért, amelyeket 2008-ban közel 187 milliárd adófizetői dollárból mentettek meg az összeomlástól és azóta fenntartójuk az Egyesült Államok szövetségi kormánya. A két jelzálog-finanszírozó privatizálását több republikánus és demokrata politikus, köztük Obama elnök is támogatja, hogy a privát szektor jobban kivegye részét a jelzálog-hitelezéssel kapcsolatos kockázatokból.

Az utóbbi húsz év legnagyobb reformja jön Kínában

A magántőke mozgásterének növelésére, az állami árszabályozás szerepének csökkentésére és az egykepolitika lazítására készül a Kínai Kommunista Párt (KKP). Négy napig tartó vezetőségi ülésén döntött úgy a párt, hogy a kínai gazdaság nehézségei miatt átfogó reformintézkedéseket valósít meg. A magántőke előtt olyan befektetési területek is megnyílnak, ahol eddig csak az állam tulajdonában álló vállalatok (SOE) tevékenykedtek. Az állami tulajdonú nagyvállalatok menedzsmentjét külföldi szakértők bevonásával fogják modernizálni. Egyes szektorokban (pl. energetika, szállítás, telekommunikáció) az állam helyett a piaci verseny fogja meghatározni az árakat. Peking egy olyan bíróság létrehozását is fontolóra veszi, amelyik kizárólag a szellemi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekményeket vizsgálja. A KKP kezdeményezi a munkatáborok rendszerének felszámolását, továbbá arról is határozott, hogy egy családban akkor is lehet két gyermek, ha csak az egyik szülő egyke. A változtatásra az elöregedő társadalom miatt van szükség.

Csak végső esetben ment bankot Európa

Az Európai Unió pénzügyminiszterei pénteken megállapodtak arról, hogy az eurózóna Európai Stabilitási Mechanizmusa (ESM) csak abban az esetben dobhat mentőkötelet a bajba jutott bankoknak, ha a részvényesek, a hitelezők és a nemzeti kormányok képtelenek segíteni a pénzintézeten. Ennek is feltétele még, hogy a tagállamok meghozzák a szükséges törvénymódosításokat, továbbá megkezdje működését a tervezett bankunió egyik pillére, az Egységes Bankfelügyeleti Mechanizmus − foglalható össze a pénzügyminiszterek brüsszeli közleménye.

Brit óriásberuházás indul az Északi-tengeren

Újabb olajmezőket kezdhetnek el kiaknázni az Északi-tengeren, miután a brit hatóságok engedélyt adtak a Shetland mellett fekvő Kraken és Kraken North olajmezőkön megvalósuló, 4 milliárd font (1424 milliárd forint) értékű beruházásra. Az olajmező az aberdeen-i székhelyű EnQuest társaság többségi tulajdonában van és becslések szerint 140 millió hordó olajat rejt. A most zöld utat kapó beruházás méretét jelzi, hogy a projekt még az olajkitermelés megkezdése előtt 20 000 embernek adhat munkát, a fúrótornyokon pedig az elkövetkezendő 25 évben átlagosan ezer embert tervez alkalmazni az EnQuest. A beruházást a brit kormány jelentős adókedvezményekkel támogatja, az EnQuest 2018-ig egyáltalán nem kell hogy adózzon a beruházás után, ami olajmezőnként 800 millió font kedvezményt jelent. A kormány az elmúlt két évben folyamatosan könnyített az Északi-tengeren dolgozó brit olajtársaságok adóterhein, ettől remélve a csökkenő kitermelés felpörgetését. Az EnQuest, azzal számol, hogy 870 milliárd font tőkeberuházás után már megindulhat a kitermelés, az első hordó nyersolajat 2016−2017-ben tervezi a felszínre hozni a vállalat.