Az Európai Unió pénzügyminiszterei pénteken megállapodtak arról, hogy az eurózóna Európai Stabilitási Mechanizmusa (ESM) csak abban az esetben dobhat mentőkötelet a bajba jutott bankoknak, ha a részvényesek, a hitelezők és a nemzeti kormányok képtelenek segíteni a pénzintézeten. Ennek is feltétele még, hogy a tagállamok meghozzák a szükséges törvénymódosításokat, továbbá megkezdje működését a tervezett bankunió egyik pillére, az Egységes Bankfelügyeleti Mechanizmus − foglalható össze a pénzügyminiszterek brüsszeli közleménye.
Tehát a csődközeli pénzintézeteknek először is a piacokról kell megpróbálniuk a szükséges tőkét előteremteni, majd a saját részvényeseket hívják a kasszához, és ha mindez nem elég, akkor a nemzeti hatóságokhoz kell fordulniuk. Csak abban az esetben, ha mindez nem járt sikerrel, kérhetik az ESM segítségét. A feltételek sokszoros akadályával főként a német ellenkezést kísérelték meg leszerelni. A német törvény most kifejezetten tiltja, hogy egy adott bank újratőkésítésében az ESM szerepet vállalhasson. A most elfogadottak első próbája lesz, amikor a központi bank jövőre elvégzi az európai bankok stressztesztjét és úgy ítélkezhet, hogy egyes pénzintézetek nem lesznek képesek ellenállni esetleges pénzpiaci viharoknak, ezért feltőkésítésüket tarthatja szükségesnek.
Párizs mellett Madrid is igyekezett elérni, hogy az ESM közvetlen segítséget nyújthasson a bankoknak, míg Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a végsőkig harcolt azért, hogy lehetőleg kíméljék az adófizetők pénzét. A brüsszeli tárgyalásokat követően Schäuble kijelentette, hogy Berlin eleget tesz kötelezettségeinek, vagyis elvégzi a törvénymódosításokat, és cáfolta, hogy Németország elszigetelődött volna.
Szerző: Fóti Tamás
